Kérjünk erőt az Úrtól, hogy megbocsássunk! – Szent László királyt ünnepelték Győrben

„Csillagok között fényességes csillag” – üdvözli a régi magyar énekszerző I. László királyunkat, az egyik legnépszerűbb magyar szentet. A csillagjelenés csodája lett Árpád-házi Szent László napja: a László király szentté avatását kezdeményező III. Béla kérésére 1192-ben III. Celesztin pápa bíborosokat küldött László nagyváradi sírjánál történt csodák felülvizsgálására. Az olasz csodaszakértőket egy égi jel végképp meggyőzte: június 27-én déltájban a váradi székesegyház fölött fényes csillag gyúlt ki, s ott lebegett két órán át.

Szent László ma is a magyarság szeretett szentje. Hermáját körmenetben hordozták körbe Győr városában 1763-ban, amikor Magyarország történetének legpusztítóbb földrengése sújtotta a várost; közbenjárásának tulajdonítják annak megszűnését.

Ekkor rendelte el Zichy Ferenc püspök „örök időkre”, hogy minden év június 27-én a herma hordozásával körmenetet tartsanak Szent László tiszteletére.

„Őseink ezen hagyományát követve ünnepeljük évről évre Szent Lászlót, és imádkozunk ma a háború és békétlenség megszűnéséért” – köszöntötte a híveket Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke Szent László liturgikus emléknapján.

A Győri Egyházmegye főtemplomában ünnepeltek az egyházmegyével a helyi közélet vezetői, az egyetem és a város intézményeinek képviselői. Jelen volt Sárai Szabó Kelemen győri bencés perjel és Fazakas Márton csornai premontrei apát is.

Az ünnepi szentmise főcelebránsa és szónoka Michael W. Banach érsek, Magyarország apostoli nunciusa volt. Koncelebrált Veres András püspök és Pápai Lajos nyugalmazott megyéspüspök.

A nuncius Ferenc pápa közelségéről és imáiról biztosította az ünneplőket, atyai áldását közvetítette.

Beszédében arról tanított, mit üzen számunkra ma Szent László életpéldája. Utalt az evangélium kihívást jelentő szavaira: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szíveddel, lelkeddel és egész értelmeddel, és szeresd felebarátot, mint saját magadat.”

Szent László tanúságot tett arról, hogy a szeretet, amelyre Jézus hív minket, az együttérzés, a kedvesség, alázat, igazság, türelem, önzetlenség és szabadság szeretete. Nyomatékosan emlékezetet minket, hogy ahogyan szeretünk másokat, az az Istennel való kapcsolatunkat tükrözi – mondta Michael W. Banach érsek.

Szent László szorgalmasan dolgozott a Magyar Katolikus Egyház megerősítéséért. Mély elkötelezettség jellemezte az Egyház iránt, ami a szereteten alapult. Ez bátorította a katolikusokat, hogy állhatatosak legyenek hitükben, és tevékenyek egyházi közösségükben.

Szent László király büszke volt arra, hogy Jézus tanítványa és katolikus

– emelte ki szentbeszédében a nuncius. – Valóban, a keresztényeknek minden okuk megvan arra, hogy büszkék legyenek Krisztusra, és a katolikusoknak tízezer okuk van arra, hogy büszkék legyenek Egyházukra, mely kétezer éven keresztül vezérlő fény maradt: óvta az eretnekségektől az evangéliumot, a Krisztus által Szent Péterre bízott hivatalt vezeti, megszenteli életünket a szentségek által, tanít, hogy tiszteljük Isten Anyját. Szent László tanúságot tesz a szeretet és hit erejéről. Hozzá hasonlóan mi is legyünk büszkék arra, hogy katolikusok vagyunk.

A szónok visszatekintett László királysághoz vezető újára, és a Salamonnal fennálló viszályra. A bölcsesség inspirálta Szent Lászlót, hogy megbocsátást gyakoroljon Salamonnal kapcsolatban. Miért bocsátott meg László politikai ellenfelének, és milyennek kell lenni az ember megbocsátásának? – tette fel a kérdést Michael W. Banach érsek. – Isten minden mértéket meghaladóan bocsát meg. Szeretetből és ingyenességből cselekszik, és amikor megbocsátunk testvérünknek, utánozzuk őt.

A megbocsátás alapvető követelmény annak, aki keresztény.

A megbocsátás a béke és a remény garanciája, az oxigén, amely megtisztítja a gyűlölettől szennyezett levegőt

– fogalmazott Magyarország apostoli nunciusa.

Szent László ma arra hív bennünket, hogy gondoljunk valaki haragosunkra, és kérjünk erőt az Úrtól, hogy megbocsássunk neki. Bocsássunk meg az Úr szeretetéért! Ez ugyanis jót tesz nekünk, helyreállítja szívünk békéjét.

A nuncius végül Szent László király Mária-tiszteletére emlékeztetett. Mária megmutatja nekünk, hogyan legyünk hűségesek, büszkék drága katolikus hitünkre. Mária arra hív minket, hogy a társadalom kovászai, a remény építői legyünk.

Mária a Magyarok Nagyasszonya, a győri Könnyező Szűzanya, a szenvedők vigasztalója. Vérkönnyei Krisztussal egyesítették őt,

könnyeivel azt üzeni nekünk, hogy a megbocsátás és az irgalom gyógyító balzsamával győzzük le a rosszat.

Amikor a Szűzanya előtt letöröljük könnyeinket személyes vagy nemzeti fájdalmaink pillanataiban, és mosollyal az arcunkon állunk fel, Máriával összekapcsolódunk. Ő a szenvedők vigasztalója, megtanít reménykedni, mosolyogni.

Végül Ferenc pápának a Hit világossága kezdetű enciklikájában leírt imája szavaival fohászkodott a hívekért, a magyar egyházért, az egész magyar népért Michael W. Banach érsek.

A szentmisét követően rézfúvósokkal kísérve járta körbe a belvárost a hagyományos fogadalmi körmenet, végighordozva Győr utcáin a Szent László-hermát.

„Isten, hazánkért térdelünk elődbe…” – szólt az ének népünkért.

A Magyar Honvédség Dánielfy Tibor 205. Légvédelmi Rakétaezrede adott díszkíséretet a menetben.

A székesegyház mellett álló Szent László-szobornál Veres András püspök a lovagkirály oltalmába ajánlotta Győr városát és az egyházmegye minden lakóját.

A zenei szolgálatot a győri székesegyház kórusa végezte. Orgonán közreműködött Kiss Gergő; vezényelt Ruppert István. Elhangzott Kodály Zoltán Magyar mise című műve.

Szerző: Trauttwein Éva

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír