Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök a debreceni Szent Anna-székesegyházban mutatta be a nagyszombati liturgiát, ahol hívek százai várták, hogy részesülhessenek Jézus Krisztus feltámadásának örömében.
A liturgián jelen volt Krakomperger Zoltán általános helynök, plébános, Törő András püspöki irodaigazgató, Szidor János káplán és Tóth László diakónus, püspöki titkár is.
Bennünket Isten nem azért teremtett, hogy itt a földön legyen néhány jó évtizedünk, aztán mindennek vége legyen, hanem arra, hogy ha képesek vagyunk szeretni, akkor éljük ezt a szeretetet, ha képesek vagyunk felfogni mások szeretetét, akkor fogjuk föl, fogadjuk el – hangsúlyozta a főpásztor. A homília végén háláját fejezte ki a közös ünneplésért, amit sajnos beárnyékol a háború, mert az emberszívekben sokfelé nincs béke. Szent VI. Pál pápa mondta: a béke forrása az ember szívében van. A püspök kérte, hogy mindannyian gondolják végig, mi az, ami megzavarja a szívükben azt a békét, amelyet Isten nekünk akar ajándékozni.
A teljes beszámolót ITT olvashatják.
*
Egri Főegyházmegye
Az egri bazilikában Ternyák Csaba érsek vezette a nagyszombat esti szertartást április 16-án.
Szentbeszédében az érsek úgy fogalmazott: ezen az éjszakán a történelem legnagyobb eseményére emlékezünk. Egy ember meghalt, feltámadt és visszajött a halálból: új világ köszöntött az emberiségre. Ezentúl a mi halálunk sem végleges, ezért is lelkesít bennünket a húsvéti örömének, melynek szavai megmutatják, ezt a csodálatos éjszakát Krisztus feltámadásának fényessége ragyogja be, melyet a húsvéti gyertya jelez és jelképez mindannyiunk számára.
Ez az éjszaka megerősíti bennünk az elkötelezettséget, amikor lélekben csatlakozunk két testvérünkhöz, akik hosszas készület után ma a keresztség szentségében megtisztítják lelküket, és újjászületnek Krisztusban...
A teljes beszámolót ITT olvashatják.
*
Esztergom-Budapesti Főegyházmegye
Két, a koronavírus-járvány miatt „zárt ajtós” húsvét után újra zsúfolásig megtelt a Szent István-bazilika az ünnep vigíliáján, április 16-án, ahol Erdő Péter bíboros vezette az ünnepi szertartást.
„Ez hát az a nap, amelyet az Úr nagyszerűbbé tett minden más napnál, és kedvessé mindenki számára. Ezen a napon támadt fel Krisztus a halálból, ezért járta át a tanítványok lelkét az öröm és az ujjongás. De minden teremtmény betelt vígsággal. A régi idők szentjei kiszabadultak a pokol tornácáról, a várakozás állapotából, és kimondhatatlan öröm töltötte el őket. Jézus minden tanítványa és a szent asszonyok szívébe váratlan és ellenállhatatlan derű költözött. De ünnepelt az angyali világ is, hiszen az evangéliumban azt olvassuk, hogy ragyogó ruhában jelentek meg az angyalok a sírnál (Lk 24,4–5). Az egész anyagvilág is felujjongott, mert megdicsőültek az elemek is, hiszen Jézus feltámadt teste már belépett az isteni élet örökkévalóságába” – fogalmazott a főpásztor a homíliában.
A Magyar Kurír beszámolóját ITT olvashatják.
*
Győri Egyházmegye
Húsvét vigíliáján Reisner Ferenc általános püspöki helynök mutatott be ünnepi szentmisét a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban.
Szentbeszédében Reisner Ferenc felidézte: a virrasztás során meghallgattuk, hogyan próbálta Isten töretlen fáradozással az ő népét magához visszadédelgetni. Mindent megtett annak érdekében, hogy visszaállítsa a teremtés rendjét. Jézus nagycsütörtökön szeretetének utolsó jelét adta tanítványainak, a szolgáló szeretetre tanította apostolait. Nagypénteken a kereszt előtt megállva átelmélkedhettük, hogy Jézus tanítása hogyan válik valóra: „nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint aki életét adja barátaiért” (Jn 15,13).
A mai evangéliumban azt olvastuk, hogy a tanítványok egy maroknyi közössége és néhány asszony kiábrándult, félelemmel teli szívvel, szorongva a megtorlásoktól várakozott. Közülük kivált néhány asszony és elindultak a sírhoz. Ők ott álltak a kereszt alatt, szívükben visszhangzott Jézusnak az a gondolata, ami a szeretet töretlenségét és mindent legyőző erejét hirdette. Tudták, hogy rengeteg akadály gördülhet útjukba...
A teljes beszámolót ITT olvashatják.
*
Kaposvári Egyházmegye
Nagyszombat este Varga László megyéspüspök Varga Péter plébános koncelebrálásával mutatott be vigília szentmisét a kaposvári Nagyboldogasszony-székesegyházban.
A keresztség pillanatában a mi Atyánk kiragadott minket a sötétség hatalmából és áthelyezett bennünket szeretett Fia országába. Attól a pillanattól kezdve az életünk szellemi harc, mert a sötétség fejedelme nem tűri, nem akarja elfogadni, hogy Isten győzött, és kiragadott minket az ő karmai közül – hangzott a megyéspüspök prédikációjában. – Ezért minden keresztény ember célpont. A „hazugság atyjának és a gyilkosnak” – így hívja Jézus az evangéliumban – a célpontja.
Azóta mindennap kell hogy vívjuk ezt a harcot. Miután megszentelem a vizet ebben a szentmisében, utána megújítjuk a keresztségi ígéretünket. Emlékeztet bennünket az Egyház, hogy mit ígértünk akkor, mikor a Világosság fiai lettünk. Háromszor ellene kell mondanunk a sátánnak, minden cselekedetének, csábításának és háromszor meg kell vallanunk a hitünket. Ez a szellemi harc lényege mindannyiunk számára. Az ellenfél, a gonosz mindent megpróbál a kísértéssel, hogy leválasszon bennünket a Szentről. Hogy ne akarjunk a mennyei Atyával mély egységben, Krisztussal közösségben élni a Szentlélek vezetése alatt, hanem vegyük kezünkbe a saját életünk irányítását, váljunk le a Szentről, legyünk függetlenek és használjuk a szabadságunkat arra, amire akarjuk. A keresztségi ígéret megújítása emlékeztet bennünket arra, hogy mi is történt: visszanyertük a szabadságunkat Krisztusban, s ezt a szabadságot őriznünk kell arra, amire kaptuk. Mert a szabadságunkat arra kaptuk, hogy Isten akaratát tegyük, s hogy Istentől tegyük függővé az életünket, vágyainkat, gondolatainkat és cselekedeteinket – mondta Varga László.
A teljes beszámoló ITT olvasható.
*
Veszprémi Főegyházmegye
Urunk feltámadásának ünnepén, húsvét vigíliáján, a veszprémi Árpád-házi Szent Margit-templomban Udvardy György érsek vezette a szertartást Takáts István általános érseki helynökkel, Tornavölgyi Krisztián érseki irodaigazgatóval és Tamás Zoltán káplánnal.
Hisszük, hogy Jézus „föltámadva a sírból újjáteremtette szabadságunkat. Azt, amit eldobtunk, azt, amit idegen földön elkótyavetyéltünk, azt, amire nem voltunk büszkék. Azt a szabadságot, amit eladtunk, elcseréltük semmi haszon fejébe. Ő visszaadja szabadságunkat, hogy éljünk. Ez az élet pedig teljes, boldog, vég nélküli legyen. Mert úgy tekintünk magunkra, mint akik Jézus Krisztusban élünk, ezért nem keressük az élőt a halottak közül. Ezért nem keressük életünk holt cselekedeteit, s nem is akarjuk folytatni azokat. Nem akarunk holt cselekedeteket. Miért tennénk? A holt cselekedet halálba visz. Krisztus, a föltámadott, élettel akar megajándékozni bennünket. Elvetjük tehát magunktól a bűnös cselekedeteket, s elhagyjuk azokat. Elhagyjuk bűnös szokásainkat. Hiszen sokszor a bűnt talán észrevesszük, bűnös szokásainkat kevésbé. El akarjuk magunktól dobni, mert halálra vezetnek bennünket. Pál apostolnak a galatákhoz írt levelében olvashatjuk, akik nem hisznek Krisztusban, akik nem ismerik Krisztust, akik elvetik maguktól az életnek a cselekedeteit, ők a testükben hordozzák a gyűlölködést, a széthúzást, az ellenségeskedést, az istenkáromlást, mindent-mindent, ami az embernek a vesztét okozza. Mi nem akarjuk ezeket a holt cselekedeteket” – mondta Udvardy György.
A teljes beszámolót ITT olvashatják.
Forrás: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye; Egri Főegyházmegye; Győri Egyházmegye; Kaposvári Egyházmegye; Veszprémi Főegyházmegye
Fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye; Ács Tamás/Győri Egyházmegye; Egri Főegyházmegye; Kling Márk/Kaposvári Egyházmegye; Merényi Zita/Magyar Kurír; Veszprémi Főegyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria