Húszéves a nyúli Márton Lakóotthon

Az összejövetelt Pődör Judit telephelyvezető nyitotta meg. Beszédében visszatekintett az elmúlt pár év történéseire, kitérve a kihívásokra és az emlékezetes pillanatokra is. Köszönetet mondott mindazoknak, akik bármilyen formában hozzájárultak az intézmény sikeres működéséhez. Kifejezte: bizakodva tekint a jövőbe, remélve, hogy az értékek megőrzése mellett olyan védelmező környezetet teremt a lakóotthon, ahol a sérült fiatalok továbbra is szabadon kifejezhetik önmagukat, megfogalmazhatják véleményüket.

Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével Veres András győri megyéspüspök, aki kifejezte örömét, hogy részesévé válhat egy kisközösség bensőséges ünnepének.

„Húsz év mindannyiunk számára eligazodást jelenthet, hiszen amikor az alapítók létrehozták ezt a házat, legfőbb vágyuk az volt, hogy közösséget teremtsenek, biztonságos otthont nyújtsanak az ideköltözőknek, ahol segítő, megértő szakemberek veszik körül őket, akik támogatják a fiatalokat személyes kibontakozásukban” – fogalmazott a főpásztor.

A lakóotthon dolgozóinak mondott köszönete mellett arra biztatta a jelenlévőket, hogy amit az elmúlt húsz év alatt sikerült megtanulniuk, megtapasztalniuk, kibontakoztatniuk, mindazokat az értékeket őrizzék meg, vigyék tovább a következő években, hisz

az egyik legfontosabb a belső kohézió, a belső erő, az egymáshoz való viszonyulás, a szeretet és az elfogadás.

A jelen lévő szülőkhöz, hozzátartozókhoz szólva Veres András püspök jókívánságát fogalmazta meg, hogy továbbra is tapasztalják meg azt az érzést, hogy felnőtt gyermekük biztonságos közegben van, ahol boldog és jól érzi magát abban a közösségben, melyben otthonra talált. Egy szülő számára talán nincs is fontosabb, mint ennek megtapasztalása – zárta gondolatait a Győri Egyházmegye főpásztora.

Kutrovits Klára intézményvezető a lakóotthonhoz kötődő érzéseiről beszélt. A 2004-ben alapított Márton Lakóotthont mint fejlesztő-foglalkoztatást nyújtó, fogyatékos személyek ápoló-gondozó otthonát 2022. január 1-től vette át a Győri Egyházmegye  mint fenntartó a Győr Egyházmegyei Papi Otthon telephelyeként.

„...számomra talán a legfontosabb üzenete egy intézmény évfordulójának, hogy a múlt iránt tisztelegve lehetőségünk van hálát adni az elődökért, az alapítókért. Köszönetet mondok Fekete Gáborné Erzsikének és férjének, akik személyes családi érintettségük okán megalapították a Márton Lakóotthont, hosszú éveken át elkötelezetten működtették, szakmai munkával és segítő, tevékeny szeretettel töltötték meg az intézmény falait és az itt élő fogyatékos fiatalok mindennapjait. Ezzel sok-sok családnak adtak reményt.

Köszönet a lakóotthon valamennyi jelenlegi és volt dolgozójának is, hiszen tudom, hogy hivatásukként tekintenek a munkájukra, elkötelezetten, egymást is segítve, hatalmas empátiával végzik mindennapi feladataikat. Soha ne feledjük, hogy

minden egyes ember értékes Isten szemében, és ha mi is így tekintünk a másik emberre, akkor számunkra is minden egyes ember élete különleges és értékes lesz.

Ebben az értékrendben eltörpül az, hogy valaki ép vagy sérült; ebben az értékrendben lehetővé válik, hogy tudjunk egymástól tanulni, attól is, aki épp a segítségünkre szorul; ebben az értékrendben természetes, hogy nem vagyunk egyformák” – moióndta az intézményvezető.

Majd Urgyán Tibor György Egy fogyatékos gyerek kérése című verséből idézett: „Soha ne nézz szánakozva engem, én is az ÉLET szépségét zengem, lenn a mélyben összeér a lelkünk, Isten hívására egyszerre keltünk.”

Kutrovits Klára felidézte, hogy az első nagy koronavírus-időszak után, 2021 őszén Ferenc pápa a vatikáni Apostoli Palota falai között, a Kelemen teremben egy autista otthonból érkező csoportot fogadott, köztük fiatalokat, gyermekeket is, akikhez így szólt:

Ti vagytok az Isten házának virágai. Isten ezt a világot színes virágok nagy változatosságával teremtette. Minden virág egyedi és különleges, és mindenki szép Isten szemében.”

„Kedves Gitta, Zsuzska, Mariann, Anikó, Mariann, Márton, Tomi, Pisti, Laci, Balázs, Peti, Zoli, Gábor, kívánom, hogy még sok-sok éven, évtizeden át alkossatok egymással szeretetteljes közösséget, legyetek a Márton Lakóotthon különleges, egyedi virágai!” – zárta gondolatait Kutrovits Klára.

Fekete Gábor, az intézmény alapítója visszatekintő beszédében elsőként felesége, Erzsébet üdvözletét tolmácsolta, aki nem tudott részt venni az ünnepségen, majd megosztotta az általa leírt gondolatokat. „Ennek a két évtizednek a súlyát talán csak mi ketten érezzük, milyen nehéz volt létrehozni a lakóotthont, mennyi anyagi áldozattal járt a működtetése és mennyi szakmai felkészülést igényelt, hisz nem volt előttünk kitaposott út. Tettük ezt elköteleződéssel, küldetéstudattal, mindig Márton fiunk jövője lebegett a szemünk előtt”.

Az intézmény alapítója jó szívvel emlékezett a tizenkét segítségre szoruló fiatal beköltözésére, a rengeteg közös programra, születésnapok, névnapok, kirándulások általi közösségformálódásra. Megosztotta a résztvevőkkel a korábbi évek öröme mellett az intézmény működtetésének nehézségeit is, egyben kifejezte háláját a Győri Egyházmegye mint fenntartó felé, s megköszönte a korábbi és a jelenlegi dolgozók munkáját. Fekete Gábor humoros, személyes történeteket is felidézett: cirkuszi látogatást, koncertek, jótékonysági rendezvények hangulatát, a szülőkkel közös karácsonyok emlékét, majd egy külföldi szerző A sérült ember boldogsága című versével zárta a visszatekintést.

A lakóotthon szülői közössége nevében Matulikné Matusek Éva tartott beszédet. Az édesanya visszaemlékezett arra az időszakra, amikor a család szembesült azzal a ténnyel, hogy fogyatékos a gyermekük. Önálló életre nem lesz képes, felügyeletre, támogatásra szorul. Rengeteg kérdés, kétely fogalmazódott meg benne és szülőtársaiban, de ezek közül a legfontosabb az volt, hogy hogyan él majd gyermekük emberhez méltó életet felnőttként, hogyan talál munkát, elfoglaltságot. Ekkor találtak rá a megoldásra, a Márton Lakóotthonra. „Tisztelet a Fekete házaspárnak, hogy létrehozták és működtették az intézményt, köszönet a jelenlegi fenntartónak is, aki ezt folytatja, és nagy köszönet a dolgozóknak munkájukért, szeretetükért” – fejezte ki háláját az egyik ellátott, Péter édesanyja.

A lakók műsorában Árpásy Zoltán elszavalta Nagy Ervin Adjon az Isten című versét, Dián Gábor és Rácz Anikó Aranyosi Ervin pedig A szeretet a legnagyobb kincs! című versét. Majd Csukárdi Marianna bátran és hálatelt szívvel fogalmazta meg gondolatait.

A Márton Lakóotthon huszadik születésnapja a jubileumi torta ünnepélyes felvágásával, szeretetvendégséggel, kötetlen, jókedvű beszélgetéssel zárult.

A Márton Lakóotthonról bővebben ITT olvashatnak.

Forrás: Győri Egyházmegye

Fotó: Csicsics Andrea; Márton Lakóotthon

Magyar Kurír