Budapesten is megünnepelték Peru védőszentje, a Csodák Ura ünnepét

Krisztusnak ez a titulusa egy limai falfestménynek köszönhetően vált a perui hívek egyik legkedvesebb ünnepévé. A Cristo Morado, azaz Bíbor Krisztus, illetve Cristo Moreno, azaz sötét bőrű Krisztusként is ismert ábrázolás a limai kármelita kolostor templomának oltárképe, amely sértetlenül vészelte át a Limát romba döntő földrengések sorát.

Budapesten az ünnepi körmenet a Szent Kereszt-templomban zajlott, Edgard Pérez Alván, a Perui Köztársaság magyarországi nagykövete és a perui nagykövetség más munkatársainak részvételével. Az ünnep hagyományos dalait (Yo le voy cantando és a Señor de los Milagros himnusza) énekelték a spanyol ajkú hívek – számolt be a közösség honlapján Margit Pérez. José Daniel Dallos mutatta be a szentmisét, aki emlékeztetett rá, ez a kegykép is Jézus szeretetét mutatja meg. A misén részt vett a győri Prohászka Ottokár Orsolyita Gimnázium küldöttsége is.

A csodálatos képet a hagyomány szerint 1651-ben egy angolai származású volt rabszolga festette, akit Pedro Dalcónnak hívtak, és a Benito becenévre hallgatott. A festmény szerzősége mindemellett vitatott. Egyes vélemények szerint eredetileg csak Krisztust ábrázolta a kép, és később egészítették ki az Atyaisten, Szűz Mária és Mária Magdolna alakjával.

A kegyképhez kötődő ünnep a perui egyház egyik legrégebbi hagyománya és a legnagyobb ünnepe; ezenkívül az egyik leghosszabb, közel 20 órás körmenet kapcsolódik hozzá. Uralkodó színei a lila és a fehér: ebben pompáznak az öltözékek, a léggömbök, a virágok. Peruban egész október hónapnak a lila lett a színe, a Csodák Ura körmenetének hatására – az ünnep jóformán az egész hónapot átjárja.

A kegykép onnan nyerte a nevét, hogy a 17–18. századi nagy limai földrengések során mindvégig épségben maradt; tisztelete az afroperui közösségből indult el, meghódítva a kreol középosztályt.

Az 1687-es pusztító erejű földrengés után, amelyben a kép ismét csak sértetlen maradt, döntöttek úgy az egyházi hatóságok, hogy készüljön egy olajfestmény másolat, melyet mihelyt elkészült, processzióban körbevittek a városban. Az 1746-os földrengés bizonyult a legsúlyosabbnak – de amikor elindult a körmenet a kegykép másolatával, a rengés abbamaradt.

A budapesti spanyol ajkú közösség pasztorációjáról 2020-ban kérdeztük lelkipásztorukat, Szili Andrást, az interjút ITT olvashatják.

Forrás és fotó: Misionchb.com; Wikipédia

Magyar Kurír
(vn)