HungaRio: mi történt a sátraknál?

Dékány Bulcsú a Fokoláre Mozgalom tagja. Bevallotta: először bizonytalanok voltak, mivel is készüljenek a rendezvényre. Szabad kezet kaptak a szervezőktől, ezért úgy gondolták, azt adják, ami nekik a legfontosabb, és ami általában érdekli a fiatalokat. A testvériség eszméjét helyezték előtérbe. Fontos számukra a más vallásúakkal való párbeszéd, amely a szeretet törvényére épül, hogy a világon a népek, nemzetek között megvalósulhasson Jézus szeretete. Vallják, hogy ha tudunk másokkal szeretetben élni, ott van köztünk Isten. A testvériség egyszerű dolog: akár egy mosoly a boltban; vagy akár az, ha megpróbáljuk megérteni másképp gondolkodó ismerőseinket barátainkat. Ha elkezdjük megérteni egymást, akkor elkezdődik a testvériség. A rendezvény idején főként személyes beszélgetéseket folytattak az érdeklődő fiatalokkal, de volt koncertje a ZöldGomb együttesnek is. Megpróbálták elmondani és megmutatni, hogy a világ minden helyszínén, egy koncerten vagy a strandon is élhetjük Jézus tanítását és Ő ott lehet közöttünk. Bulcsú elmesélt egy szép történetet: csütörtökön egész nap nem ettek, este arra készültek, hogy végre esznek egy jót Böjte Csaba testvér előadásáig. Rendeltek egy hatvan centis pizzát. Megállt mellettük egy szegény, nem túl jól szituált bácsi, meghívták magunk közé, elkezdtek vele beszélgetni. Nem jutottak el Csaba testvér előadására, viszont a szegény bácsival elköltött vacsora alatt is a testvériséget építették.

Ágoston testvér, a pálos rendi szerzetes elmondta: arra hívták őket a szervezők, hogy a rend életét mutassák be a sátornál. Ott vannak, rendelkezésre állnak, üzenetük mindenekelőtt maga a létük. Nem egy konkrét témával érkeztek, hanem önmagukat mutatják be. Vannak, akik csak az ismereteiket akarják ellenőrizni, mosolyogva mesélte, hogy néha csak igennel és nemmel kellett válaszolnia. Akik eljönnek a sátrakhoz, általában már hívő emberek, rendelkeznek a hit alapjaival. Sokan érdeklődnek a rend története iránt, mert a pálos renddel kapcsolatban nagyon sok hamis információ kering. Gyakran érdeklődnek a hivatás felismeréséről, a szerzetesi létről. Van idő mélyebb beszélgetésekre is, délutánonként több órán keresztül van jelen több szerzetes. A szerzetesek sátra éppen azért van, hogy ott meghallgassanak másokat.

Az Új Jeruzsálem közösségből Dudás Szilvia a Csak egyet szolgálatot képviselte. Van egy nappali melegedőjük, szeretnének kiutat nyújtani az utcai életből. A náluk segítséget kapó hajléktalanokat bevezetik a lelki életbe, a hitbe, és ezen felül kézzelfogható segítséget is szeretnének nyújtani nekik, munkalehetőséget, méltó életet. A Hungario rendezvény jó alkalom volt számukra az egymás közötti kapcsolatteremtésre is, kapcsolatba kerültek más hajléktalan-ellátókkal, szociális munkát végzőkkel. Minden fiatal fontosnak tartotta ezt a szolgálatot és sokan fogékonyak, érzékenyek erre a kérdésre. A segítség a pozitív érdeklődésből alakul ki. A kiállító sátron kívül utcai evangelizációkat tartanak a Hungarión.

A Jézus Szíve társasága sátránál feltűnően sokan imádkoztak a délutánok folyamán, néha csak egy ember, máskor kisebb társaságok. Mézinger Gabriella testvér elmondta: ők a szentignáci lelkiség alapján létrejött apostoli élet társasága. Egy Krisztus-központú lelkiséget élnek, a tanítványság üzenetét hozták: megismerni, megszeretni és követni Jézust. A katekézis feldolgozásának egy imádságos módját kínálják. Nagyon örülnek, hogy több mint száz fiatal a hőség ellenére a csendes, imádságos műhelyt választotta, hogy személyesebbé válhasson kapcsolata Jézus Krisztussal. Az imádság után megosztják egymással, kit hogyan érintett meg Isten, és ez az ember saját tanítványságát is megerősítheti. Nagy örömmel látja a fiatalokon Isten érintését. Lelkigondozói beszélgetést is kínálnak a sátornál, játékos formában, de komolyan. Ezen kívül a szerető figyelem imáját, egy klasszikusan szentignáci imát tanítják az érdeklődőknek, amely arra hív, hogy nyitott szívvel legyünk mások felé, hiszen a létünk maga is Isten ajándéka.

Nagy János a Sant’Egidio közösség tapasztalatait mondta el: öröm részt venni ezen a találkozón, tudva azt, hogy Ferenc pápa most Rióban a világ különböző pontjairól odautazó fiatalokkal találkozik. Az a pápa hívta egybe a fiatalokat, akinek a lelkiségében a szegények központi helyet foglalnak el, aki azt mondta, hogy a szegényeket tegyük az Egyház szívének közepébe. Nagy öröm ez a közösségük számára, hívó szó, hiszen fontos számukra a szegények szolgálata. Ide is egy nyaralásról érkeztek éppen, intézetben élő idős, magányos barátaikkal töltöttek néhány napot. Szívesen osztják meg a fiatalokkal tapasztalataikat a szegényekkel való barátságról. Úgy látja, hogy a fiatalok fogékonyak ezekre a gondolatokra. A leginkább persze azok a kérdések foglalkoztatják őket, amelyek a személyes életükhöz közel állnak: a társas kapcsolat, a szerelem. Látszólag a szegények szolgálata és a párválasztás között első hallásra nincs semmi összefüggés, a beszélgetéseik során mégis kiderült: az emberi kapcsolatokból merített bölcsesség érdekli őket, gazdagodnak általa. Sokat lehet meríteni ezekből a különleges, szegényekkel kialakult barátságokból a saját, személyes életünkben is.

A Szociális Testvérek Társasága sátránál Takács Anita elmondta: délelőttönként maguk is bekapcsolódnak résztvevőként a fiatalok programjaiba, délután pedig egy sátornál mutatják be közösségüket. Itt megismerhetik őket, de még ennél fontosabb, hogy a Szentlélek tiszteletét, szeretetét, a Szentlélek-Isten ismeretét szeretnék egy kicsit láthatóvá tenni, továbbadni. Ehhez hoztak játékos eszközöket, üzeneteket, képeket, gondolatokat. Van egy játékos feladatuk, amely nagyon népszerű: egyre többen jönnek azzal, hogy szeretnének titkos üzenetet kapni. Láthatatlan filctollal egy-egy mondatot írtak papírra, amelyet egy színes tollal elő lehet varázsolni: Isten szeretetét szeretnék ezzel közvetíteni. Többen érdeklődtek konkrétan a közösségük iránt, volt, aki tanácsot kért, merre lépjen a szerzetessé válás útján. Fontos, hogy ez nem csak a fiatalokat, hanem az idősebb korosztályt is megérinti. A város lakói is megfordulnak náluk, ami annak a jele, hogy ők is örömmel fogadják ezt a találkozót.

Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír