Mindannyian elférhetünk Mária óvó palástja alatt – Oltárszentelés Eszteregnyén

A 10 órakor kezdődő oltárszentelési szentmisére megtelt a templom. „Egy bazilikába érkeztem” – köszöntötte a helybelieket Fekete Szabolcs Benedek, amikor a település hatalmas templomát és a hívek erőfeszítéseit, áldozatkészségét méltatta.

Szentbeszédében a szombathelyi segédpüspök Nagyboldogasszony ünnepéhez kapcsolódóan Mária nagyságának titkáról elmélkedett, amely éppen a kicsinységében rejlik, abban, hogy tudott, akart kicsiny lenni. „Ahogyan a Szentírásban olvashatjuk: a hatalmasokat az Úr letaszítja trónjáról, a kicsinyeket felmagasztalja. A legnagyobb felmagasztaltatás, hogy a Szűzanya testestől-lelkestől megdicsőült. Nekünk is életfeladatunk a kicsinység megvalósítása. Ez nem könnyű, hiszen látjuk a hatalmasokat, azokat, akik kérkednek hatalmukkal. Ez így van közösségeinkben, családjainkban is, sőt már a tanítványok között is megjelent ez a magatartás. Az Úr viszont azt mondta: aki a legnagyobb akar lenni, legyen mindenki szolgája.”

A püspök felelevenítette a bencés szerzetes, Placid atya emlékét is, akit elhurcoltak a gulágra. Tízéves rabsága alatt rájött a túlélés szabályára: miközben az őrök éreztették hatalmukat, a rabok igyekeztek felülmúlni őket, csakhogy szolidaritásban, egymás segítésében, kitartásban, önzetlenségben, odafigyelésben.

Egy, a kőszegi Szent Jakab-templomban is látható köpenyes-palástos Madonna-ábrázolásra utalva, amelyen a Szűzanya palástja alatt védelmezi az alatta állókat, Fekete Szabolcs Benedek kiemelte:

Ahhoz, hogy minél többen elférjünk e palást alatt, össze kell húznunk magunkat, kicsinynek kell lennünk. Elnézőnek, megbocsátó szívűnek, befogadónak kell lennünk, hogy Mária örüljön annak, milyen gyermekei vannak.”

A prédikációt IDE kattintva teljes terjedelemben meghallgathatják. 

A szentbeszéd után került sor az új oltár felszentelésére, amely helyi hívek munkája, és amelyen a régi oltárkép mellett Szent Ritát és Szent Ferencet ábrázoló szobrok is helyet kaptak.

Az eredeti oltárkép

A szentmise után délután Mária-köszöntővel folytatódott az ünnepi program, majd Kanász Viktor történész, az MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport munkatársa tartott előadást a templomról.

A falu történetének rövid bemutatása után Kanász Viktor a templom építése kapcsán megjegyezte: az itt élők egészen 1886-ig a környező településekre jártak szentmisékre. Ekkor szentelték fel a templomot, amely méreteiben jóval meghaladja a szomszédos falvak templomainak befogadóképességét.

Az eredeti főoltárról és oltárképről Heiter Robert Gottfried szepetneki plébános jóvoltából fotót is láthattak az érdeklődők.

Szalóki Szánthó Géza festménye 1886-ból

Az eredeti oltárképpel a helybeliek nem voltak megelégedve. Így amikor készültek a templom szentelésének 50. évfordulójára, az épület külső és belső felújítása mellett új oltárkép készíttetését is elhatározták. A feladattal Szalóki Szánthó Géza szombathelyi születésű festőművészt bízták meg, aki Tiziano Mária mennybevételét ábrázoló alkotása mellett az esztergomi bazilikában és a kalocsai székesegyházban is látható, hasonló témájú képeket is alapul vette az eszteregnyei oltárkép elkészítéséhez. Márián kívül további 27 alakot festett meg a képen – ismertette Kanász Viktor.

A felújított templom felszentelését Pehm (Mindszenty) József zalaegerszegi apát-plébános, zalai püspöki biztos végezte, akinek két, eredeti kézjegyével ellátott levele is előkerült Kanász Viktor kutatásai során abból az iratcsomóból, amelyet Heiter Robert Gottfried plébánostól kapott, aki az eszteregnyei oltárképpel kapcsolatos kutatást segítette. Mint kiderült, Mindszentyvel alkudozni kellett, hogy elvállalja a szentelést, ugyanis 1936. augusztus 15-én volt egy másik meghívása is templommegáldásra, Novára. Bár kérte a szentelés augusztus 16-ára történő áttételét, ezt a plébános, Kohl Gyula nem fogadta el. Némi unszolásra végül mégis kötélnek állt.

A II. Vatikáni Zsinat utáni falkép

Ám alig 30 év múlva, a II. Vatikáni Zsinat liturgikus reformját félreértelmezve az akkori plébános elbontatta az oltárt. Az oltárkép a kórusra került, helyette a főoltár helyére nagy méretű falfestmény került a mennybe felvett Máriáról.

Az ezredfordulón kezdődött meg a szentély eredeti állapotba történő visszaállítása, amely akkor félbemaradt. Az új plébános, Heiter Robert Gottfried azonban fontosnak tartotta, hogy a templomhoz méltó legyen a szentély megjelenése, s hogy az épület belső teréhez esztétikailag jobban illő, a már meglévő berendezésekkel egységet alkotó oltára legyen a templomnak. Az elmúlt hónapokban ezen dolgoztak a szakemberek – derült ki Kanász Viktor előadásából.

A nap a Boldogasszony-vesperás elimádkozásával, majd agapéval folytatódott.

Forrás: Szombathelyi Egyházmegye

Fotó: Szombathelyi Egyházmegye; Kanász Viktor

Magyar Kurír