Az adventi időszak jeles cserkészeseménye, a betlehemi békeláng osztása több évtizedes hagyományra tekint vissza. Osztrák földön alakult ki egy karácsonyi rádiós jótékonysági műsor kapcsán, és a hagyományt 1986-tól felső-ausztriai cserkészek karoltak fel. Azóta évről évre egy-egy felső-ausztriai kisgyerek, aki abban az évben valami kiemelkedően jót cselekedett, viszi a lángot Betlehemből Linzbe vagy Bécsbe, ahol aztán átveszik az egyes országok cserkészküldöttségei és viszik speciális lámpásokban közösségeikhez.
A békeláng a rendszerváltozás óta eljut a volt szocialista országokba, így hazánkba is. A 2000-es évektől vált szervezetté nálunk a láng hazahozatala és ünnepélyes osztása. A katolikus Táborkereszt és a protestáns cserkészeket tömörítő Ichthüsz évről évre egymást felváltva szervezi az eseményt.
Az idei advent különös helyet tölt be a betlehemi békeláng útjának történetében. Már a covidjárvány idején kiderült, hogy kihívássá tud válni a láng és a hordozását kiérdemlő békefénygyermek útja Betlehemtől az osztrák fővárosig. Idén azonban a háború miatt annak a lehetősége is felmerült, hogy nem betlehemi lesz a betlehemi békeláng.
A jóakarat és a békébe vetett hit Isten segítségével azonban csodát tett: egy tizenkét éves helybeli keresztény kislány Betlehemben a Születés-bazilika örökmécseséről átvette a lángot a lámpásába. Innen kerülő úton, Ammanon keresztül felnőttek kísérték a lángot Bécsbe, és ott vette át az idei békefénygyermek, a tízéves Michael Putz Steyrből.
Linzből a Romániai Magyar Cserkészszövetség küldöttsége hozta el Budapestre. Itt a Magyar Cserkészszövetség Táborkereszt katolikus lelkiségi mozgalma indította útjára a lángot, hogy eljusson a hazai cserkészkerületekbe és a határon túli magyar cserkészekhez.
Az átadó ünnepség előtt Budán, a Fő utcai kapucinus templomban szentmisén vettek részt az átvevő katolikus cserkészek. A protestáns cserkésztestvérek a közeli, Szilágyi Dezső téri református templomban vehettek részt istentiszteleten.
A szentmisét Virth József kapucinus szerzetes, a máriabesnyői kegytemplom plébánosa, cserkésztiszt mutatta be. Szentbeszédében a láng, a fény jelkép voltára mint a Betlehemben Születettnek jelképére mutatott rá, arra, aki a Világ Világossága.
A szentmise és istentisztelet után került sor a lángátadás szertartására. A két cserkészközösség hagyományos ökumenikus testvériségének megfelelően a katolikus szervezésű ünnepségen protestáns igehirdetés hangzott el: Szuhánszky Gábor, az Ichthüsz alelnöke, metodista lelkész tanításában a lámpásokba rejtett láng erejére hívta fel a figyelmet, amely a csillogó reklámfények erőszakos villogása felett győzedelmeskedik.
Több mint egy évtizede a Táborkereszt és az Ichthüsz küldöttei minden évben elviszik a lángot az Országházba is, hogy az adventi várakozás békekívánságának szimbólumát a magyar törvényhozás épületében is elhelyezzék.
Az átadó ünnepségen Mátrai Márta, a Magyar Országgyűlés háznagya és Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke fogadta a cserkészeket.
„Szabad-e bejönni e házba?” – kérdezték a betlehemest előadó csepeli gyerekek, a 813. számú Prohászka Ottokár cserkészcsapat tagjai. Műsorukkal mosolyt varázsoltak az Országgyűlés vezetőinek arcára. Szuhánszky Gábor metodista lelkész a Biblia szavaival utalt a lángra, a fényre mint Krisztus szimbólumára. A műsor zárásaként együtt énekelték: „Dicsőség mennyben az Istennek.”
Forrás és fotó: Táborkereszt Katolikus Cserkészek Közössége/Zelliger Erzsébet
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria