Ünnepélyes kanonoki székfoglalót tartottak a váci székesegyházban

Hazai – 2024. november 7., csütörtök | 18:43

A váci Nagyboldogasszony-székesegyház a felújítási munkálatok végeztével októbertől ismét kitárta kapuit, ezért a 2021-ben kinevezett két kanonokot, Máthé György és Varga László atyát november 6-án hagyományos keretek között vezették székesegyházi stallumukba. Az ünnepélyes beiktatás előtt zsolozsmát imádkoztak az egybegyűltek. A szertartás nyitott keretek között zajlott, a hívek részvételével.

Három évvel ezelőtt Máthé György tétmonostori címzetes prépost, esperes, püspöki tanácsos áldozatos lelkipásztori és esperesi munkájának elismeréseként kapott kanonoki kinevezést Marton Zsolt váci megyéspüspöktől.

Varga László tereskei címzetes apát, zeneigazgató-karnagy országos egyházzenei tevékenységéért, valamint a Váci Székesegyházi Kórusiskola létrehozásáért és vezetéséért kapta kanonoki kinevezését a főpásztortól.

A kanonokok stallumba vezetése fontos liturgikus esemény a Katolikus Egyházban, ami a kanonokok hivatalos beiktatását jelenti, és különösen jelentős a helyi egyházmegye életében.

A szertartás során a püspök megbízása alapján a nagyprépost a kanonokokat ezúttal is a stallumba vezette, amely a székegyházban kialakított kiemelt hely számukra. A stallum szimbolikus jelentőséggel bír, jelzi a kanonok hivatali állapotát és szerepét az Egyházban. Az esemény magában foglalta a beiktatás szövegeit, a kanonokok fogadalmait, imákat, szentírási olvasmányokat és liturgikus énekeket.

A püspök megáldotta a kanonokokat, akik ezután Kocsis Imre nagyprépost vezetésével hivatalosan is elfoglalták helyüket a stallumban.

Ezután a főpásztor vezetésével elimádkozták a napközi imaórát.

A kanonok a római katolikus egyházban tisztségviselő pap, a székesegyházi káptalan tagja. A régebbi századokban közös életre, háztartásra és különös rendszabályok által megszabott életmódra – vita canonica (innen a név is) – voltak kötelezve.

A mai szabályozás szerint csak felszentelt pap lehet kanonok. Valamennyi kanonoknak egy-egy káptalanhoz kell tartoznia. Káptalanja a székesegyháznak, illetve a társszékesegyháznak van. A teljes jogú kanonokokat valóságos kanonoknak nevezik. Magyarországon vannak tiszteletbeli (címzetes) kanonokok is.

A kanonokot a káptalan meghallgatásával a megyéspüspök nevezi ki, határozatlan időre.

A káptalan a magyar egyházjogban a püspök tanácsadó testületeként is működik. A Váci Egyházmegye kanonokai jórészt kiváló plébánosi és lelkipásztori szolgálatot végző plébánosok, de vannak közöttük országos egyházi intézményeket vezető személyek, illetve egyetemi és főiskolai tanárok egyaránt.

Az egyházmegyékben a rangban első négy kanonok az úgynevezett oszlopos kanonok (canonici columnares): a prépost (nagyprépost), az olvasókanonok (lector), az éneklőkanonok (cantor) és az őrkanonok (custos). A váci székesegyházban hagyományosan összesen tizenkét kanonok van. Ez a szám az egyházmegye szabályzata és hagyományai szerint alakult ki.

A kanonokok nemcsak a püspök közvetlen munkatársai, hanem aktív résztvevői a székesegyház imaéletének. Feladatuk a rendszeres szertartások, mint például a napi imádságok és a szentmisék celebrálása. A kanonokok segítik a közösség spirituális életét, részt vesznek a hitoktatásban, támogatják a fiatalok imaéletét, de képviseleti és adminisztratív szolgálatot is végezhetnek.

A beiktatási szertartás után Marton Zsolt megyéspüspök és a székeskáptalan tagjai megbeszélésen vettek részt a püspökségen, melynek során újra megerősítették, hogy a kanonoki kinevezések az ezeréves Váci Egyházmegye történelmi hagyományának folytonosságát, a püspöki szertartások reprezentációját, valamint a megszakítás nélküli imahátteret biztosítják. A váci kanonokok az egyházmegye különféle bizottságaiban és vezetőségében is jelen vannak.

A főpásztor végül bejelentette, hogy a székeskáptalan képzett és nagy tapasztalattal rendelkező tagjait továbbra is szeretné összehívni, és a különféle ügyekben véleményüket és tanácsaikat kéri.

Forrás és fotó: Váci Egyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria