Sándor István élete a szaléziak magyarországi történetének tükrében

Sándor István Szolnokon született, 1914. október 26-án. Édesapja MÁV-segédmunkás volt. 1931-ben a fémipari szakiskola elvégzése után vasesztergályosként helyezkedett el. 1936-ban belépett a szalézi rendbe, 1940-ben tette le első fogadalmát, majd 1946-ban örökfogadalmat tett mint szerzetes testvér. 1940-től 1949-ig nyomdászként dolgozott a rákospalotai szalézi nyomdában. Közben 1941 és 1945 között kisebb megszakításokkal híradós katonaként szolgált a hadseregben.

1946-tól munkásfiatalokat vezetett a rákospalotai KIOE-ben (katolikus ifjúmunkás szervezet).

Sándor István lakhelye s működésének fő színhelye a Clarisseum (nevét az alapító gróf Károlyi Sándorné Korniss Klára védőszentjenek nevéről kapta) volt. Az Ybl Miklós által tervezett épület az Újpestet Rákospalotával összekötő közúti felüljáró mellett áll. Ebben az épületben volt 1950 tavaszáig a szalézi rendház és a legszegényebb családok iskolás gyermekeit befogadó fiúnevelő intézet, amelyhez annak idején egy nagy park, cserkészotthonnak szolgáló ház, nyomda és több más épület tartozott. 1949-ben Sándor István sekrestyés lett. Szoros kapcsolatot tartott fenn a kék ávósokhoz katonai szolgálatra behívott munkásfiatalokkal. Csoportjával a katonaidő alatt is élénk levelezést folytatott.

1950-ben a többi renddel együtt a szalézi rend működését is betiltották. 1951 februárjának végén a hatóság tudomására jutott Sándor István illegális tevékenységének egy része. Hogy letartóztatását elkerülje, Kiss István álnéven a Persil gyár dolgozója lett, s bejelentés nélkül lakott rendtársa, Dániel Tibor lakásában. Kapcsolatait is részben rajta keresztül tartotta fenn. Ez időben kirándulásokat, magánházakban összejöveteleket szervezett és hittant tanított.

1952 júliusában letartóztatták. A Budapesti Hadbíróság 1952. október 28-án tárgyalta az ügyet, és Sándor Istvánt két társával együtt halálra ítélték. Az 1952. október 30-án tartott tanácskozás elvetette a kötél általi halálra ítéltek kegyelmi kérvényét. A feddhetetlen jellemű, talpig becsületes Sándor István testvér 1953. június 8-án bitófán fejezte be földi életét.

Az Egyházmegyei Bíróság 2006. május 24-én indította el a boldoggá avatási eljárást. Sándor István az első magyar szalézi szerzetes, akit az egyház a boldogok sorába emel.

* * *

A magyar szaléziak története és Sándor István szalézi testvér (1914–1953) élete

1900 – Az első magyar szalézi szerzetesként tisztelt Zafféry Károly nyugalmazott gimnáziumi igazgató megkezdi noviciátusi évét Torinóban.

1903 – Megjelenik az első magyar nyelvű Szalézi Értesítő.

1913. november 6. – A szaléziak magyarországi letelepedése Péliföldszentkereszten

1914. október 26. – Megszületik Sándor István Szolnokon.

1914. október 29. – Sándor Istvánt megkeresztelik a szolnoki ferences templomban.

1919 – Iskolaalapítás Nyergesújfalun, az ország első szalézi iskolája

1920 – A szaléziak átveszik Budapesten, Óbudán a Szent Alajos-házat, a mai oratórium és Don Bosco Kiadó épületét.

1924 – Rákospalotán a szaléziak megkapják a Clarisseumot, ahol fiúnevelő intézetet és nyomdát, kiadót működtetnek.

1925. május 11. – Sándor István a bérmálás szentségében részesül.

1928 – A rákospalotai Don Bosco Nyomda ünnepélyes felavatása

1928. június 29. – Sándor István befejezi a négyosztályos polgári iskolát.

1929 – Megalakul a magyar önálló szalézi tartomány Szent István király égi pártfogása alatt. Az első tartományfőnök a lengyel Pływaczyk Szaniszló.

1929–1948 – P. Antal János a magyarországi tartományfőnök

1931 – Sándor István befejezi tanulmányait a Szolnoki Magyar Királyi Állami Fa- és Fémipari Szakiskolában.

1932 – Sándor István először jelentkezik a szaléziakhoz, de a szülői beleegyezés hiányában sikertelenül.

1932–1935 – Sándor István különböző vállalatoknál dolgozik rézöntőként és esztergályosként, majd napszámos a MÁV-nál.

1936. február 12. – Sándor István belép a rákospalotai Clarisseumba.

1936. május 28. –Sándor István felvételét kéri a noviciátusba, de kérését nem fogadják el.

1937 – A szalézi rendtartomány noviciátusa Péliföldszentkeresztről Mezőnyárádra költözik.

1937. szeptember 18. – A tartományfőnök Mezőnyárádra küldi Sándor Istvánt.

1938. április 1. – Sándor István megkezdi a noviciátust Mezőnyárádon.

1938–1939 – Sándor Istvánt behívják katonai szolgálatra.

1939. augusztus 30. – Sándor István újrakezdi a noviciátust.

1940. szeptember 8. – Sándor István első fogadalomtétele

1943. augusztus 16. – Sándor István megújítja szerzetesi fogadalmát.

1942–1944 – Sándor Istvánt ismét behívják katonának, és távírdászként a frontra vezénylik. Részt vesz a Don-kanyar melletti ütközetekben, majd amerikai hadifogságba kerül Németországban. Kiszabadulása után hazatér Magyarországra.

1945. november 5. – Sándor István nyomdászsegédi oklevelet szerez.

1946. július 24. – Sándor István örökfogadalmat tesz.

1948–1950 – P. dr. Sellye Vince a magyarországi tartományfőnök

1948. június 16. – Az iskolák államosítása

1949. január 20. – Sándor István nyomdászi mestervizsgát tesz.

1949 nyara – Államosítják a Don Bosco Nyomdát.

1950–1952 – P. Ádám László a tartományfőnök

1950. június–augusztus – A szerzetesek kitelepítése

1950. szeptember 7. – a 34. számú törvényerejű rendelettel „megszüntetik” a rendeket, betiltják a szerzetesrendek működését Magyarországon

1950–1951 – Sándor István a mezőnyárádi noviciátusban tartózkodik, majd hazatér Szolnokra.

1951–1952 – Sándor István Kiss István álnéven Budapesten él, a Persil Műveknél dolgozik, ekkoriban is komoly szervezői munkát végez és folytatja találkozóit volt növendékeivel.

1952. július 28. – Sándor Istvánt letartóztatják. A Katonai Bíróság Fő utcai börtönébe szállítják, ahol kínzásoknak és erőszakos vallatásnak vetik alá.

1952. október 28–30. – Elsőfokú tárgyalás a Budapesti Hadbíróságon

1953. március 12. – A Katonai Felsőbíróság mint másodfokú bíróság jogerőre emeli a halálos ítéletet.

1953. május 23. – Sándor István kegyelmi kérvényét elutasítják.

1953. június 8. – Sándor István kivégzése.

1956–1980 – P. dr. Edelényi István a tartományfőnök

1980–1983 – P. Vámos József a tartományfőnök

1983–1990 – Pásztor János a tartományfőnök

1989 – A szombathelyi Szent Kvirin-plébánia ünnepélyes átvétele. A rend visszakapja az első szalézi házat.

1990–2008 P. Havasi József a tartományfőnök

1990 – Az 1990. évi XXVI. tv. az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról semmissé nyilvánítja a Sándor István terhére hozott ítéletet is.

1992 – Az első novíciusok beöltözése. Megkezdődik az újjáépítés Óbudán, ezer négyzetméteren háromszintes új rendház épül.

1993 – Az új óbudai tartományfőnökség átadása

1993 – A szalézi rend fenntartásába kerül a kazincbarcikai Don Bosco Szakiskola.

1996 – Elkezdi működését a Don Bosco Kiadó Szőke János szalézi atya vezetésével.

1999. november – Sándor Istvánt posztumusz kitüntetésben részesíti a magyar kormány.

2001 – Visszakapják a szaléziak első iskolájukat, a Szalézi-Irinyit Nyergesújfalun.

2006. május 24. – Sándor István boldoggá avatási eljárása egyházmegyei szakaszának megnyitása.

2007. máricus 27. – Nihil obstat ex parte Sanctae Sedis (azaz: nincs ellenvetés a Szentszék részéről)

2007. december 8. – Az egyházmegyei eljárás lezárása

2008–2010 – P. Van Hecke Albert a tartományfőnök

2008. november 14. – Az egyházmegyei eljárás érvényességének kinyilvánítása

2010–2011 – P. Manjooran Joseph Chumman Simon a tartományfőnök

2012. április 2. – Don Pascual Chavez Villanueva rendfőnök kinevezi a Magyar Szalézi Tartomány élére Ábrahám Bélát.

2011. április 27. – A Positio átadása

2011. október 25. –A történészbizottság ülése

2012. július 3. – A teológiai bizottság különleges ülése

2013. január 15. – A bíboros és püspök atyák ülése

2013. január 26. – A szalézi centenáriumi ünnepségsorozat kezdete a Szent István-bazilikában és a Budapesti Történeti Múzeumban.

2013. február 22. Sándor István-emléknap a Terror Háza Múzeumban

2013. március 27. – Ferenc pápa engedélyezi Sándor István boldoggá avatását.

 

Magyar Kurír