Semmelweis-szobrot avattak a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnáziumban

A szoborállítás ötlete a Semmelweis Emlékbizottságtól és a Semmelweis Egyetem (SOTE) tanáraitól származik, köztük egy szülőtől, akinek gyermekei szintén az iskola egykori és jelenlegi növendékei.

Az ünnepségen megjelenteket Endrédi Józsefné igazgató köszöntötte. Kiemelte, alázattal, de büszkén emlékeznek a 332 éves gimnázium hajdani diákjaira, tanáraira. Felidézte, hogy az iskola egykor Széchényi György alapító érsek adományából jött létre a budai várban, szinte rögtön a törökök kiűzése után, 1687-ben. A 142 éves épületet báró Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszternek, hajdani diáknak köszönhetik. Az egykori diákok közül sokan hazájukat védve áldozták életüket az elmúlt századok honvédő harcaiban, az iskola egy Pro Patria emlékfallal tiszteleg előttük; egy hajdani híres tanárnak, oktatáspolitikusnak, Jancsó Benedeknek pedig idén állítottak szobrot.

Semmelweis Ignác az iskolatörténet elmúlt századainak talán legkiemelkedőbb egykori diákja volt. A mai világban egy katolikus iskola számára különösen felértékelődik egy olyan ember tisztelete, aki a család, az édesanyák megmentésén fáradozott, ezért az intézemény tantestülete és diáksága nagy örömmel fogadta a szobrot – tette hozzá az intézményvezető.

Az ünnepséget Merkely Béla, a SOTE rektora nyitotta meg, méltatva Semmelweis Ignác tudományos munkásságát, emberi nagyságát. Emlékeztetett, hogy Semmelweis Ignácot a világ tíz legismertebb orvos tudósa között tartják számon. Kiemelte az egyetem névadójának elkötelezett, kitartó munkáját, innovatív tevékenységét, emlékeztetett arra is, hogy Semmelweis Ignác évekig szívósan kutatta, miért jelent nagyobb a veszélyt az édesanyák számára kórházi körülmények között gyermeket világra hozni, mint otthon, a bábák segítségével.

Érzékletesen, a diákok számára is érthetően ismertette a rektor a nagy felfedezést, hogy hogyan okozhatnak nagyobb bajt a kórházban dolgozó orvosok amiatt, hogy folyamatosan érintkeznek elhunyt betegekkel. Bemutatta Semmelweis szüntelen törekvését, amivel megpróbálta elfogadtatni a korabeli orvostársadalommal felismerését, s rávenni az orvosokat a klórmeszes kézmosásra, aminek köszönhetően számottevően csökkent az anyák halálozási aránya.

Hihetetlen lelkiismeret-furdalás gyötörte a tudós orvost, amikor tudatosult benne, hogy ő maga is mennyi ember halálát okozta – folytatta Merkely Béla. – Élete folyamatos szélmalomharc volt a szülészeti osztályok higiéniájának fejlesztéséért. Az egyetem büszke névadójára, s célja, hogy az ott végzett orvosok Semmelweis Ignáchoz hasonlóan a magyar egészségügy felvirágoztatásával, a betegek egyre magasabb szintű ellátásával adjanak segítséget a társadalomnak. A SOTE célja, hogy a világ száz legjobb egyeteme közé kerüljön, ezzel is tisztelegve névadója munkássága, embersége előtt.

A szobor leleplezése és megáldása előtt Jánosa Domokos, a felső-vízivárosi Szent Anna-templom plébánosa, a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium lelkivezetője tartott rövid elmélkedést, melyben méltatta Semmelweis Ignác édesanyák védelmében végzett áldozatos munkáját.

Győrfi Sándor Kossuth-díjas szobrászművész, a szobor alkotója azt kívánta, hogy a diákok szeressék ezt a szobrot, s merítsenek erőt Semmelweis Ignác életpéldájából.

Rosivall László, a Semmelweis Emlékbizottság elnöke szintén a tudós nagyságát méltatta, s elmondta, boldog, hogy az emlékévben ennyi szobor készült az orvos tudósról szerte a világban és Magyarországon is.

A diákok fuvola-, cselló- és zongorajátékkal, népdalokat énekelve, verseket szavalva működtek közre az ünnepségen, melynek zárásaként a budavári alpolgármester koszorút helyezett el az új szobor előtt.

Endrédi Józsefné zárszavában kifejezte reményét, hogy Semmelweis Ignác élete és munkássága követendő példa lesz a gyermekek számára; bíznak abban, hogy egyre több diákjuk választja az orvosi hivatást.

Forrás: Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium

Fotó: Thaler Tamás

Magyar Kurír