Janus Pannonius humanista költőre, néhai pécsi püspökre emlékeztek sírjánál

Hazai – 2024. november 7., csütörtök | 19:50

Halálának 552. évfordulóján koszorúzással emlékeztek november 6-án a humanista költőre a pécsi székesegyház altemplomában található sírjánál. A Janus Pannonius Díj Alapítvány kuratóriuma által szervezett megemlékezésen részt vett Felföldi László megyéspüspök, aki a koszorúzást követően szentmisét mutatott be püspök elődje emlékére a székesegyház Corpus Christi-kápolnájában.

A Corpus Christi-kápolnában a nagy humanista költő emlékének megőrzésére létrehozott alapítvány néhai alapítója, Szőcs Géza költő, drámaíró emléke előtt is tisztelegtek.

Felföldi László püspök a megemlékezésen mondott beszédében rámutatott: Janus Pannonius nem élt a mainál élhetőbb világban, mégis mert világos irányt és célt kitűzni. Tudta, hogy a művészetnek, életnek, tudásnak magyarul kell megszólalnia, amiért ő a fizikai, szellemi és lelki harcot is vállalta, miközben nem tévesztette szem elől a fényt, a hitet, amely a jövő felé visz, hogy megszülessen a jónak, szépnek, igaz emberségnek dallama, amely a múlt ködéből a jelen feszültségében lép egy valóságosabb jövő felé – fogalmazott a főpásztor.

Janus Pannonius az első magyar költő, akit ismert és elismert Európa. Neve felvett költői latin név, jelentése Magyar János. 1434-ben született, Csezmicei János néven. 1447-től Ferrarában tanult, majd 1454-től a padovai egyetemen jogi tanulmányokba kezdett. 1459-től 1472-ben bekövetkezett haláláig III. János néven pécsi püspök volt.

Diplomáciai, politikai tevékenysége mellett élete végéig írt verseket. Költészetének latin nyelvezete, témája, világképe és hangulata az itáliai humanizmusból eredt. Mély istenhite mellett nagyra értékelte a földi életet, a békét, a kultúrát, a természetet és a költői halhatatlanságot.

Konfliktusba került Mátyás királlyal, aki sereget küldött az ellene összeesküvők, köztük a püspök elfogására. Az Itáliába menekülő tüdőbeteg Janus útközben, a Zágráb melletti Medvevárban halt meg.

Az idei november 6-i megemlékezés a pécsi székesegyház Corpus Christi-kápolnájában szentmisével folytatódott, amelyet Felföldi László megyéspüspök mutatott be.

Janus Pannonius földi maradványait 1991-ben, a pécsi székesegyház renoválásakor fedezték fel, majd antropológiai vizsgálatok igazolták, hogy valóban a költő csontjait találták meg.

2008. október 21-én szentmisével egybekötött szertartás keretében temették újra a pécsi székesegyház altemplomában. Síremléke – egy carrarai márványból faragott, földre hulló lepel és a költőt ábrázoló bronz fejszobor – Rétfalvi Sándor Munkácsy Mihály-díjas érdemes szobrászművész alkotása.

Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye

Magyar Kurír

#egyház és állam #egyházmegyék #egyháztörténet #irodalom #megemlékezés #papi hivatás

Kapcsolódó fotógaléria