Horvát nyelvű püspöki szentmisével ünnepelték a kismartoni egyházmegye megalapítását Szombathelyen

Hazai – 2024. június 26., szerda | 9:47

Megalapításának 100. évfordulóját ünnepli a kismartoni (eisenstadti) egyházmegye. Ez alkalomból június 15-én Ägidius Zsifkovics eisenstadti megyéspüspök mutatott be szentmisét a szombathelyi Sarlós Boldogasszony-székesegyházban. Horvát anyanyelvű papok és diakónusok is érkeztek a külhoni egyházmegyéből, akik együtt ünnepeltek főpásztorukkal és a hívekkel.

Zenei szolgálattal közreműködött és a szentmise végén koncertet adott az eisenstadti egyházmegye Pax et Bonum gradistyei horvát kórusa, Ivo Ivo Šeparović karnagy vezetésével.

A burgenlandi horvátok vagy más néven gradistyei horvátok (horvátul: gradišćanski hrvati) horvát etnikai csoport, akik Burgenland tartományban, Nyugat-Magyarországon, illetve Pozsonyban élnek és gradišćei nyelvet beszélnek. A gradistyei, gradišćanski elnevezés újnak számít, mivel az Ausztriához csatolt területet utóbb Burgenlandnak nevezték el, amely annyit tesz Várföld. A gradistyei név tulajdonképpen ennek tükörfordítása (grad: vár). A burgenlandi horvátok Ausztria hat törvényesen elismert őshonos kisebbségi népcsoportjának egyike.

Szent Márton a kismartoni és a Szombathelyi Egyházmegye védőszentje is, ezért találta méltónak ezt a helyszínt a közös ünneplésre Ägidius Zsifkovics püspök.

Az eisanstadti főpásztor a szentmise elején külön köszöntötte a horvát anyanyelvűeket, akik Ausztriából, Szlovákiából és Magyarországról érkeztek. Örömét fejezte ki, hogy Pozsony, Zágráb, Győr után most itt, Szombathelyen gyűltek össze minden országból a horvátok. 

Homíliájában Ägidius Zsifkovics püspök a Szent Márton-i lelkületről beszélt, főként annak kapcsán, hogy születésének helyén ünnepelhetnek.

Szentbeszédében felhívta a figyelmet a lelkiségre, amely hiányzik a mai modern világban, továbbá a szolidaritásra, amelyre egyre nagyobb szüksége van minden embernek megosztott világunkban. Sokszor észre sem vesszük a másikat, ahogyan Szent Márton a koldust, helyette csak a magunk igazát mondjuk, és a szegényt, a gyengét az „út szélére söpörjük”. Ezért van szükségünk ma jobban, mint valaha a szolidaritásra – hangsúlyozta az eisenstadti püspök. – Ugyanígy az egyetértésre, amelyre minden családnak, az Egyháznak, a társadalomnak „és nekünk, horvátoknak is szükségünk van. A mai egoista világban mindenki magának akarja az előnyöket, mindenkit meg akar előzni, s elfelejti az egységet, mely összeköt minket, amire igazából szükségünk van”.

Senki sem tud ezen a földön egyedül meglenni – fogalmazott Ägidius Zsifkovics. – A Pax et Bonum kórus jó példa arra, hogyan lehet együttműködni határainkon túl is, és ezt az egységet jól megélni.

A kórus különböző hangú emberekből, dallamokból áll, de van egy vezetőjük, akire mindenki figyel, aki a hangokat jó irányba vezeti, és a végére kialakul a harmónia.

Nekünk, keresztényeknek is figyelnünk kell egy vezetőre, mert mind különböző, egyedi hangon szólalunk meg a világban.

Ha mindenki csak magára figyel, abból anarchia, gyűlölködés, harc és küzdelem lesz. Egyházunk ad nekünk egy vezetőt Jézus Krisztus személyében. Ha rá figyelünk, őt hallgatjuk és követjük, akkor mi is békére és egységre lelünk – hangsúlyozta prédikációjában az eisenstadti megyéspüspök.

A szentmise végén Ägidius Zsifkovics a kismartoni egyházmegye kitüntetését adta át Harsányi Imrének, aki a Pax et Bonum nemzetközi kórusban, a gradistyei horvátok Hrvat sam elnevezésű nemzetközi egyesületében, a kismartoni egyházmegye népszerűsítésében időt és erőfeszítést nem kímélve tízéves szolgálata során értékes munkát végzett, és ezzel kiemelten hozzájárult a keresztény hit, a gradistyei horvát nyelv és kultúra megőrzéséhez és támogatásához.

A Pax et Bonum kórus karnagya, Ivo Šeparović is háláját fejezte ki Harsányi Imrének, megköszönve rendkívüli együttműködését, áldozatát, és hogy ezt a kórust választotta. „Zenei alkotásunk fontos hangjegye a köztünk való jelenléted. Közös munkánk éveit engedd meg, hogy költőien foglaljam össze: az életed egy csodálatos inspiráló dal számomra. Igaz barátot ismertem meg benned, mert mindig a legjobbat hozod ki belőlem.”

A szentmise után a kórus koncertjével, majd a püspökségen tartott agapéval zárult az ünnepi esemény.

Szöveg: Timár Tiborné

Forrás: Szombathelyi Egyházmegye

Fotó: Szombathelyi Egyházmegye Facebook-oldala

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria