Kis Szent Teréz-búcsút ünnepeltek Keszthelyen

Az ünnepi szentmise elején Dublecz Károly, az egyházközség világi elnöke emlékeztetett, hogy a keszthelyi Kis Szent Teréz-bazilika a kármelita lelkiség egyik fontos zarándokközpontja, ahova sokan érkeznek az ország különböző részeiről.

Sokakhoz közel áll Lisieux-i Szent Teréz, aki azt vallotta: a kis dolgok által is el lehet érni a nagyszerűséget. „Büszkék vagyunk arra, hogy e templom az ő védőszárnyai alá került, és bármikor jöhetünk hozzá imára vagy egy-egy kéréssel” – mondta a világi elnök.

Böcskei László püspök bevezetőjében úgy fogalmazott, hogy ő is zarándokként jött Szent László városából.

Fontos, hogy az életünkben legyenek friss források, amelyekből merítünk, s ezáltal is hiteles lehessen a mi keresztény életünk – mondta a főpásztor. – Ezen a szentmisén azért imádkozunk, hogy Szent Teréz közbenjárására megtaláljuk a megújulás és a megerősödés forrásait, gondolva azokra is, akiket szívünkben és imáinkban hordozunk.

A főpásztor szentbeszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy amikor a szenteket ünnepeljük, égi születésnapjukon emlékezünk meg róluk. Az Egyház ezzel azt fejezi ki, hogy hiszünk abban, hogy a halállal nincs vége az életnek, „hiszen meghívást kaptunk arra, hogy az örökkévalóságban továbbéljünk Isten országában, s részesüljünk abban, amit az Úr az ő választottjainak és meghívottjainak készített”.

E vágy mellett a búcsú alkalom arra is, hogy felidézzük a szentek élettörténetét – tette hozzá a nagyváradi megyéspüspök.

Kis Szent Teréz egyszerűségével és mély lelki tanításával, példájával gazdagítja, bátorítja az Egyházat, és emlékeztet arra, hogy a zarándokegyház lényegét tekintve misszió.

Nem fordulhatunk el, nem tagadhatjuk meg az eredeti célt: hirdetni Jézus Krisztus igazságát, az ő evangéliumát. Ez az igazság nem embertől származik, hanem Istentől jön, és áthatja az életünket. Nem tarthatjuk meg magunknak, meg kell osztanunk másokkal – hangsúlyozta a főcelebráns.

Böcskei László szentbeszédében arra is emlékeztetett: most zajlik Rómában a püspöki szinódus második ülésszaka, amely arra keresi a választ, hogyan tud az Egyház hitelesen, az evangélium közvetítésével helytállni, nemcsak a templomban, vasárnaponként, hanem a mindennapi életben. E feladat három kulcsszava: közösség, részvétel és misszió.

Lisieux-i Szent Teréz is arra tanít: nem állhatunk az út szélén, szemlélve, ami körülöttünk történik; nem lehetünk statiszták, szereplőkké kell lennünk „abban a felvonásban, amelybe éppen beleszülettünk, s amely rajtunk keresztül is lehet sikertörténet, vagy éppen egy dráma. Tőlünk függ, mennyire tud hiteles lenni a mai Egyház a mai világban, sokféle ideológiával és támadásokkal szemben” – mondta a főpásztor.

Teréz abban is segít, hogy megértsük: a küldetésnek aktualitása van, ami nem az életünk javairól szól, hanem az örökkévalóra, az igazi boldogságra koncentrál.

A küldetésünk az, hogy minden ember megismerje az evangélium fényét, Krisztus tanítását

– emelte ki prédikációjában a nagyváradi megyéspüspök.

A búcsúi szentmise ezúttal is rózsaesővel zárult, Szent Teréz halála előtti utolsó mondatára emlékeztetve:

Miután meghalok, rózsaszirmok hulljanak rám.”

A szentmise végén Mezei András plébános köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik szolgálatukkal, önkéntes munkájukkal, segítségükkel szebbé tették az ünnepet.

Az ünnepi szentmise keretében Léo Delibes Missa brevis című műve hangzott el. Szólót énekelt Magi Bernadett és Kekkné Horváth Adél; közreműködött a Kis Szent Teréz kórus, a tapolcai Nagyboldogasszony kamarakórus, valamint a Festetics György Zeneiskola tanárai.

„Istenünk, te megnyitod országodat az alázatosak és a kicsinyek előtt. Tégy minket a Gyermek Jézusról nevezett Szent Teréz útjának bátor követőivé, hogy közbenjárására megnyíljék számunkra örök dicsőséged. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.”

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír