Nyolcszáz éve van imahely Felsővároson – Jubileumot ünnepel a szegedi Szent Miklós-plébánia

December 8-án, vasárnap Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök ünnepi szentmisét mutatott be a szeged-felsővárosi templomban. Koncelebrált Serfőző Levente, a Szent Miklós-templom plébánosa.

A Szent Miklós-templom búcsúünnepe alkalmából bemutatott főpásztori szentmise egyben a jubileumi év nyitánya is volt. 2025-ben ünnepli ugyanis a Szent Miklós-plébánia közössége Felsőváros átimádkozottságának és hitbuzgalmának 800. évfordulóját.

A 800 éves jubileum alkalmából egy zarándokikon járja körbe a szeged-felsővárosi egyházközséghez tartozó hívek otthonait, egyfajta lelki hálót szőve köztük.

Már most betelt februárig a naptár azon hívek, családok nevével, akik szeretnék hazavinni egy kis időre a Szent Miklós-ikont, amely 2025 decemberéig vándorol az egyházközségben.

Az ikont a jubileumi év lezárásakor helyezik el a templomban végső helyére.

A szentmise végén adta át Serfőző Levente plébános az első családnak a görögkatolikus egyházművészeti alkotást, amely az egykori és a mai templom védőszentjét, Szent Miklóst ábrázolja.

*

Serfőző Levente plébános a templom 800 éves jubileumáról és a Szent Miklós-ikonról a delmagyar.hu-nak nyilatkozva elmondta: „A keleti egyházak a jóságos és csodatévő jelzőkkel illetik Szent Miklóst. Olyan szentet ismerhetünk meg benne, aki tényleg jó szívvel tudott adni, titokban, minden érdek vagy hátsó szándék nélkül. A jó szív, az odaadott élet és a hála is fontos és gondolatébresztő üzenet lehet korunk embere számára is.”

„Történeti források és egy körülbelül száz évvel ezelőtti ásatás leletei alapján úgy tudjuk, hogy az első felsővárosi templom a mai Dózsa iskola alatt állt – ismertette a szeged-felsővárosi plébános. – A középkori templom maradványait megtalálták, azokra lettek ráépítve a környező épületek.”

Noha az épületmaradványokat betemették, fennmaradt egy oklevél, amely bizonyítja az első templom létezését. Az 1225-ben írt oklevélben egy jogi kérdést próbáltak tisztázni. Az ügy arról szólt, hogy egy személy ki akart magának sajátítani egy bizonyos földterületet Ság település környékén. A tíz ekényi föld azonban a helyi bencés kolostor részét képezte, így az ügy a forrás szerint Gyula nádor elé került. A nádor a Sziged (Scyget) nevű helységben álló Szent Miklós-templomot jelölte ki, ott kellett az apátnak és a papnak esküt tennie arról, hogy a föld valóban az apátsághoz tartozik – mondta el Serfőző Levente. – A történészek Scyget helységet Szegeddel azonosították, a Szent Miklós-templomot pedig az első felsővárosi templommal.

A nyolcszáz éves oklevél egy széljegyzetet is tartalmaz, amely még inkább megerősíti a szegedi vonatkozást. „Egy 15. századi glosszátor, azaz jogban jártas személy írt megjegyzést az oklevél szélére, amelyben azt rögzítette latinul, hogy az eskütétel a szegedi Szent Miklós apátsági templomban történt meg. Tehát nyolcszáz éve van imahely Felsővároson” – emelte ki a szeged-felsővárosi plébános.

Forrás: delmagyar.hu; Szeged-Csanádi Egyházmegye

Fotó: Gémes Sándor

Magyar Kurír