Elhozzuk egy nép könnyeit – A Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegyéből zarándokoltak Máriapócsra

2018 óta nem tartottak hasonló zarándoklatot, így az idei megérkezés „különleges lelki élménnyé vált” – ahogyan az egyik jelen lévő pap fogalmazott – annak a csaknem 1300 hívőnek és lelkipásztornak, aki vállalkozott az útra.

A Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye egész területéről jöttek zarándokok 19 autóbusszal, sokan már péntek éjjel be tudtak kapcsolódni a programba, mások szombaton hajnalban vagy délelőtt. A buszok érkezése ugyanis folyamatos volt, hogy a határon ne torlódjon fel nagyon a forgalom. A szervezők leginkább ettől féltek: a határátkelés minden esetben hosszú órákat vett igénybe – magyarázta Szabó Viktor atya, a zarándoklat szervezéséért felelős lelkipásztor.

A zarándoklat első eleme, az éjszakai virrasztás pénteken tíz órakor a Legszentebb Istenszülőhöz intézett imádsággal vette kezdetét, majd a Máriapócson élő bazilita atyák előadását hallgathatták meg a jelenlévők.

Parasztászt (gyászistentiszteletet) és panachidát (megemlékezést az elhunytakról) végeztek az ukrajnai háborúban elesett minden katonáért. Az adorációra és a rózsafüzér imádságra a hajnali órákban került sor. „A lelki élmény következő mély pillanata a keresztút volt, amely segítette a hívőket abban, hogy Krisztussal együtt járják a szenvedés útját, az éjszakai ima csendjében elmélkedve áldozatáról” – fogalmazta meg egy pap. A virrasztások reggelig tartottak, majd akathisztosz imádság kezdődött a hátsó tábori oltárnál.

A zarándokok számára egész éjjel nyitva volt a templom, így bármikor érkeztek meg a csoportok, mindig lehetőségük nyílt az „értetkőzésre”. Ez a szokás kifejezetten Máriapócshoz kötődik, s azt a mozdulatot jelöli, amikor a hívek fölmennek a kegykép elé, és annak másolatát, illetve az Istenszülő könnyeit száz évvel ezelőtt felfogó kendőcskének a tartóját megcsókolják. Erre, valamint a folyamatos gyóntatásra igény is volt: tömött sorokban álltak a csodatévő ikon előtt és a gyóntatásra várva is.

A tábori oltárhoz hosszú menetben vonuló papokat és püspököket gyermekek köszöntötték, valamint Szabó Viktor atya, Teodor Macapula és Szocska A. Ábel püspök is mondott köszöntőt.

A nyíregyházi püspök a máriapócsi ikon pontos másolatával ajándékozta meg a munkácsi főpásztort.

A liturgia első részében Teodor Macapula püspök alszerpapi rendben részesítette a nyíregyházi Görögkatolikus Papnevelő Intézetben tanuló Horváth Ábel ötödéves szeminaristát, aki a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegyéből indult el a papi hivatás útján.

A liturgián a vendég püspök prédikált.

Ma egyházmegyénk zarándoklata erre a szent földre vezetett bennünket, Máriapócsra, mely mélyen gyökerezik a munkácsi egyházmegye történelmében.

Egykor a mi egyházmegyénkhez tartozott, és még a történelem viharai után sem szűnt meg része lenni lelki emlékezetünknek. Ezen a helyen megtaláljuk önazonosságunkat, gyökereinket, hitünket” – kezdte beszédét.

A remény évében elhozzuk ide személyes kéréseinket, reményeinket és népünk fájdalmát. Elhozzuk a könnyeket – özvegyek és anyák, gyermekek és apák, katonák és papok könnyeit. Egy nép könnyeit.”

A csodatévő könnyező Szűzanya előtt imádkozva ez az ikon szól hozzánk – „a könnyein keresztül beszél”. Majd arról elmélkedett, hogy mit is jelentenek Mária könnyei.

„Ezek olyan könnyek, melyek látják az emberi bűnt, az igazságtalanságot, a közönyt.

De ezek ugyanakkor a remény könnyei is. Mert aki sír, az még hisz. Aki sír, az még szeret.”

Az evangéliumról, Máriapócs és a szentév üzenetéről is tanított: az Istenszülő „a könnyein keresztül hív minket a bizalomra, megtérésre, reményre. Reményre, mely fájdalomból születik, mely átment a kereszten.”

Idén arról teszünk tanúságot, hogy Krisztus a mi reményünk – ebben erősíthet meg ez a zarándoklat – hangsúlyozta zarándoklatuk célját a püspök.

„Mária a jobbik részt választotta – idézte az elhangzott evangéliumot –, ez a jobbik rész pedig a Krisztussal való együttlét, az Istenbe vetett remény, a Máriával való imádság és a felebaráti szeretet” – zárta prédikációját.

A szertartáson az oltár körül imádkozott Mosolygó Péter kegyhelyigazgató lelkipásztor, Francisk Onysko bazilita tartományfőnök, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye esperesei, oldalt foglalt helyet az egyházmegye többi papja, parókusa.

A liturgia végén Francisk Onysko bazilita tartományfőnök is szólt a jelenlévőkhöz. Végül csoportképen örökítették meg a különleges alkalmat.

A Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye a remény évében még két nagy zarándoklatot szervez hasonló létszámban a mostani máriapócsi zarándoklaton kívül: Rómába és a nyugat-ukrajnai Ternopil közelében fekvő Zarvanicába fognak közösen zarándokolni.

Szöveg és fotó: P. Tóth Nóra

Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír