Pro Ecclesia Hungariae díjjal tüntették ki Tarjányi Béla biblikus professzort

A Tarjányi Béla lakásán szűk körben megrendezett díjátadási ünnepségen, amelyen jelen voltak a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat munkatársai, Tóth Tamás, az MKPK titkára olvasta fel a laudációt.

Tarjányi Béla 1942. augusztus 15-én született Bócsán. 1960-ban érettségizett, teológiai tanulmányait kalocsai egyházmegyés papnövendékként a Központi Papnevelő Intézetben (KPI) és a Hittudományi Akadémián végezte. 1965-ben szentelték pappá Kalocsán. Hatodévesként 1966-ban szerezte meg a teológiai doktori címet, majd Nemesnádudvaron káplán lett. 1967–69 között Rómában a Pápai Magyar Intézet (PMI) ösztöndíjasaként a Pápai Biblikus Intézetben folytatta tanulmányait. A kötelező kurzusok mellett elsősorban a bibliai és keleti nyelvek területére specializálódott. A biblikus szaklicenciátus megszerzése után, 1969 nyarán a Biblikus Intézet által szervezett háromhetes szakmai tanulmányúton vett részt a Szentföldön. Hazatérve Kalocsán káplán, majd 1970-től a szegedi hittudományi főiskolán a szentírástudomány tanára lett. 1971 szeptemberétől a budapesti Hittudományi Akadémián az Ószövetségi Szentírástudományi Tanszék tanszékvezető professzora. 1977-től nyugdíjazásáig az Újszövetségi Szentírástudományi Tanszék vezetője.

Fő kutatási területe Márk evangéliuma és a szinoptikusok.

Kétféle saját szentírásmagyarázati módszert fejlesztett ki és alkalmaz: a folyamatos egzegézist és a szinoptikus bibliaolvasást.

1972 óta rendszeresen részt vett a Katolikus Bibliaszövetség Közép-európai Régiójának ülésein.

1990-től a bibliai ismeretek szélesebb körű terjesztése és népszerűsítése érdekében létrehozta a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulatot, melynek keretében biblikus előadásokat, továbbképző tanfolyamokat szervezett, szentíráskommentár-sorozatokat (Stuttgarti Kiskommentár, Jeromos Bibliakommentár) és más biblikus szakkönyveket adott ki. Nevéhez fűződik az 1990-ben induló Jeromos füzetek című folyóirat, amelyben biblikus szakcikkek, illetve a Biblia ismeretét, valamint egyéni és közösségi megismerését elősegítő írások olvashatók.

Kezdeményezésére, állhatatos munkájával és irányításával elkészült a Káldi-féle bibliafordítás revíziója az eredeti szövegek és a Neovulgáta alapján, ez a Káldi-Neovulgáta bibliafordítás. A Szentírás 1997-ben jelent meg első ízben a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat kiadásában, azóta számtalan kiadást ért meg, és nyelvezete, illetve mérete okán a magyar nyelvterület meghatározó kiadványává vált. 1997-től lektorálással vett részt a teljes Biblia cigány (lovári) nyelvű fordításának elkészítésében. 2003-ban a cigány nyelvű Újszövetség, 2008-ban a cigány nyelvű teljes Biblia jelent meg a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat kiadásában. 2011-ben a bibliatársulat kiadásában megjelent az első teljes Szentírást tartalmazó magyar Képesbiblia, a Bécsi Aranybiblia és ugyanebben az évben a Rovásírásos Újszövetség.

1997-től évente kétszer szervezte meg és vezette a magyar biblikus tanárok szakmai értekezletét a Bibliaközpontban. 2008-ban, a Biblia évében a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) megbízásából a katolikus programok koordinátoraként működött közre programok ajánlásával, az Esztergomi Nemzetközi Biblikus Szimpózium megszervezésével, a Biblia éve internetes portál szerkesztésével.

1991-ben megkapta a pápai prelátus címet. 2003-ban A Cigányságért díjat vehette át. 2011. augusztus 20-án a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki; 2014-ben a Nemzeti Erőforrások Minisztériuma a Scheiber Sándor-díjjal ismerte el munkásságát;  2019. március 15-én a Magyar Érdemrend középkeresztjével tüntették ki. Munkássága révén számtalan szentírástudományi kiadvány szerzője és kiadója.

Lelkipásztori szolgálata, szentírástudományi munkássága révén papok, teológusok és hittanárok generációival szerettette, illetve ismertette meg a Bibliát.

Életének ars poeticája: Isten szavát közel kell vinni az emberekhez.

Ráérzett arra, hogy nem elég komoly szentírástudományi szakkönyveket írni, tudományos tevékenységét teljesen alárendelte annak a fölismerésnek, hogy a mai világ nem annyira a Szentírásról szóló tudományos művekre szomjazik, mint inkább az Isten igéjével való személyes találkozásra, hogy aztán ebből a találkozásból gyümölcsöző életek születhessenek.

Biblikus tudósként és professzorként, a bibliaapostolságot felvállaló társulat vezetőjeként és kiadójaként lelkes apostola a Szentírásnak, aki tanítványaiban és munkatársaiban hasonlóan elkötelezett és lelkes követőkre talált. Országszerte és a határon túl is sokan részesei lehettek annak a megható pillanatnak, amikor egy-egy szeminárium végén, ünnepi szentmise keretében átvehették kezéből a megáldott bibliájukat azzal a küldetésre való felszólítással: „XY, légy a Szentírás apostola!”

Veres András, az MKPK elnöke az ünnepségen elmondta, nagy megtiszteltetés számára, hogy a konferencia nevében ő nyújthatja át a kitüntetést, egyrészt mint Tarjányi Béla volt diákja, másrészt mint a testület elnöke.

Hallani is sok, nemhogy megvalósítani mindezt – célzott Tarjányi Béla sok-sok tevékenységére –, a Jóisten áldjon meg ezért a szolgálatért! Biztos vagyok benne, hogy ezen érdemekért mindenképpen sok erőt fog adni, hogy hordozd ezt a keresztet – utalt a főpásztor Tarjányi Béla súlyos betegségére. Hozzátette, hogy a püspöki konferencia többi tagja, bár fizikailag nem vehet részt, lélekben jelen van az eseményen.

Tarjányi Béla a díj átvétele után arról beszélt, hogy olyan volt, mint A kishercegben a róka: legalább három napig készült a találkozásra. Jóleső érzés lenne a püspöki kar előtt a székházban átvenni ezt az elismerést, de óriási megtiszteltetés, hogy a püspöki konferencia elnökétől és titkárától a saját lakásában vehette át a díjat. Megtörtént vele, ami Mohameddel nem: elment hozzá a hegy.

Nagy örömét fejezte ki, hogy a Magyar Katolikus Egyház elismerte azt a tevékenységet, amelyet a Szentírás népszerűsítése terén végzett munkatársaival együtt. Tarjányi Béla

fontosnak tartotta, hogy legyen olyan szentíráskiadás, ami nem annyira vaskos, könnyen magukkal viszik az emberek, utazás közben és az ágyban is szívesen olvassák. „Hál’ Istennek, az álmom valóság lett”

– mondta.

Forrás: MKPK Sajtószolgálat

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír
(asz)