Országos cigánypasztorációs konferenciát rendeztek Egerben

A találkozó ünnepi szentmisével kezdődött, melyet Ternyák Csaba egri érsek mutatott be. Prédikációjában a főpásztor a találkozó mottójáról szólva arról beszélt, hogy Szent Lukács evangélista mutatja be leghitelesebben az imádkozó Jézust.

Jézus számára az ima az Atyával való közvetlen kapcsolatot jelentette. Egyesült az Istennel. Tőle tudjuk megtanulni az imádság művészetét. Az Istennel való kapcsolat átformálta, átalakította őt, meg tudta mutatni az isteni mivoltát a tanítványainak. Az egész élete imádság volt.

Jézustól azt kell megtanulni, hogy az imádság nem Isten akaratának megváltoztatására irányul, hanem nekünk kell megváltoznunk: belesimulni az Isten akaratába.

Amikor Jézus elfogadta Isten akaratát az Olajfák hegyén, béke költözött a szívébe. Ezt a békét hozza el nekünk is, ha imádkozunk. Fokozatosan átalakulhat az életünk, ha egyre jobban keressük Isten ránk, közösségeinkre, családunkra vonatkozó akaratát. Ne teljesítmény legyen az imádság, hanem Isten dicsőítése.

Az imádság formáit sorra véve a főpásztor rámutatott, hogy

kérni, hálát adni, megköszönni, bocsánatot kérni Istentől és a körülöttünk lévőktől minőségi változást hoz életünkbe.

Aki az Istent tudja dicsőíteni, az az embertársai sikereinek is tud örülni.

Köszöntőjében Székely János szombathelyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Cigánypasztorációs Bizottságának elnöke személyes példákat hozott az imádság és a közösség megtapasztalásáról. Hangsúlyozta, hogy Jézus korában is nagy szívű emberek kellettek ahhoz, hogy az evangélium elterjedjen.

A magyarországi cigányság sem lesz magától Istent követő, mélyen hívő közösség. Hazánk jövője múlik azon, hogy békében tudjunk egymás mellett élni. Azt kérte a cigánypasztorációban aktívan részt vevőktől, hogy a többségi társadalom oldaláról próbálják megtenni az első lépést a szakadék áthidalására.

Nem fakultatív feladat, hanem kötelesség, hogy a papok nyissanak, és megtegyék az első lépést a roma családok felé. Ha ezt nem tesszük meg, akkor elvész az Egyház hitelessége.

Legyünk jelen a tanodákban, egyházi iskolákban, közösségi házakban, éves tervet kell készíteni a romapasztorációra, továbbképzésekre vonatkozóan. Ezek a lépések segítenek, hogy előre tudjunk gondolkodni és gyökeresen változtassuk meg a kapcsolódást a cigányság és a többségi társadalom között.

Az igazi pasztoráció mélyre ható és képes életeket átalakítani.

Az Egri Főegyházmegye jó példa az egész magyar egyház számára a cigánypasztoráció terén végzett tevékenysége miatt. Van külön cigánypasztorációs referens, egyházi iskolákban vannak külön roma napok. De nem elég az oktatás terén tevékenykedni. Ha valódi felzárkóztatást szeretnénk, akkor a munkahelyteremtésben az állam segítségére is szükség van.

Koós Ede, az Egri Főegyházmegye cigánypasztorációs referense A hitből fakadó imádság mint minden misszió alapja címmel tartott előadást, amelyben a hit, ima, misszió fogalmakat járta körül. Kiemelte: minden forrás Jézusból fakad. Érzékelésünk, hallásunk, látásunk segítségével jutunk közelebb Jézushoz. Hozzátette, a szentmise, az Eucharisztia-központú imádság, vagyis a szentségimádás központi része kell hogy legyen a missziónak. Vagyis

lelki élménnyé kell tenni a hitet és az imádságot a misszió során.

A konferencián számos cigánypasztorációs gyakorlatot, közösséget ismerhettek meg a résztvevők. Tóth István a közösség jelentőségét hangsúlyozta. Arról beszélt, hogy közösségben tudjuk megtalálni saját magunkat is. A közösségben egyesül a szent és a profán. Fontos, hogy csak annyit tudunk kivenni a közösségből, amennyit beleteszünk. A kommunikációnkat, közléseinket tisztázni kell saját magunk számára és embertársaink felé is. Először a kis közösségben kell megtanulni együtt élni, hordozni egymás nehézségeit, mert az alapján fog az egész társadalomban megvalósulni a békés együttélés.

Ha valóban változást akarunk az életünkben, ha meg akarjuk ismerni Istent és az embertársainkat, akkor sok időt kell erre rászánnunk.

Makkai László, a Miskolci Görögkatolikus Roma Szakkollégium vezetője a kollégium fejlődéséről beszélt.

Azt hangsúlyozta, hogy a keresztény egyházaknak hozzá kell tenniük a saját lelkiségüket a szakollégisták képzéséhez, hogy minőségi változást és az Istennel való szorosabb kapcsolatot érjenek el az életükben.

A kollégium programjai között szerepel közös imádság, hitéleti és tudományos beszélgetés, minden vasárnap és hétköznap lehetőségük van a diákoknak szentmisén részt venni. A programokon túl a legfontosabb az, hogy a nevelők hitelesen, emberségesen, szeretettel, elfogadóan álljanak a diákokhoz.

Oroszné Obbágy Rita a felzárkózó települések Jelenlét pontjainak működését ismertette. A magyar kormány a segélyszervezetekkel együttműködve 300 településen valósítja meg felzárkóztató programját.

Minden településen az ott dolgozók a helyi adottságok figyelembevételével alakítanak ki tevékenységeket. Az előadó rámutatott, hogy a szociális munka önmagában nem elég. A mozgásfejlesztés, különböző készségek és képességek fejlesztése mellett a lelki életre is nagy hangsúlyt fektetnek. Fontos, hogy a foglalkozások, kirándulások alatt a hit, Isten és az Egyház tanítása is szóba kerüljön.

A délután folyamán a résztvevők műhelymunka keretében osztották meg egymással tapasztalataikat és fogalmazták meg a cigánypasztoráció aktuális kérdéseire adott válaszaikat.

Forrás: Egri Főegyházmegye

Szöveg: Pap Ildikó

Fotó: Federics Róbert/Szent István Televízió; Boldog Ceferino Intézet

Magyar Kurír