Hitünk közös ünneplése a Niceai Zsinat évfordulóján – Megnyílt az ökumenikus imahét Budapesten

Az ökumenikus imahetet világszerte minden év január harmadik hetében rendezik meg. A Krisztus-hívő felekezetek közösen imádkoznak a keresztények egységéért. Idén az imahét választott témája – „Hiszed-e ezt?” (Jn 11,26b) – többek között arra utal, hogy 1700 évvel ezelőtt, a Niceai Zsinaton fogadták el a kereszténység egyik legrégebbi közös hitvallását.

A keresztény hitnek ez az összefoglalása nem pusztán a történelmi emlékezet része, hanem „tükröt tart elénk és kérdésként hangzik lelkünkben: hisszük-e az ősi hitvallásban olvasott vallomást” 

– írta a hazánkban is sorra kerülő ökumenikus imahétre kiadott füzet köszöntőjében Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke és Steinbach József református püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) elnöke.

A Krisztus-hívők egységtörekvésének jegyében megtartott országos nyitó istentisztelet kezdetén Kondor Péter, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke köszöntötte az egybegyűlteket, külön az egyházi és közéleti vezetőket. A szertartáson jelen volt mások mellett Sulyok Tamás köztársasági elnök és felesége, Nagy Zsuzsanna, Nagy István agrárminiszter és Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára.

Az ünnepen jelen voltak a keresztény felekezetek képviselői: Martos Levente Balázs esztergom-budapesti segédpüspök; Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita; Hortobágyi Cirill OSB pannonhalmi főapát, Steinbach József református püspök, a MEÖT elnöke, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke; Kondor Péter evan­gélikus püspök, a MEÖT alelnöke; Szemerei János evangélikus elnök-püspök; Fabiny Tamás evangélikus püspök; Prőhle Gergely evangélikus országos felügyelő; Papp János baptista egyházel­nök, a MEÖT Felügyelő Bizottságának elnöke; Khaled László metodista szuper­intendens, a MEÖT alelnöke; Földesi Tamás pünkösdi egyházelnök, a MEÖT elnökség tagja; Frank Hegedűs anglikán kanonok; Szvjatoszlav Bulah ortodox pap; Voiszlav Gality ortodox püspöki helynök; Jancsev Tancso ortodox protoierej; Szentirmai Róbert ortodox pap; Fischl Vilmos evangélikus lelkész, a MEÖT főtitkára, valamint a Szuverén Máltai Lovagrend és a Johannita Rend több tagja.

Kondor Péter evangélikus püspök köszöntő beszédében a hívő közösséget megelevenítő titokról beszélt, a Szentlélek formáló erejéről, s arról, hogy

ne az egyéni vélekedések, hanem az Isten szerinti jó és rossz közötti megkülönböztetés (1Tessz 5,21) révén keressük együtt az Úr akaratát”.

Ezután a püspök és a gyülekezet felváltva olvasva, közösen felidézték a Lázár feltámasztásáról szóló evangéliumi szakaszt (Jn 11,17–26). A Mártához intézett jézusi szavak – „Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él... Hiszed-e ezt?” – után Kondor Péter a jelenlévőkhöz fordulva háromszor megismételte az Úr kérdését: „Hiszed-e ezt?”

Az önvizsgálatra alkalmat adó csend, majd az átvezető ének után Földesi Tamás pünkösdi egyházelnök felolvasta a Tamás apostol és a Feltámadott találkozását leíró újszövetségi részt (Jn 20,24–29). A következőkben pedig Fischl Vilmos evangélikus lelkész, a MEÖT főtitkára szólt az egybegyűltekhez.

Többek között elmondta, hogy az idei imahét anyagát a bosei (Olaszország) monasztikus közösség szerzetesei készítették elő és a 2025. évi imahét különlegessége a megemlékezés a niceai hitvallás születésének 1700. évfordulójáról, ezért az istentiszteleten a hitvallás elmondása előtt az egyházi vezetők egy-egy mécsest gyújtanak meg.

