Mondjunk igent a lelkünk mélyén minket megszólító hangra – Bemutatták az Afréka 3. kötetet

A megjelenteket Horváth Zoltán esperes, a templom plébánosa köszöntötte. Felidézte: amikor tizenévesen megbérmálkozott, elhangzott az is, hogy egy konkrét hivatásban, amelyre Istentől talentumot kaptál, abban kell dolgoznod az Egyházért.

Akkoriban éppen egy kereskedelmi iskolában járt, azon tűnődött, hogyan szolgálhatja itt az Egyházat. Érettségi után az akkor egyetlen egyházi könyv- és kegytárgykiadó cégnél, az Ecclesia Szövetkezetnél helyezkedett el. Ettől már megnyugodott, itt valóban az Egyházat szolgálja! A nyolcvanas évek első felében nagy sikere volt Raymond Avery Moody Élet az élet után című könyvének. Elsősorban az V. kerületi pártbizottság tagjai szedték szét az Ecclesia kilincsét, hogy megvehessék a könyvet.

„Én akkor azt a talentumomat adtam az Egyház szolgálatára, az orvos Réka pedig azt a talentumát, amit ő kapott.

Amit Fodor Réka tesz, mindannyiunk számára példaértékű”

– mondta Horváth Zoltán.

Fodor Réka hosszú ideje kötődik a terézvárosi templomhoz. Mint mondta: Zoltán atya már akkor is hitt benne, amikor senki más; többször meghívta őt előadást tartani; 2021-ben pedig, az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) idején jótékonysági koncertet tartott itt Mocsári Károly zongoraművész az afrikai éhezők javára.

Ugyancsak jótékonysági koncerten lépett fel 2024 februárjában a Cantate Domino zenekar, amelyen Fodor Réka és Regele Krisztina tanárnő tett tanúságot. Krisztina az El Caminón kerékpáros zarándoklattal gyűjtött adományt a nigériai iskola számára.

A missziós orvosnő, Afréka nigériai élményeiről szóló kötetek rendkívül népszerűek. Az első két kötet már több kiadást megélt. Azok szerzője Greguss Sándor, Fodor Réka férje volt, és már korábban megírta a harmadik kötetet is, de ennek kézirata elégett egy autóbalesetben. Greguss Sándor 2023. augusztus 9-én elhunyt, ALS betegségben (amiotrófiás laterálszklerózis, az izmok fokozatos sorvadása).

A mostani kötet megszületéséről a szerző, Németh Lilla elmondta: gyermekkora óta hívta Afrika, mert érezte, hogy életútjának része lesz, csak nem tudta, hogyan. Férjes asszony volt már, amikor kiderült, hogy a férje az első két Afréka-kötet nyomdai kivitelezője. A második könyvnek már ő volt a szerkesztője. Bekapcsolódott az Afréka Alapítvány munkájába is; egy nagy kommunikációs cégnél dolgozott, és sikerült anyagi támogatást szereznie. Ők akkor éppen egy csontvelő-transzplantáción átesett magyar kislányt támogattak, aki azóta meggyógyult.

Németh Lilla Greguss Sándort, Fodor Réka férjét a családjuk és az egész Afréka Alapítvány bástyájának nevezte. A szomorú esemény, Greguss Sándor halála után merült fel, hogy az Afréka-könyvek harmadik részét ő írja meg.

Németh Lilla rendkívül fontosnak nevezte ezeket a könyveket. Idézte Fodor Rékát: egy kötet ára egy ember élete ára. Magyarországon 10 dollárba kerül egy könyv, körülbelül annyiba, amennyibe Nigériában egy malária, tífusz vagy AIDS elleni gyógyszer ára, ami ott életet menthet. Ebben a hatalmas afrikai országban 22 dollár a havi átlagfizetés, az orvosi kezelés 15 dollárba kerül. Az Onitshában élőknek létfontosságú, hogy van egy magyar doktornő, aki időről időre kimegy, és ingyen gyógyítja őket. Fodor Réka egy nap körülbelül kétszáz beteget lát el, reggeltől késő délutánig, mert Nigéria a világ egyik legveszélyesebb országa, így napnyugtáig mindenképpen vissza kell érkezniük a szállásukra.

A mostani kötet szerzője felidézte: az alapítvány követői sokat olvashatnak az onitshai kulcsszereplőkről, arról mégis keveset tudunk, ki valójában Okeke érsek, Izunna és Basil atya, akiket Réka testvéreikként említ. Kik ezek az emberek a név és a társadalmi szerep mögött? Nem lehetne esetleg a harmadik könyv interjúkötet? Fodor Rékának tetszett az ötlet.

2024 áprilisában Németh Lilla két hetet töltött el Onitshában. Átélt megrázó és felemelő érzéseket is. Jelen volt tízezer ember részvételével zajló szentmisén, amelyen zengett az Alleluja; húsvétkor pedig börtönmisén is járt, mert Okeke érsek fontosnak tartja, hogy a bűnösöknek, a legelesettebbeknek is elvigye a szeretet üzenetét.

A kötet műfaját nehéz meghatározni. Interjúkötet – beszélgetésekből áll, kiegészítve a szerző személyes élményeivel és Greguss Anna gyönyörű fotóival. Meghatározó élménye volt Németh Lillának a nevetés. Kedves, közvetlen, világra nyitott, művelt emberekkel találkozott. Ezért is lett a könyv alcíme: Egy afrikai törzs tanítása arról, hogy a boldogság nem a szenvedés hiánya.

Mi úgy vagyunk ezzel: majd ha nem lesznek gondjaink, nem fogunk szenvedni, boldogok leszünk. Ez azonban hozzáállás kérdése. Nigériában rengeteg szenvedéssel találkoztak, mégis a boldogság légköre vette körül őket.

Az Afréka 3. írója úgy érzi: minden emberben van egy belső hang, él a vágy, hogy kicsit jobbá tegye a világot. Ha hallgatunk erre a hangra, ha Istent választjuk, Isten is kiválaszt minket. Hallgatnunk kell a belső hangunkra. Nem kell mindig nagy dolgokra gondolnunk.

Egy afrikai gyermek oktatása havi ötezer forintba kerül. Sokunknak ez nem olyan nagy összeg, de annak a kis afrikai gyermeknek kinyílik a világ, megváltozik az egész élete.

Ha meghalljuk a lelkünk mélyén minket megszólító hangot, keressük meg, mi az, ami a mi feladatunk az életben. Fodor Réka élete példa arra, milyen az, amikor valaki igent mond erre a hangra.

Fodor Réka közbevetette: Nigériában minden második órában keresztény vértanúvá válik valaki. Az emberek ennek ellenére jól érzik magukat, boldogok. „Nehogy azt higgyétek, hogy mi értjük ezt. Mi sem értjük.”

A kötet fotósa Greguss Anna, Greguss Sándor és Fodor Réka nagyobbik lánya. Elmesélte, hogy évekkel ezelőtt, tizenhat éves korában járt először a szüleivel orvosmisszión Afrikában. Benne volt a kamaszok daca, lázadása, nem szerette, hogy mindenki úgy beszélt róla, mint Afréka lánya, szerette volna megtalálni a saját identitását. Meg kellett ezért küzdenie, ezért sokáig nem ment a szüleivel Afrikába, inkább a háttérmunkákat végezte. Csak mostanában jött rá, hogy attól az első afrikai útjától sokkal érettebbé vált.

Mit adott neki Afrika? Legfőképpen: az „Adi m mma” – Jól vagyok” életérzést. Ha megkérdezik Onitshában az embereket, hogy vannak, mindig ez a válaszuk, érheti őket bármilyen szomorúság is. Ám ez nem csupán a felszínes, magyaros jól vagyok, oké, lépjünk egyet, nem akarok tovább beszélgetni, hanem megvan a mélysége.

Ők úgy élik az életüket, hogy közben fölfedezik azokat a dolgokat, amikért mindig hálásak tudnak lenni Istennek.

Greguss Anna felidézte, hogy amikor tizenhat évesen először járt a szüleivel Nigériában, fotósként segített nekik, de azt is feladatul kapta, hogy segédkezzen két missziós testvérnek a betegeket ellátni. Mivel Anna irtózik a vértől, nem akart bemenni a kórházba, végül mégis bement. Rögtön megcsapta az orrát a borzalmas kórházi szag, amely áradt az egész teremből. A második sokk akkor érte, amikor körülnézett, és látta a szörnyűséges állapotban fekvő betegeket. Előtte nem sokkal terrortámadás történt, a sérültek között volt egy ötgyermekes házaspár. A feleség testének nyolcvan százaléka megégett, zöld lepel volt rajta, nehogy a legyek ellepjék. Amint meglátta a belépőket, megkérdezte a döbbenettől mozdulni sem tudó Annát, hogy hogy van. Barátságos, tiszta tekintettel nézett rá, s a látogatás végén azt mondta: Isten áldjon! Hihetetlen, megrázó, de egyben felemelő élmény is volt. Ez a hatás azóta is benne él Greguss Annában, aki szerint

meg kellene tanulnunk a sokat szenvedő nigériaiaktól: keressük meg az életünkben, környezetünkben azt, aminek örülni tudunk.

A hónap végén huszadik orvosmissziós útjára készülő Fodor Réka hozzátette: Csókay Andrással együtt megpróbálják a boldogságot idecsempészni a kedvetlen, szomorú Magyarországra. Egyelőre még nem nagyon sikerült, de próbálkoznak. Egyúttal megjegyezte, hogy egy újságíró megkérdezte tőle: Nigériában 227 millió ember él, vajon mennyit ér, hogy segít néhány ezer embernek? A doktornő azonban nem foglalkozik az ilyen kérdésekkel. Az ő feladata

azokkal törődni, azoknak segíteni, akik a látókörében vannak. Végezni a küldetését, ott, ahol befolyásolni tudja a körülményeket, amire hatása van.

Idézte az ismert mondást: Ha szörnyűségesen érzed magad, menj és segíts annak, aki még borzalmasabb állapotban van, és rögtön meggyógyulsz.

A könyvbemutatón koncertet adott Borka Zsolt és zenekara.

A végig oldott légkörű este egész hangulatát, tartalmát hűen érzékeltette Sillye Jenő egyik legszebb dalának két sora:  „A világnak Krisztus kell! A világnak Krisztus kell! A világnak kellesz te is, mivel te Krisztushoz tartozol!”

Fotó: Lambert Attila

Bodnár Dániel/Magyar Kurír