A szabadtéri oltárnál kerekasztal-beszélgetéseket és zenei műsorokat hallhatott a közönség. A koronavírus-járvány ezúttal már nem akadályozta meg a találkozásokat, így ismét felállíthatták sátraikat és bemutatkozhattak a templomkert két „főutcáján” az egyházmegyei intézmények, lelkiségi mozgalmak, közösségek, alapítványok. A karizmák ünnepe családi programokban is bővelkedett.
A reggeli szentségimádást és a keresztény hivatásról szóló kerekasztal-beszélgetést a Szent Erzsébet Karitászközpont képviselőinek beszélgetése követte a máriaremetei templomkertben, a szabadtéri oltárnál. A téma az ukrajnai menekültek segítése volt. Délben a MAGnificat együttes tanúságtevői – Dolhai Attila, Varga Mónika, Lambert Attila – és Csókay András léptek a hallgatóság elé.
Erdő Péter bíborossal Kunszabó Zoltán állandó diakónus beszélgetett délután a szabadtéri oltárnál. A főpásztor úgy fogalmazott: ha a Szentlélek bennünk lakik, akkor számunkra már itt a földön elkezdődött az örökkévalóság.
Nem véletlenekből áll az életünk – szögezte le –, az isteni gondviselésnek terve van az emberiséggel és a nemzetekkel is.
A népek sem közömbösek számára, kíséri a sorsunkat – mondta Erdő Péter, felidézve, hogy az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszuson „nagy lelki megerősítést kaptuk”, majd nem sokkal később kitört a második világháború. A tavalyi budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus után „úgy gondoltuk, az isteni kegyelem újra meg akar erősíteni bennünket – és íme, már megint itt van egy háború”. A bíboros, prímás úgy fogalmazott a beszélgetésben: éppen Magyarországon, a magyar népen keresztül akarta az isteni gondviselés megerősíteni, bátorítani a világot.
Szólt arról is: a kereszténység megélése a hívő keresztény emberek és közösségek feladata, amelyek, ha elég erősek, meggyőződésük kihat az egész társadalom működésére.
A bíboros szerint ez a felelősségünk is: nem várhatjuk, hogy „majd a politika lesz helyettünk keresztény”, vagy hogy úgy lesz körülöttünk keresztény a világ, hogy mi nem teszünk ezért semmit.
A karizmák ünnepi szentmise főcelebránsa is Erdő Péter bíboros, prímás volt. Az egyházmegye papsága jelenlétében tartott szentbeszéde kezdetén megemlékezett a pünkösdvasárnapi nigériai terrortámadás közel ötven áldozatáról, akik az owói Xavéri Szent Ferenc-templomban haltak mártírhalált. A bíboros együttérzésének adott hangot, és imádkozott az elhunytak családtagjaiért. Sajnálatát fejezte ki, hogy a keresztényüldözés jelen van a világunkban, a mindennapjainkban.
A főpásztor felidézte: 1994 óta tartják a máriaremetei kegyhelyen a karizmák ünnepét, ahol évről évre találkozhatunk a főegyházmegyében működő közösségekkel, mozgalmakkal, katolikus intézményekkel, valamint bemutatkoznak a különböző hivatások: a papság, a szerzetesség és az Egyház iránt elkötelezett világi életforma képviselői. Hangsúlyozta azt is:
„Mindannyian a boldogságot keressük. Ezt akarjuk sugározni magunk körül a világban.”
A hegyi beszéd tanítását idézve, a nyolc boldogságról szólva Erdő Péter kiemelte: azért kell megtartanunk Jézus erkölcsi tanítását, hogy boldogok lehessünk. Minden embernek ez a célja és a hivatása, ezért alkotta Isten az embert – mondta, hozzátéve: ez a boldogság a földön nem lehet teljes. Mi, emberek „a teljes boldogságot a mennyben, az Istennel közvetlenül találkozva, a földi élet után tudjuk csak igazán elérni”.
Szentbeszédében a bíboros beszélt arról is: „Az igazságossággal, az igaz volttal szorosan összekapcsolódik az irgalmasság.” Irgalmasnak lenni – folytatta – azt jelenti, hogy adunk, jót teszünk, megbocsátunk akkor is, ha ezt valaki nem érdemli meg. „Erről tesz tanúságot az Egyház szeretetszolgálata”, és „ez az ajándékozó szeretet kell ahhoz is, hogy jövőnk legyen”.
Az irgalmasság – fogalmazott – a megbocsátást is jelenti, és nem csak akkor, ha a másik ember bocsánatot kér tőlünk. Akkor is meg kell bocsátanunk, ha nem kérnek bocsánatot.
„Igazságosság és irgalmasság annyira összetartoznak, hogy egyetlen nagy összhangot alkotnak” – mondta Erdő Péter, később hozzátéve: a boldogságra törekvés küzdelem, de mellettünk áll a Szentlélek, aki a megújulást és az irgalmas szeretetet egyre könnyebbé teszi számunkra. „Tőle kérjük, hogy irányítsa életünk útját az örök boldogság felé” – zárta szentbeszédét a bíboros a máriaremetei karizmák ünnepén.
Szerző: Mészáros Erika/Esztergom-Budapesti Főegyházmegye
Fotó: Csapó Viktória
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria