Törekedjünk a tökéletességre – Szent Imre herceg ünnepe Bakonyszombathelyen

A főpásztor szentbeszédében rámutatott: a napi evangélium boldognak mondja azokat a szolgákat, akik uruk érkezésekor ébren vannak, tevékenyek. Miért olyan tanulságos éppen Szent Imre ünnepén ez az evangéliumi szakasz? Mit emelhetnénk ki a szolgák magatartásából? Először is óriási bizalommal találkoznak, hiszen uruk rájuk bízza a háza irányítását, sőt rájuk bízza a szolgatársakat. Bízik abban a ház ura, hogy a szolga úgy jár el, mintha ő maga otthon lenne, mintha ő maga irányítaná a ház életét. Óriási bizalom ez.

Mit látunk a szolga részéről? Látjuk a készséget. Elfogadja ezt a fölkérést, pontosan tudva, hogy a javak nem az övéi. Ezzel a tisztelettel, ezzel a meggyőződéssel, de ura szándéka szerint kiadja kinek-kinek a részét a maga idejében. Nem hatalmaskodik a szolgatársak fölött, hanem úgy irányítja a ház életét, hogy mindenben az úr akarata teljesedjék, mert bízott benne az ura, ő pedig készségesen azonosul akaratával, és készséges abban a tekintetben is, hogy nem tudja, mikor érkezik vissza az ura. Bármelyik pillanatban érkezik, ő ennek a küldetésnek akar eleget tenni; bármelyik pillanatban is érkezik, ő pontosan azt akarja tenni, amivel az ura megbízta. Lehet az kora este, késő éjszaka, vagy hajnalban. A készség ott van benne.

Nagyon sokat tanulhatunk ebből az evangéliumi szakaszból, és nagyon is illik ez a magatartás Szent Imre hercegre – mondta Udvardy György.

Az érsek homíliájában többek között arról beszélt, hogy Szent Imre mint Szent István és Boldog Gizella gyermeke a Veszprémi Főegyházmegye történelmének része, hiszen életének egy részét Veszprém városában töltötte. 

Milyen jó látni azt, hogy nemcsak Szent István akarta, hogy jó uralkodó legyen, hanem ő maga is készséges volt arra, hogy mindent megtanuljon, ami ahhoz szükséges; kész volt majdan apjától átvenni az ország irányítását, hogy megteremtse azt a rendet, amely az evangéliumból fakad, hogy az embert, a népet az üdvösség útjára vezérelje, elvállalva azt a küldetést, amit az Isten mint uralkodóra rábíz. Milyen jó látni, hogy Szent Gellért segítségével megszerezte azokat a tudásokat, készségeket, amelyek nemcsak a világban való eligazodáshoz voltak szükségesek, hanem ahhoz, hogy ő jó uralkodó legyen. Nem egyszerűen tudást akart szerezni, nem egyszerűen el akart igazodni a világ dolgaiban – bár egy uralkodó számára ez nagyon fontos –, hanem Istenben szemlélte ezt a tudást is.

Szent életű, vértanú tanítómestere volt, aki odaszentelte az életét a nép javainak és üdvösségének szolgálatára. És látjuk az Intelmek című könyvből, amelyet Szent István királyunk írt a fiának, hogy mennyire pontosan készítette fel az uralkodásra, az uralkodói magatartásra az apja is. István nyomán Imre is vallotta, hogy az uralkodó felelős a népéért, mert nemcsak jólétet akar teremteni, nemcsak biztonságot akar teremteni, nemcsak szövetségeseket akar keresni a szomszéd népek között, hanem a népét az üdvösségre akarja segíteni mint apostoli király.

Vannak feljegyzések arról, hogy Szent Imre herceg maga is részt vett az ország határán lévő csatákban, ő maga is vezetett sereget, mert tanulni akarta, mit jelent jól kormányozni a népet, nemzetet az üdvösség felé. Milyen jó látni, hogy ő egy olyan tettre kész ifjú volt, aki a saját képességeit teljes egészében alárendelte annak a küldetésnek, amelyre az apja kijelölte – hangsúlyozta Udvardy György.

Az érsek szerint a készségnek nagyon megrendítő, de a krisztusi erényekhez kapcsolódó eseménye volt, amikor Szent Imre szüzességi fogadalmat tett. 

Szent Imre példája mindenkit arra ösztönöz, hogy életünket a hivatásunknak szenteljük, az igazságot keresve és az isteni kegyelmet segítségül kérve. Emlékeztet minket arra, hogy az életünk ajándék, amit az Isten akaratának megfelelően kell élnünk, törekedve a tökéletességre és készséggel vállalva szolgálatunkat.

A főpásztor prédikációjának végén arra buzdított, hogy kövessük Szent Imre példáját: készséges akarattal, jó döntéseket hozva és folyamatosan elkötelezve magunkat Isten felé.

A szentmise zenei szolgálatát a móri Magnificat kórus látta el, Steiner Lujza karnagy vezetésével; orgonán közreműködött Somlyai Zsombor Gergely kántor.

A búcsúi szentmisét követően szeretetvendégségre vártak mindenkit.

Udvardy György érsek homíliája teljes terjedelmében ITT, a cikk végén olvasható.

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír