Készülve a pápalátogatásra: Konferencia a Vakok Boldog Batthyány-Strattmann László Otthonában

Ferenc pápa április 28. és 30. közötti magyarországi látogatása során a program szerint felkeresi a budapesti Vakok Boldog Batthyány-Strattmann László Katolikus Szociális Intézményét is, ahol április 29-én, szombaton tesz majd magánlátogatást. Az otthonban a gyermekek és fiatalok már nagyon várják őt, most pedig, készülve a Szentatya fogadására, konferencián mutatkozott be az intézmény, tisztelegve a Szent II. János Pál pápa által éppen 20 évvel ezelőtt (2003. március 23-án) boldoggá avatott névadó előtt is.

Az esemény nyitányaként az otthon énekkarának gyönyörű műsorát hallhatták a nagy számban megjelent érdeklődők. A zenemű Boldog Batthyány-Strattmann László gondolatai nyomán íródott, a kórus előadta többek között Batthyány Ödön – Batthyány-Strattmann László és Coreth Mára Terézia legidősebb, húszévesen elhunyt gyermeke – Ave Maria című szerzeményét is. Néhány dal szerzője pedig Újfalusi Zoltán volt, aki 1991-től él az otthonban.

A szegények orvosa így vallott hivatásáról: „Szeretem betegeimet, a beteg tanít meg arra, hogy Istent mindig jobban szeressem, mivel a betegben Istent szeretem. S a beteg többet segít nekem, mint én neki. Oly sok szívszeretetet adhatok, hiszen a szegény betegek oly sok szeretetre vágynak. Adja Isten, hogy az Ő dicsőségére sokaknak segíthessek, megvigasztalhassam őket, szívüket Hozzád vezethessem… Életemben minden nap mély hálát adok a Teremtőnek, hogy az orvosi pályára hívott. Ha boldogok akartok lenni, tegyetek másokat boldoggá… Mindig arra törekedtem, hogy betegeim jobbak, bizakodóbbak és egy kicsivel tökéletesebbek legyenek, amikor elmennek tőlem, mint amikor hozzám jöttek.”

Inotay György, az intézményt fenntartó Kolping Oktatási és Szociális Intézményfenntartó Szervezet (KOSZISZ) főigazgatója ezzel az idézettel kezdte köszöntőbeszédét: „Boldog ember, aki az Urat féli, aki az Úr ösvényén halad.” (112. zsoltár, 1). Hozzátette: János evangéliumának 9. fejezetében arról ír, hogy Jézus meggyógyította a vakon született embert. Előtte tanítványai megkérdezték tőle: ki vétkezett, ő vagy a szülei, hogy így kell szenvednie? Jézus válasza: „Nem ő vétkezett, nem is a szülei, hanem azért van így, hogy nyilvánvalóvá legyenek rajta Isten cselekedetei.” A főigazgató kifejtette: a mai világ megpróbálja távol tartani magát a betegségtől, a szenvedéstől, így gondolkodik: itt vagyunk a világban, jár nekünk az egészség, a jólét és a boldogság; az a boldogság, ami hamis alapokon nyugszik – tette hozzá Inotay György. Hangsúlyozta: amikor egy boldoggá avatott emberre emlékezünk, az a jelenlétről szól, hiszen ha az örök életben hiszünk, akkor jelenlévőkként tarthatjuk nyilván azokat, akik utat mutatva előttünk jártak.

A boldog ember az Úr útját járja, de az Úr útján a boldogság nem az a fajta egészség és teljesség, amit a reklámok világa diktál. Az élet tele van esetlegességgel, fogyatékkal, mindannyiunknak kijut ezekből. Ez nem is baj. A baj az, ha nem tudjuk a helyén kezelni. Isten gyógyító ajándéka az a fajta szeretet, amivel a szegények orvosa a betegeihez fordult, ez a valódi, megkülönböztetés nélküli odafordulás. Milyen jó, hogy ma is vannak emberek, akik a gyógyítást hivatásszerűen végzik, akik testvérként éreznek együtt a szenvedő beteg fájdalmával, ott állnak mellette. Aki ezzel a lelkülettel fordul a betegekhez, a fogyatékkal élőkhöz, az Jézus gyógyító munkáját folytatja.

Batthyány-Schmidt Margit, a Magyar Batthyány Alapítvány elnöke beszédéből kiderült: férje Batthyány Ádám, Boldog Batthyány-Strattmann László és Coreth Mária Terézia unokája. A szegények orvosának és feleségének ma 189 leszármazottja van. Az említett alapítványt Batthyány Ádám hozta létre 2015-ben azzal a céllal, hogy nagyszülei szellemi és lelki örökségét ápolja, minél több emberhez jusson el a hírük, az általuk képviselt értékrend, ők ugyanis példaképek, akikre nagy szükség van, különösen a mai világban.

Batthyány-Schmidt Margit a 2023-as esztendőt a család és az alapítvány életében is különlegesnek nevezte: húsz évvel ezelőtt történt Batthyány-Strattmann László boldoggá avatása, továbbá Coreth Mária Terézia boldoggáavatási eljárása is elindult a szombathelyi és a kismartoni püspökség keretében. Batthyány-Schmidt Margit kiemelte: Coreth Mária Terézia és Batthyány-Strattmann László házassága és családi élete a hazai családeszmény méltó megtestesítője: kompromisszumoktól mentes értéket közvetít minden társadalmi csoport számára. Szavaikon túl tetteikkel mutattak példát – hitelesek voltak, legyen szó családról, orvosi tevékenységről vagy a közösségért végzett munkájukról. Az alapítvány elnöke kiemelte: Batthyány-Strattmann László életének öt alapértéke volt: istenhit, a családja iránti mély szeretete, az orvosi szolgálat, a szegények felé való odafordulás – jövedelmének kétharmad részét jótékonyságra fordította –, s végül az ötödik alapértéke magyar identitása volt.

Batthyány-Schmidt Mária rendkívül fontosnak nevezte az emlékév mottójának – „Nyisd fel a szemedet és láss!” – megvalósítását. Ebben három gondolatot azonosíthatunk. Először is Batthyány-Strattmann László szemorvos volt: segített a betegnek, hogy visszakapja a látását. A másik az istenhit: gyakran hangoztatta, hogy a szem a lélek tükre. A harmadik pedig: nemcsak nézni, hanem látni kell a gondokat, problémákat, és mindenki segítsen, ahol tud. A Budapesten élő Batthyányak is ezt tartják szem előtt, így az otthon gyermekei is mindig számíthatnak rájuk. Batthyány-Schmidt Margit ezen szavait nagy taps fogadta.

Végezetül a Batthyány Alapítvány elnöke idézte Boldog Batthyány-Strattmann Lászlót: „Életem egyik fő feladatának tűztem ki, hogy orvosi működésemmel a szenvedő emberiségnek szolgálatot tegyek, és ezáltal a Jóistennek tetsző dolgokat cselekedjem.” Szeme volt mindenre, Istenbe vetett mélységes hittel végezte hivatását. Értett, megértett, szolgált, tette az Istentől elrendelt dolgát. Az általa vallott és követett öt alapérték megtartó erő, megingathatatlan oszlopok a legnagyobb kihívások közepette, így zaklatott jelenünkben különösen is azok.   

Ezt követően Csókay András idegsebész főorvos tartott előadást arról, hogyan segített neki személyes életében, orvosi működésében Boldog Batthyány-Strattmann László. Felidézte: Húsz évvel ezelőtt Szombathelyen volt orvos. Nevével és a leszármazottjaival akkor találkozott először. Egészen döbbenetes kritikákat kapott saját kora orvostársadalmától, a Magyar Orvos Szövetség lapjában azt írták róla: „Passzióból húz ki fogat, passzióból vág le lábakat”, és dicsekszik a magát a szegények orvosának tituláló doktor. Ha belegondolunk, hogy eközben mit tett valójában, akkor ezek egészen elképesztő, hazug, sértő rágalmak. S mi volt a válasza erre? A tökéletességig kiművelte magában az ellenségszeretetet, a benne élő Názáreti Jézus arcképét. Ez óriási példa volt Csókay doktor számára, amikor őt is igaztalan kritikák érték, ráadásul önmagukat kereszténynek valló emberektől, amiért most már több mint két évtizede vallja: „A Názáreti Jézus ott van a műtőben, és segít, bal kezét a vállamra teszi, a jobbal pedig mutatja, hogy mit csináljak, ha elakadok. Ha elhiszem, hogy bennem él a Názáreti Jézus, akkor bármikor segítségül hívhatom.” Csókay András mindezt megélte a bangladesi sziámi ikrek szétválasztásánál. „Ha azonban ezt megvallod, ahogyan Batthyány-Strattmann László is megvallotta, akkor ezért üldözés jár, és teljesül az utolsó boldogmondás: »…üldöznek titeket az én nevemért.« És ekkor lehetsz a legboldogabb” – fogalmazott az idegsebész főorvos, és leszögezte: húsz év alatt verekedte fel magát odáig, hogy ilyen megtiszteltetésben legyen része neki is.

Csókay András szerint a keresztények két csoportra oszthatók: „Vannak a magukat bűnös embernek valló hívők, mi, akik itt vagyunk, tudjuk, hogy ilyenek vagyunk. Ezért tiszteljük az olyan személyeket, orvosokat, akikről egyértelmű, hogy mélyebbre tudtak evezni Jézus felé. Vannak aztán a romlott keresztények, azok a testvéreink, akik kereszténynek vallják magukat, de álmukban sem merül fel bennük, hogy esetleg valami bűnt követtek volna el, ám ők azok, akik a legképtelenebb vádakkal illetnek másokat. Ezt is el kell azonban fogadnunk, ha rendelkezünk azzal a lelkülettel, amivel Batthyány-Strattmann László rendelkezett. Azt mondta: »Nincs időm megsértődni, mert hiszem a Názáreti Jézust.«”

Előadást tartott az ünnepi eseményen Szalay Réka Látás lelki szemekkel címmel. Felidézte: három és fél évesen vesztette el a látását, agydaganat miatt, de lelki szemeivel többet lát, mint más a testivel. Felidézte, egy agyműtétje után agyvérzést is kapott, lebénult, kómába esett. Gyógytornász nagymamája segítségével tanult meg újra mozogni, járni. Nem is akárhogyan, hiszen Réka tavaly tizedik alkalommal biciklizte körbe a Balatont. Emellett zarándoklatot szervezett a békéért, több mint száz templomot keresett már fel az országban.

Réka hetedikes korában Amerikában élt a szüleivel, ahol megtanult teljesen önállóan közlekedni, s elnyerte azt a díjat is, amit egyetlen önállóan közlekedő látássérült személy nyerhet el egész Texasban. A gimnáziumot már itthon, integrált osztályban végezte az Egyetemi Katolikus Gimnáziumban, itt kapta meg a legnagyobb el- és befogadást, így a szalagavatón ő is táncolt, keringőzött, kánkánozott. Néhány tanárral még ma is tartja a kapcsolatot.

A 33 éves Réka anyanyelvi szinten beszél németül, az ELTE-en elvégezte az angol szakot. Szakértőként dolgozik a Nem Adom Fel Alapítványnál, önkénteskedik a Bethesda Gyermekkórházban. Beszélget, játszik a beteg gyerekekkel, mesét olvas nekik. Emellett agyagozik, gyöngyöt fűz, és nemrég fejezte be Mindennap egy mesét című könyvét, amit szeretne megjelentetni. Alapelve: soha nem szabad feladni.

Az eseményen levetítették Az orvosok hercege – Batthyány-Strattmann László élete című dokumentumfilmet, amit Kiss Stefán Mónika rendezett.

Szerző: Bodnár Dániel

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír