Kölcsönkapott gyerekek – A Magyar Máltai Szeretetszolgálat nevelőszülői képzései

Ahogy Horváth Ádám, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat nevelőszülői képzésének egyik előadója, a szervezet közép-magyarországi régiójának gyermekvédelmi szakterületi vezetője fogalmaz: a nevelőszülők „kölcsönbe kapják” a gyerekeket arra az időre, amíg azok visszamehetnek a saját családjukhoz, vagy ha a vér szerinti szüleik végleg lemondtak róluk, örökbefogadó szülőket találnak nekik. Ez az átmeneti, nevelőszülőknél töltött időszak azonban hosszú évekre is nyúlhat: a gyakorlat azt mutatja, hogy a nevelésbe vett gyerekeknek csupán 3-5 százalékát sikerül „hazagondozni”; további 3-5 százalékuk talál végleges örökbefogadó szülőre; a többiek pedig tartósan, akár a felnőttkoruk eléréséig nevelőszülőknél maradnak.

Ennek az esetek egy részében az az oka, hogy a vér szerinti szülő nem akar lemondani a gyermekéről, rendszeresen látogatja, de valamilyen okból mégsem sikerül olyan körülményeket teremtenie otthon, hogy visszakaphassa. Az esetek egy másik részében pedig azért „ragadnak bent” a gyerekek a nevelőszülői hálózatban, mert bár a vér szerinti szülők lemondtak róluk, nem találnak nekik örökbefogadó családot. Horváth Ádám szerint minél idősebb egy gyerek, annál kisebb az esélye, hogy véglegesen rendeződjön a sorsa, kisiskolás kortól fölfelé már szinte lehetetlen örökbefogadó szülőket találni.

A fentiek miatt nagy szükség van a nevelőszülők munkájára, akikből egyébként óriási a hiány. A rendszerből egy-kétezer fő hiányzik, miközben

több ezer gyermek vár arra, hogy nevelőszülőkhöz kerülhessen.

A területi gyermekvédelmi szakszolgálatok január utolsó hetében országszerte negyven gyereknek, köztük tizenöt csecsemőnek kerestek befogadót. A feladat szép, de nagy kihívást jelent: az elhagyott vagy családjukból kiemelt gyerekek gyakran nehéz élettapasztalatokkal érkeznek az új környezetbe, és

a beilleszkedéshez rengeteg türelemre és szeretetre van szükségük.

A nevelőszülői hivatással kapcsolatban széles körben elterjedt hiedelem, hogy aki belevág, az elsősorban pénzkereseti lehetőséget lát benne. Aki így gondolkodik, az biztosan nem tudja, hogy a nevelőszülők díjazása a mindenkori minimálbérhez kötött, három gyerek esetén éppen csak eléri azt, a nevelési ellátmányt – normál szükségletű gyermek esetén havi 64 ezer forintot – pedig számlával igazolhatóan a gyermek étkeztetésére, ruházkodására, fejlesztésére és más szükségleteire kell elkölteni.

Ahhoz, hogy valaki nevelőszülő legyen, elengedhetetlen a belső indíttatás, a nyitottság és az elfogadás. A kötelezően elvégzendő hatvanórás nevelőszülői képzésen ezt ugyan nem lehet elsajátítani, de az elsősegélynyújtástól a jogi alapismereteken át az egészséges táplálkozásig sok hasznos információt kapnak a résztvevők, még olyan – elsőre talán lényegtelennek tűnő – gyakorlati útmutatót is, hogy hogyan készítsenek a nevelt gyermekkel együtt élettörténeti könyvet vagy emlékdobozt. Később, felnőttként ezek segítik majd őt abban, hogy emlékezzen rá, honnan érkezett.

A képzés fontos része, hogy a résztvevők az elengedésről, a mindennapokban felmerülő konfliktusokról, a hálózaton belüli lehetőségekről is képet kapnak, és sokat foglalkoznak azzal, hogyan lehet kialakítani a bizalmat a gyerekekkel, a szülőkkel, illetve hogyan készüljenek a gyermek vér szerinti szüleivel való találkozásokra.

A Máltai Szeretetszolgálat nevelőszülői képzésének sajátossága, hogy a gyakorlati feladatok mellett a hivatás lelki részére is nagy hangsúly kerül.

A Máltai Családok Háza Nevelőszülői Hálózatban jelenleg mintegy száz nevelőszülő közel háromszáz gyermekről gondoskodik országszerte, de a cél a hálózat folyamatos bővítése.

A teljes cikk személyes életpéldákkal IDE kattintva olvasható. 

Forrás: Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Fotó: Kovács Bence

Magyar Kurír