Három évvel ezelőtt Máthé György tétmonostori címzetes prépost, esperes, püspöki tanácsos áldozatos lelkipásztori és esperesi munkájának elismeréseként kapott kanonoki kinevezést Marton Zsolt váci megyéspüspöktől.
Varga László tereskei címzetes apát, zeneigazgató-karnagy országos egyházzenei tevékenységéért, valamint a Váci Székesegyházi Kórusiskola létrehozásáért és vezetéséért kapta kanonoki kinevezését a főpásztortól.
A kanonokok stallumba vezetése fontos liturgikus esemény a Katolikus Egyházban, ami a kanonokok hivatalos beiktatását jelenti, és különösen jelentős a helyi egyházmegye életében.
A szertartás során a püspök megbízása alapján a nagyprépost a kanonokokat ezúttal is a stallumba vezette, amely a székegyházban kialakított kiemelt hely számukra. A stallum szimbolikus jelentőséggel bír, jelzi a kanonok hivatali állapotát és szerepét az Egyházban. Az esemény magában foglalta a beiktatás szövegeit, a kanonokok fogadalmait, imákat, szentírási olvasmányokat és liturgikus énekeket.
A püspök megáldotta a kanonokokat, akik ezután Kocsis Imre nagyprépost vezetésével hivatalosan is elfoglalták helyüket a stallumban.
Ezután a főpásztor vezetésével elimádkozták a napközi imaórát.
A kanonok a római katolikus egyházban tisztségviselő pap, a székesegyházi káptalan tagja. A régebbi századokban közös életre, háztartásra és különös rendszabályok által megszabott életmódra – vita canonica (innen a név is) – voltak kötelezve.
A mai szabályozás szerint csak felszentelt pap lehet kanonok. Valamennyi kanonoknak egy-egy káptalanhoz kell tartoznia. Káptalanja a székesegyháznak, illetve a társszékesegyháznak van. A teljes jogú kanonokokat valóságos kanonoknak nevezik. Magyarországon vannak tiszteletbeli (címzetes) kanonokok is.
A kanonokot a káptalan meghallgatásával a megyéspüspök nevezi ki, határozatlan időre.
A káptalan a magyar egyházjogban a püspök tanácsadó testületeként is működik. A Váci Egyházmegye kanonokai jórészt kiváló plébánosi és lelkipásztori szolgálatot végző plébánosok, de vannak közöttük országos egyházi intézményeket vezető személyek, illetve egyetemi és főiskolai tanárok egyaránt.
Az egyházmegyékben a rangban első négy kanonok az úgynevezett oszlopos kanonok (canonici columnares): a prépost (nagyprépost), az olvasókanonok (lector), az éneklőkanonok (cantor) és az őrkanonok (custos). A váci székesegyházban hagyományosan összesen tizenkét kanonok van. Ez a szám az egyházmegye szabályzata és hagyományai szerint alakult ki.
A kanonokok nemcsak a püspök közvetlen munkatársai, hanem aktív résztvevői a székesegyház imaéletének. Feladatuk a rendszeres szertartások, mint például a napi imádságok és a szentmisék celebrálása. A kanonokok segítik a közösség spirituális életét, részt vesznek a hitoktatásban, támogatják a fiatalok imaéletét, de képviseleti és adminisztratív szolgálatot is végezhetnek.
A beiktatási szertartás után Marton Zsolt megyéspüspök és a székeskáptalan tagjai megbeszélésen vettek részt a püspökségen, melynek során újra megerősítették, hogy a kanonoki kinevezések az ezeréves Váci Egyházmegye történelmi hagyományának folytonosságát, a püspöki szertartások reprezentációját, valamint a megszakítás nélküli imahátteret biztosítják. A váci kanonokok az egyházmegye különféle bizottságaiban és vezetőségében is jelen vannak.
A főpásztor végül bejelentette, hogy a székeskáptalan képzett és nagy tapasztalattal rendelkező tagjait továbbra is szeretné összehívni, és a különféle ügyekben véleményüket és tanácsaikat kéri.
Forrás és fotó: Váci Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria