A főpásztor a börtön falai között elmondott tanításában Jézus nyilvános működésének kezdetét idézte: „Az Úr lelke rajtam, Ő kent fel engem, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, gyógyulást a betegeknek, szabadulást a börtönben lévőknek.” Kiemelte, hogy a börtönlét a szegénység egyik legfájóbb formája, amely
a remény elvesztésének különösen nagy veszélyét hordozza.
Az Egyház küldetése ezért különösen fontos ezen emberek között: reményt éltetni és a megújulás lehetőségét hirdetni.
A karácsonyi üzenet hangsúlyozza, hogy
az Isten Fia emberré lett, osztozik az emberi élet konkrét valóságában, a szegénységben, sőt a szabadság elvesztésének fájdalmában is.
Az angyalok éneke, a pásztorok hódolata és az igazságot keresők útkeresése mind a remény üzenetét közvetíti, amely nem csupán egy érzelmi reakció, hanem annak a hitnek a kifejezése, hogy örök élet vár ránk. Ez a hit teszi lehetővé az újjászületést, a múlt hibáinak hátrahagyását, és Jézus parancsainak befogadását.
A börtönben az újjászületés és a megtérés gondolata különösen vágyott üzenet,
amelyet a fogvatartottak nyitott szívvel és lélekkel fogadtak. Hálásak azért, hogy találkozhatnak Isten irgalmával és növekedhetnek a hitükben.
Isten úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte, és ez a karácsony legnagyobb üzenete: az ember értékes, mert Isten szereti, bármilyen élethelyzetben is van. Jézus példáján keresztül tanította a szeretetet, az irgalmat, a megbocsátást és az újjászületést, még a legnehezebb körülmények között is – mondta a főpásztor. Arra biztatta a jelenlévőket, hogy bocsássanak meg önmaguknak és másoknak, mert
a megbocsátás ad életet, míg a harag és gyűlölet pusztít.
Felhívta a figyelmet arra, hogy Isten minden helyzetben mellettünk áll, még a bűneinkben is, és soha nem mond le rólunk.
Udvardy György érsek tanításának végső üzenete az volt, hogy a karácsony, a húsvéttal együtt, az ember jövőjét szolgálja: lehetőséget ad a remény, az újrakezdés és az élet ajándékának befogadására. Az evangélium hirdetése a börtön falai között nemcsak a fogvatartottaknak, hanem az Egyháznak is központi szolgálata, amely mindig mélyen megrendítő és felemelő tapasztalat – mondta a főpásztor.
Szántó Attila börtönlelkész, állandó diakónus mindenki nevében megköszönte a veszprémi érsek tanítását, és felkérte az általa alapított, fogvatartottakból álló kórust a karácsonyi ünnepség megtartására. Megható pillanatok következtek. Versek és énekek hangoztak el, a családtól, szeretteiktől elválasztottak tolmácsolásában.
Az ünnepség végén Porubszky Szabolcs ezredes, tanácsos, az intézet parancsnoka köszönte meg Udvardy György érsek jelenlétét, kitüntetett figyelmét és valamennyi közreműködő részvételét, valamint gratulált a kórus kiváló szerepléséért. Végezetül mindenkinek áldott, szép karácsonyi ünnepet kívánt.
Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria