Nem hallgathatunk arról, akit megismertünk – Szentmisében kértek áldást a 2024-es KATTÁRS-ra

Az ünnepélyes nyitó szentmisén koncelebrált Erdő Péter bíboros, prímás; Marton Zsolt váci megyéspüspök; Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök; Martos Levente Balázs esztergom-budapesti segédpüspök, a Központi Papnevelő Intézet rektora; Fábry Kornél esztergom-budapesti segédpüspök; Tóth Tamás, az MKPK titkára; Németh Gábor, az MKPK Titkárságának irodaigazgatója; Zsódi Viktor piarista tartományfőnök; Andrásfalvy János szalézi tartományfőnök. Jelen volt Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár; Birher Nándor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának dékánja és Dragonits Márta, az Ars Sacra Alapítvány kuratóriumi elnöke. A zenei szolgálatot a Don Bosco Ének- és Zenekar biztosította.

A KATTÁRS, a Katolikus Társadalmi Napok 2024-ben a fővárosban várja változatos programokkal három napon át a katolikus és nem katolikus érdeklődőket. Az első napon tudományos konferencia keretében vizsgálták az oktatás kérdéseit a D50 Rendezvényközpontban, majd 18 órakor kezdődött a programsorozatot ünnepélyesen megnyitó szentmise Budapest belvárosában, az Egyetem téri Kisboldogasszony-templomban. 

Veres András püspök a szentmise kezdetén köszöntötte a híveket, és felidézte: hasztalan az ember iparkodása, ha nincs rajta Isten áldása – most ezt az áldást kérjük.

A homíliában az MKPK elnöke arról szólt, miért is jött létre a KATTÁRS, amit mára már talán intézménynek is lehetne tekinteni. Szeretnénk a mindennapi életben megmutatni, amit a magyar egyház tagjai és szervezetei által megvalósít a Katolikus Egyház társadalmi tanításából; kiváló kezdeményezések indultak el az élet minden területén – mondta a püspök. – A KATTÁRS lehetőséget biztosít arra, hogy egymással találkozzunk, egymástól tanuljunk, egymást megismerjük.

Ugyanakkor a Katolikus Társadalmi Napok létrehozása mögött ott állt az a szándék is: tanítsunk, mutassuk meg, hogyan él ma a Krisztus-követő ember. A rendezvény megnyitója Páli Szent Vince emléknapjára esik – említette meg Veres András, majd elmondta, a nap szentje jó példa arra, hogyan kell a Krisztus-hívő embernek figyelnie embertársaira, segítenie a rászorulókat; a hit világosságában néznie az embereket, és meglátni bennük Krisztust.

Az elhangzott evangéliumban Jézus felteszi a kérdést apostolainak: „Kinek tartanak engem az emberek?” A szónok rámutatott, Jézus ezt a kérdést nem önmaga miatt tette fel, hanem a tanítványokat késztette gondolkodásra: abból, amit eddig láttak, milyen következtetésre jutottak? Felismerték-e benne az Isten felkentjét, az Isten fiát?

Jézus azt mondja: aki nem ismeri őt, nem ismeri az Atyát sem – nekünk is el kell gondolkodnunk, újra és újra, mi vajon ismerjük-e Istent, Jézus Krisztust, az ő evangéliumát? Ha igen, annak meg kell mutatkoznia cselekedeteinkben is. A szentek is arra törekedtek, hogy Jézust tetteikben is kövessék. Mi megismertük-e már Krisztust? Mit ismertünk meg eddig belőle? Miben vagyunk az ő követői? Engedjük, hogy ma ez a kérdés személy szerint mindnyájunkat megszólítson: Ki nekem Jézus?

Veres András felidézte azt az 1970-es Vigilia-számot, amely közölte a „Ki nekem Jézus?” körkérdésére adott válaszokat, a kor közismert személyiségei tollából (a pdf 65. oldalán kezdődik – a szerk.). Fel merték tenni ezt a kérdést egy olyan korban, amikor sokan úgy érezték, titkolni kell a hitüket.

Nekünk is tanúságot kell tennünk, és a követésnek a cselekedeteinkben, szavainkban is meg kell mutatkoznia. Azt is feladatunknak kell tekintenünk – és erre ad lehetőséget a KATTÁRS is, hogy beszéljünk arról, akit követünk, bátran megjelenve a társadalom előtt: hozzá tartozunk, ezért tesszük azt, amit teszünk. Isten szeret minden embert, és ezt rajtunk keresztül akarja megmutatni; nem hallgathatunk arról, akit megismertünk.

Jézus jeruzsálemi bevonulásakor azt mondta, ha az őt követők elhallgatnak, a kövek fognak megszólalni. „Mi nem hallgatunk el, és a kövek is megszólalnak” – idézte fel írországi látogatását a főpásztor: voltak olyan korok, amikor a hívek nélkül maradt templomok, kolostorok romjai beszéltek létükkel, tanúskodtak a múltról, míg a hívek az erdőkben rejtve vettek részt a szentmiséken.

Végül a szónok így buzdított: azt kívánja, a saját területünkön tegyünk mindnyájan tanúságot a jövőben is Krisztus iránti szeretetünkről.

Fotó: Zuggó Zsolt

Verestói Nárcisz/Magyar Kurír