A bosei szerzetesek a hitvallást többes szám első személyben fogalmazták meg, e közösségi vonatkozással utalva a keresztény egységtörekvésre. Fischl Vilmos hozzátette: „A keresztények 1700 évvel ezelőtt hitbeli kérdésekkel, zavaro­dottsággal és nehézségekkel küzdötekt. E küzdelmeiken felülemelkedve képesek voltak közösen megvallani hitüket a niceai hitvallás szavaival. Ma, mint különböző kulturális és felekezeti hátterű hívek alkalmi keresztény gyülekezete, azért vagyunk együtt, hogy közös hitünket ünnepeljük.”

Majd emlékeztetett, hogy az MKPK és a MEÖT elnöksége 2017-ben elfo­gadta, hogy az ökumenikus imahét országos nyitó isten­tiszteletének vasárnapja az üldözött keresztényekért való imádkozás napja is legyen.

A következőkben Kocsis Fülöp érsek-metropolita Római Szent Kelemen korintusiaknak írt levelének szövege alapján a békéért, az egyetértésért, Isten bocsánatáért fohászkodott, s az egybegyűltek válaszolták: Kyrie eleison! Uram irgalmazz!

Az ökumenikus istentisztelet második részének elején Prőhle Gergely evangélikus országos felügyelő felolvasta az istentisztelet egészét meghatározó, a Lázár feltámasztásáról szóló evangéliumi szakaszt (Jn 11,17–26), majd a Szentlélek-hívó ének után Martos Levente Balázs esztergom-budapesti segédpüspök mondott beszédet az elhangzott újszövetségi szövegből kiindulva.

Mint mondta, János evangélista rendszerint egy-egy párbeszédben tárja fel hitünk titkait.

Az istenkereső emberek – Márta, Nikodémus, Tamás apostol, a szamáriai asszony – az igaz életet szomjazzák, s a velük kapcsolatba lépő Jézus a kérdéseivel kihívást, egyben meghívást jelent a számukra.

 Például Márta, a gyakorlatias, realista asszony őszintesége és bátorsága lehetővé teszi, hogy Lázár feltámasztásakor az Úr erejét megtapasztalja.

Martos Levente Balázs a továbbiakban a párbeszéd művészetéről beszélt, azokról a ritka, ezért értékes pillanatokról, amikor egy találkozásban megvalósulhat az, hogy „jobban megismerem magam a másik ember jelenlétében”.

Márta és Jézus találkozását szemlélve, a hitét megvalló asszonyra és az önmagát kinyilatkoztató (önfeltáró) Úrra figyelve „jártasságot szerezhetünk a párbeszéd eme művészetében” – mondta.

A Niceai Zsinatról és a hitvallásról, valamint az Egyház történetéről, s az abban megnyilvánuló, olykor nagyon is emberi mozgatórugókról  szólva a püspök feltette az önmagunkkal való őszinte szembenézésre indító kérdést: vajon melyikünk állíthatja, hogy kimerítette a tanúságtételével az élő, szerető, egységben létező Isten gazdag titkát?

Beszéde végén Martos Levente Balázs Lázár feltámasztásának történetében az „otthon maradt” Máriára irányítva a figyelmet azt mondta: „mi, akik itt vagyunk, keressük, kérdezzük a (hittől, Egyháztól, közösségtől) távolmaradókat is, velük együtt a szívünk teljesebb igazságát is keresve”.

A szentbeszéd után Liszt Ferenc Krisztus oratóriumából hangzott el a Tu es Petrus (Jn 21,17), és Khaled László metodista szuperintendens felolvasta Mózes ötödik könyvéből a „Halld meg, Izráel: Az Úr a mi Istenünk, egyedül az Úr! Szeresd azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes erődből...” kezdetű ősi hitvallást (5Móz 6,4–9), majd az Ószövetségből vett részlet alapján Steinbach József református püspök, a MEÖT elnöke hirdetett igét.

A református püspök kifejtette az ősi ószövetségi hitvallás tartalmát (tanítását az élő Isten egyetlenségéről és mindenek felett való hatalmáról), elevenségének közösségi vonatkozását ( „a mi Istenünk”) és hitelességét (ismételgetni kell, hogy belénk ivódjon és így továbbadhassuk a világ felé).

A hitelesség azt jelenti, hogy „látszik rajtunk a hitünk, főképp a számunkra is nehéz helyzetekben.

Éld a hited és akkor hitelesen szólhatsz is!” 

– buzdított Steinbach József.

Az igehirdetés után elhangzott Kodály Zoltán 114. genfi zsoltára, majd az istentisztelet harmadik részében a közös hit ünneplése következett.

Szemerei János evangélikus elnök-püspök elmondta: „Sok keresztény hagyományban kereszteléskor a megkeresztelt vagy gondviselője égő gyertyát kap. Jézus követőit is arra szólítja, hogy a világ világossága legyenek.

Mindannyian hordozzuk a feltámadt Krisztus fényét. Ezt a világosságot Krisztustól kapjuk egymás által.”

A szolgálattevők egy-egy mécsest vettek magukhoz, a vezető meggyújtotta az első mécsest, majd min­denki továbbadta a lángot a következő szavak kíséretében: „Krisztus vilá­gossága”.

Szemerei János ismét felidézte az evangéliumból Jézus szavait és kérdését (Hiszed-e?), amelyet Mártának mondott, majd a jelenlévők közösen elmondták a nicea-konstantinápolyi hitvallást.

Ezek után Papp János baptista egyházelnök az üldözött keresztényekért imádkozott. „Add, hogy megszűnjön az öldöklés és a kizsákmányolás, a kegyetlenkedés és megszülessen az áldott béke. Add, hogy minden ember a saját hazájában üldöztetés nélkül élhessen és dolgozhasson, a gyerekeknek pedig megnyílhassanak az iskolák, hogy ismét tanulhassanak. Add, hogy elhagyott otthonaikba hazatérhessenek az emberek és felépíthessék lerom­bolt templomaikat. Add, hogy ne az erőszak, a gyűlölet vezesse a Szent Fiad vére által megváltott emberiséget, hanem a szolgálat, a szeretet, az áldozatvállalás és az alázat.”

Fabiny Tamás evangélikus püspök közbenjáró imával fordult az Úrhoz a teremtett világért, a megosztottságtól szenvedőkért, a hitből fakadó közös tanúságtételért, a bölcsességért, többek között Nagy Szent Gergely, Ninivei Szent Izsák, Tyrannius Rufinus, Nagy Szent Vazul és Lyoni Szent Iréneusz gondolatai nyomán.

Ezt követte Hortobágyi Cirill pannonhalmi főapát vezetésével a Miatyánk közös elimádkozása, majd a békekézfogás.

Az ökumenikus alkalmon ünnepélyes szerződés-aláírásra is sor került azzal kapcsolatban, hogy a jövőben megjelenik Karl Barth, a huszadik század kiemelkedő protestáns – katolikus részről is elismert – teológusának Kirchliche Dogmatik című, mintegy kilencezer oldalas műve magyar nyelven, Görföl Tibor, a Vigilia folyóirat főszerkesztője fordításában.

Karl Barth-ról Fabiny Tamás evangélikus püspök beszélt röviden. A várhatóan 2032-re elkészülő nagy munkáról szóló szerződés aláírói voltak: Hortobágyi Cirill pannonhalmi főapát, a Bencés Kiadó részéről; református részről Steinbach József és Molnár János; evangélikus részről Szemerei János és Prőhle Gergely; a debreceni Karl Barth Intézet részéről Fazekas Sándor, illetve a fordító, Görföl Tibor.

Az istentisztelet végén a jelenlévők elénekelték a magyar Himnuszt, majd Steinbach József református püspök, Kocsis Fülöp érsek-metropolita, Gregersen-Labossa György, a Johannita Rend káplánja; Kondor Péter evangélikus püspök; Frank Hegedűs anglikán kanonok és Martos Levente Balázs esztergom-budapesti segédpüspök adott elbocsátó áldást.

Az ökumenikus imahetet megnyitó istentiszteleten a zenei szolgálatot a Lutheránia Evangélikus Énekkar látta el Kamp Salamon vezényletével, orgonán közreműködött Mekis Péter orgonaművész, kántor.

Az istentiszteletet után adományt gyűjtöttek a Kárpátalján élő keresztény testvérek támogatására.

Fotó: Lambert Attila

Körössy László/Magyar Kurír