Itt van az Isten országa, te is beléphetsz, ha akarsz – Mindenszentek ünnepe egyházmegyéinkben

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök mutatott be szentmisét november 1-jén, mindenszentek ünnepén a debreceni Szent Anna-székesegyházban. A főpásztor elmélkedésében az elhangzott evangéliumi szakasz alapján (Mt 5,1–10) arról beszélt, a nyolc boldogság Jézus tanításának fontos része és Isten országának mintegy „alaptörvénye”. Mindenki szeretne boldog lenni. De hogyan lehetünk igazán boldogok, szentek?

Jézus arra tanít bennünket, hogy ezt a vágyat tartsuk ébren magunkban. A világ a maga módján kínálja a boldogságot. Nagy a különbség a világ által kínált mulandó boldogság és Jézus tanítása között, aki örök életet, vagyis maradandó, örök értéket ad – mutatott rá a püspök.

Vegyük komolyan az életszentséget, amely azt jelenti, hogy igyekszem a szeretetet megvalósítani, hiszen Isten maga a szeretet, és úgy egyesülhetek vele, hogy az ő szeretetével szeretem az embertársaimat, akik körülöttem élnek.

Amikor Jézus tanítja a nyolc boldogságot, azt mondja: itt van az Isten országa, te is beléphetsz, ha akarsz. Hogyan? Úgy, ha Jézusra kezdünk hasonlítani, ha az ő életét éljük.

A szentmise befejező áldása előtt a jelenlévők a feltámadt Krisztust jelképező húsvéti gyertya előtt a feltámadásba vetett hittel emlékeztek meg elhunyt szeretteikről.

A bővebb beszámoló ITT olvasható.

Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

*

Egri Főegyházmegye

Az egri bazilikában mindenszentek főünnepének estéjén Ternyák Csaba egri érsek mutatott be szentmisét. Szentbeszédében úgy fogalmazott: Ma az Egyház minden szentjéről megemlékezünk: azokról, akiket hivatalosan is szentté avattak és azokról a szent életű őseinkről és elődeinkről, akikért imádkozunk, és reméljük, hogy a szentek társaságába jutottak. Ha a feltámadás hite nem erősítene bennünket, akkor szánalomra méltóbbak lennénk minden embernél, akkor életünk állandó kesergés lenne elhunyt szeretteink miatt. Be kell fogadnunk az evangélium örömhírét, követnünk kell Jézus Krisztust, a mindennapjaink részévé kell tennünk a tanításait.

A főpásztor ezután a nyolc boldogságról szóló evangélium részről elmélkedett: Jézus boldogságai paradoxonok, amelyekben a világi mércék felborulnak, mert a dolgokat már Isten szemszögéből vizsgáljuk, vagyis nem a földi, hanem az Isten értékrendje szerint, amely más, mint a világi értékelés. Jézus boldogmondásai nem csupán arra vonatkoznak, hogy majd boldogok leszünk odaát,

hanem már itt, e földön is felfedezhetjük Jézus üzenetében a boldogságnak azt a magját, amelyik már most, ha helyes értékrenddel élünk, örömet, boldogságot és békét ad a szívünkbe.

A szentmise a bazilika altemplomában, a húsvéti gyertya és az elhunyt főpásztorok, lelkipásztorok nyughelye előtt elmondott közös imádsággal ért véget.

A bővebb beszámoló ITT olvasható.

Forrás: Egri Főegyházmegye

Fotó: Federics Róbert/Szent István Televízió

*

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Erdő Péter bíboros, prímás mutatott be szentmisét mindenszentek főünnepén, november 1-jén az esztergomi Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyházban.

A főpásztor az evangéliumban elhangzott nyolc boldogság közül kiemelt egyet: „Boldogok, akik sírnak, mert ők vigasztalást nyernek” (Mt 5,4). Ez a sírás szomorúságot, sőt gyászt jelent – mutatott rá Erdő Péter. – Szent Ambrus szerint, ha az előző két boldogságot, a szegénységet és a szelídséget valaki elérte, emlékeznie kell arra is, hogy bűnös. Ezért gyászolnia kell a saját bűneit. De aki bűneit siratja, vagyis őszintén megbánja őket és elhatározza, hogy jó útra tér, annak Isten megbocsát. Erre a szomorúságra tehát Isten bocsánata a vigasztalás. 

Aranyszájú Szent János szerint, akik saját bűneiket gyászolják, azok boldogok, de csak félig. Boldogabbak azok, akik mások bűneit siratják. Ez pedig azt jelenti, hogy nem lenézik a másik embert a bűnei miatt, hanem engesztelnek az ő bűneiért is.

Jézus mondásában nem egyszerű szomorúságról, hanem gyászról van szó, olyan lelki állapotról, amely hasonlít a meghalt gyermekeit, szüleit, rokonait sirató ember mély fájdalmához.

Aki ilyen heves bánattól szenved, az nem gondol a pénzre, a dicsőségre, nem kínozza az irigység sem, mert egész lelkét ez az érzés tölti be. Ilyen teljes bűnbánatra van szükségünk. Ilyen figyelemmel kell várnunk Isten irgalmára

– hangsúlyozta a bíboros.

Az ünnepi liturgia végén a főpásztor elvégezte a lucernárium szertartását: a feltámadt Jézust jelképező húsvéti gyertya előtt emlékeztek a hívek a halottakra.

A bővebb beszámoló ITT olvasható.

Fotó: Mudrák Attila

Forrás: Esztergom-Budapesti Egyházmegye

*

Győri Egyházmegye

November 1-jén, mindenszentek ünnepén Veres András megyéspüspök szentmisét mutatott be a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban.

Koncelebrált Böcskei Győző székesegyházi plébános; Császár István, a Brenner János Papnevelő Intézet spirituálisa és Hencz Márton püspöki titkár.

Az egész Egyház örömünnepe a mai, hiszen a megdicsőült szenteket ünnepeljük, akik előttünk jártak a krisztusi úton – mondta homíliája elején a főpásztor. – A szentek életében sajátos módon megmutatkozott a Krisztus iránti szeretet. Mindnyájan, akik az életszentséget igyekeztek megvalósítani az életükben, a mai evangéliumban felolvasott nyolc boldogság útján (Mt 5,1–12a) jártak.

Ugyanolyan emberek voltak, mint mi: örültek az életnek, olykor elbotlottak; mivel azonban Krisztus evangéliumát, a nyolc boldogságot komolyan igyekeztek az életükben megvalósítani, minden nehézség ellenére az öröm volt a szívükben a meghatározó erő. A megpróbáltatások sem tudták tőlük elvenni azt a boldogságot, reményt, amelyet a szeretet, a lelki béke ad az embernek. 

Aki boldogságra vágyik, szent életre vágyik.

Mindnyájan megkaptuk a boldogság lehetőségét, Isten boldogságra teremtett. Rajtunk múlik, mennyire akarunk ezzel az Isten által rendelkezésünkre bocsátott lehetőséggel élni, tenni mindazt, amit Isten ajánl számunkra, mert azon az úton rátalálunk a boldogságra.

A keresztség szentségében megkapunk minden eszközt, kegyelmi ajándékot ahhoz, hogy meg tudjuk valósítani – mondta Veres András püspök. – Isten mindenkinek felkínálja az üdvözülés lehetőségét. De nekünk szabadon, őszintén, szeretettel kell törekednünk arra, hogy Isten felé haladjunk.

Újítsuk meg a Krisztushoz tartozásunkat – buzdított a megyéspüspök. – Idézzük fel újra az egyházmegyei zsinat jelmondatát: „Emlékezz, Te Krisztushoz tartozol!” Imádkozzunk, hogy minél több embert meg tudjunk hívni Isten szeretetére, embertársaink szolgálatára.

Fotó: Ábrahám Kitti

Forrás: Győri Egyházmegye

*

Szombathelyi Egyházmegye

November 1-én, mindenszentek ünnepén 17 órakor a szombathelyi Jáki úti temetőben a történelmi egyházak képviselői közös megemlékezést tartottak, amelyen Székely János szombathelyi megyéspüspök és Hartai Gábor szalézi plébános képviselte a Katolikus Egyházat a református és evangélikus lelkészek mellett.

Idén a liturgiát Székely János püspök vezette.

A főpásztor Jézus szavaival kezdte beszédét: „Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem nem hal meg örökre”. Jézusról azt mondja az evangélium is, hogy benne élet volt.

Mennyire sötét az élet, és kilátástalan a halál Jézus fénye nélkül

– mondta a főpásztor. – Mi, keresztények és sok szívvel látó és gondolkodó tudós, hisszük és tudjuk, hogy nemcsak az létezik, amit megfoghatunk, hanem az is, ami nem látható – mint a szeretet kincse.

Az emberiség mindig sejtette az örök élet fényét – szögezte le a megyéspüspök. – Nem létezik az emberiségnek olyan népe, amely ne remélt volna a halál utáni folytatásban. Ezt sejti meg az ember a halálközeli élményekben, amikor a haldokló látja a titokzatos folyosót.

A fények, amelyek meggyulladnak a temetőben, különösen mindenszentek ünnepe körül, húsvét fényét jelzik.

Az imádságos alkalmon szavalattal közreműködött Prikazovics Ferenc, hegedűkísérettel.

Székely János püspök beszéde ITT meghallgatható.

Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye

Kiemelt fotó: Mudrák Attila

Magyar Kurír