Lehetünk a holnap bajnokai?

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A Holnap című francia dokumentumfilmet országszerte húsz helyen vetítették február 14-e, „szívügyeink napja” alkalmából a „Holnap Bajnokai”, vagyis a Védegylet, az Átalakuló Közösségek és az Ökofilmklub Budapest. Három vetítés még hátravan: február 17-én Budapesten és Érden, február 23-án ismét a fővárosban látható az alkotás – ezekről a vetítések honlapján lehet tájékozódni. A helyszínek egyike a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola volt, ahol a filmvetítés és az azt követő beszélgetés a Naphimnusz Műhely e félévi kezdő alkalma is volt egyben.

– Szeretnéd lendületesen kezdeni a nagyböjtöt?
– Érdekel, hogyan lehetnének lemondásaid egyben pozitív cselekedetek is?
– Érzed, hogy kellene tenned valamit a teremtett világért?
– Az aggodalmak helyett, mellett, után érdekelnének a megoldások is?
– Egyetértesz, hogy össze kellene fognia minden jóakaratú embernek?
– Vagy mindezek közül valamelyikkel kapcsolatban kérdéseid vannak?

A szervezők által feltett kérdések megválaszolásában tényleg sokat segíthet Melanie Laurent és Cyril Dion inspiratív filmje, amely öt részben – mezőgazdaság, energia, gazdaság, demokrácia és oktatás – mutat be olyan embereket szerte a világon, akik a gyakorlatban is tesznek azért, hogy földünk jobb, zöldebb és fenntarthatóbb lakóhely legyen.

A Holnap a remény filmje, konkrét, a gyakorlatban is működő megoldásokra fókuszál, és bemutatja, hogy az összefogással milyen messzire el lehet jutni. Megismerhetjük belőle a permakultúra, az organikus és városi gazdálkodás, a körkörös gazdaság, az aktív demokrácia és oktatás új formáit.

A legnagyobb probléma a film hozzáférhetősége és hossza, ugyanis jelenleg csak a további három vetítésen tekinthető meg, és bár nagyon inspiráló, csaknem kétórányi tömény adathalmazt jelent, főként az egyes témákban nemigen jártas közönség számára.

A film fő üzenete azonban a trailerből is kiderül, vagyis hogy nem a Föld megmentésével kell kezdenünk a tevékenységünket, ha gyermekeinkre jobb és szebb világot akarunk hagyni, hanem helyben összefogni, és létrehozni valamit, ami – divatos szóval – fenntartható.

A filmet követően Bakonyi Gábor, a Szent István Egyetem ökológusa; Nobilis Márió, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola teológusa, illetve Szabadkai Andrea, a Kisléptékű Termékelőállítók Érdekképviseletének elnöke beszélgettek Zlinszky János környezetvédelmi jogász (PPKE JÁK) vezetésével.

A résztvevők hangsúlyozták, hogy a filmet teljes egészében le lehetett volna forgatni Magyarországon is, hiszen valamennyi részterületen vannak hazánkban is jól működő kezdeményezések (ezek egy része egyébként a mostani filmvetítésekhez kapcsolódó honlapon meg is található).

A beszélgetőtársak egyetértettek abban, hogy kisgyermekkorban kell elkezdeni a környezettudatos nevelést, ami még akkor is hathat, hogyha a szülők kényszerűségből, pénztelenségből műanyaggal fűtenek be odahaza. Bakonyi Gábor szerint azzal kell elkezdeni a környezettudatos szemléletet, ami belefér az egyes ember életébe, ez lehet, hogy kezdetben csak annyit jelent, hogy tudatosabban lekapcsoljuk a lámpát, a lényeg, hogy rögzüljön a szokás. Az ökológus beszélt arról, hogy ők egy budapesti kertes házban lakóközösségi szinten komposztálnak, és így kevesebb hulladékot termelnek.

Szabadkai Andrea arra figyelmeztetett, hogy ezen a területen sem szabad egyszerre mindent görcsösen akarni, mert így éppen a legnagyobb lendülettel érkezők égnek ki a leghamarabb. Olyan kis lépéseket ajánlott, hogy bevásárlóközösségekhez csatlakozzunk, mert így tudjuk, hogy kiktől szerezzük be az élelmet, vagy hogy olyan vendéglátóegységeket keressünk fel, amelyek deklaráltan környékbeli gazdáktól beszerzett alapanyagokkal dolgoznak.

Nobilis Márió szerint a környezettudatosság terén is igaz az, ami a pasztorációban, vagyis hogy egyszerre nagy csoportban tömeges változást nem lehet elérni. Szerinte nagyon apró dolgok kellenek, de egy idő után létrejön majd a „kritikus tömeg”. A résztvevők figyelmébe ajánlotta a Háztartásom hulladék nélkül Facebook-csoportot, amely egy blogból nőtt tizenháromezer tagot számláló közösséggé, amelynek tagjai megosztják tapasztalataikat a témában.

A moderátor Zlinszky János is rámutatott, a környezettudatos viselkedéshez elengedhetetlenül fontos valakinek a személyes példája. Ha akár még a szoba sarkában megjelenő pókháló esetében is képesek vagyunk inkább ámulattal, hálával és szeretettel közelíteni az élőlényhez mint csodához, akkor máshogy fog hozzáállni gyermekünk a természethez, a környezethez.

Fotó: Merényi Zita

Agonás Szonja/Magyar Kurír