Ünnepi körlevéllel búcsúzik Bíró László a tábori püspökségtől

Az ünnepi körlevelet az alábbiakban olvashatják.

Tisztelettel közlöm a Katolikus Tábori Püspökség katonalelkészeivel és munkatársaival, a testvéri Szolgálati Ágakkal, Honvédelmi Miniszter Úrral, a honvédelmi tárca elöljáróival, a Magyar Honvédség Parancsnokával, a Honvéd Tábornoki Kar tagjaival, a minisztérium és a honvédség katonáival és valamennyi munkatársával, hogy Ferenc pápánk a Magyarországi Katonai Ordinariátus élére 2021. február 18-án Berta Tibor általános helynök, ezredes urat nevezte ki püspökké.

Ez a kinevezés hasonlatos ahhoz az úthoz, ahogyan a Protestáns Szolgálati Ág élére a Magyarországi Református Egyház Zsinata megválasztotta, majd a honvédelmi miniszter kinevezte Jákob János protestáns tábori püspök urat, illetve amiképpen a köztársasági elnök – a miniszterelnök javaslatára – Dr. Benkő Tibor vezérezredes urat a honvédelmi tárca irányításával bízta meg. Mindketten, ahogy Tibor atya is, végigjárva a szolgálati feladatok különböző állomásainak számos munkakörét, fokozatosan jutottak el jelenlegi tisztségükbe.

Kinevezett püspökünket is végigkísérte megannyi feladat és beosztás a sorköteles katonaságtól a tábori püspökség újraindulásán keresztül a helynöki szolgálatig, megtapasztalva a megbízatásokkal járó magasságokat és mélységeket is. Lelkipásztori munkát végzett Marcaliban és Kaposváron, majd a katonai ordinariátus megalakítása után központi szolgálatban volt segítségére püspökének a tábori lelkészi tevékenység kibontakoztatásának folyamatában, ahol a kezdetek nehézségeinek megannyi tényezőjét is átélve mindig hűségesen szolgálta az aktuális feladatokban a püspökség életét egységben a honvédelmi vezetéssel.

Új püspökünk életútja – talán nem méltatlan ez a megközelítés – sajátságos módon mutat egyfajta hasonlóságot Krisztus Urunk útjához, aki harminc évi rejtettségben élt, míg a nyilvánosság elé lépett. A rejtettségben formálódott felnőtté, élte meg nemzeti identitását és tanult meg dolgozni.

Kedves Püspök atya!
Te is megjártad ezt az utat Somogyország egyik kis falujától az esztergomi Ferences Gimnáziumon keresztül, a papnevelő intézeti közösségen át, a püspökök egymásutánjainak a szolgálatában: katonalelkészként voltál alakulatoknál, helyőrségekben, jártál külmisszióban, s újra meg újra töretlen akarattal építetted a Katolikus Szolgálati Ág jövőjét. Ebben a közel harminc évi szolgálatban egyfajta biztonságot adtál jelenléteddel mind az ordinariátus papjainak és alkalmazottainak, mind a honvédség katonáinak és munkatársainak.

Főtisztelendő Püspök atya!
Közös szolgálatunk ideje alatt sokszor leírtuk és magunkban is tudatosítottuk, hogy a tábori lelkészi szolgálat az egyetemes egyház szolgálata. Tevékenységünk nem izolált a világegyháztól, hiszen annak egyik területét öleli át egy sajátos lelkipásztori küldetésben. Minden megkeresztelt ember szolgálata az egész egyház missziója, a katonai lelkipásztorkodás ugyanakkor egy konkrét területet vállal át ebből a küldetésből. Törekedj arra papjainkkal együtt, hogy elmélyülhessen az egység az egyetemes egyház püspökeivel, a helyi püspöki konferencia tagjaival, s velük együttesen végezd a krisztusi örömhír megélésének és átadásának szolgálatát a magyar egyház és a magyar honvédelem javára! Legyél ezután is figyelemmel a katonacsaládok lelki gondozására a paptestvérek bevonásával, hogy tovább mélyíthessétek ezt a pasztorációt a személyes kapcsolatok, a házasság- és családerősítő hétvégék, a katonák gyermekeinek kialakított programok és a jövőben adódó új lehetőségen keresztül!

Ferenc pápánk szerint Jézus nem névjegykártyát adott át nekünk, hanem személyes találkozásra hívott meg minket: „Mester, hol laksz? Gyertek és meglátjátok!” (Jn 1,38–39). Jézus sajátos életközösségre hív magához, amelyben azt szeretné, hogy tudjunk időt szakítani az elcsendesedésre, a zsolozsma imádságaira és különösképpen is a szentmise megünneplésére egyénileg és a közösségben egyaránt. Az ezekre fordított figyelem segít, hogy szolgálatunk hatékony lehessen a rád bízott katonák körében.

Fogolykiváltó Boldogasszony, Szent István király, minden magyar katona patrónusa, Kapisztrán Szent János, a katonalelkészek védőszentje segítsen téged is és a rádbízottakat is, hogy életünk Istent dicsőítő himnusszá válhasson!

Kedves Paptestvéreim!
Az Úristen ajándékozzon meg benneteket püspökötökkel együtt, hogy az Ő szavára figyelve közösen és egységben tudjatok cselekedni katonalelkészi munkátokban! Bár külön-külön helyőrségben, egymástól sokszor nagyon távoli területeken végzitek a papi szolgálat hagyományos és megannyiszor sokrétűen újszerű feladatait, de ez a szolgálat mégsem elszigetelt. A felszenteltségen kívül összeköt benneteket, hogy hivatásotok az egyház egyetemes missziójából fakad, melynek egysége a püspöktől nyert megerősítő megbízás által válik közös küldetéssé. Őrizzétek és amikor csak tehetitek, közösen műveljétek, amit az Úr az utolsó vacsorán hagyott ránk a lábmosásban és a szentmise alapításának titkában! Maradjatok meg mindkettőben, hogy tettekkel és imádsággal továbbra is megélve az egységet, ki tudjátok nyújtani kezeteket a rászorulók felé!

A tábori lelkészi szolgálat ökumenikus jellegű. Isten Szentlelke egységre ösztönöz bennünket. Fontos, hogy a sokrétegű egység érdekében félre tudjuk tenni a részigazságokat, a hagyományokon keresztül átöröklött különbözőségeket. Elgondolkoztatott Ferenc pápa meglátása: az Úr nem megparancsolta az egységet, hanem imádkozott érte, „Szent Atyám, tartsd meg őket a nevedben, akiket nekem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi.” (Jn17,11).

Hálával tekintek vissza a közösen eltöltött évekre, amelyek során együtt tudtunk munkálkodni a Tábori Rabbinátussal és a Protestáns Szolgálati Ággal a helyőrségek és alakulatok fölkeresésekor, a katonai megemlékezések imádságos fohászaiban, a nagy egyházi és nemzeti ünnepek áhítatos alkalmain.

Tisztelt Honvédelmi Miniszter Úr, Tábornok, Tiszt, Altiszt Hölgyek és Urak, s mindnyájan, akik a honvédelem kötelékében szolgálnak!
Először is szeretném megköszönni az elmúlt évek során megtapasztalt együtt gondolkodást, együtt munkálkodást, és azt a nagyvonalú támogatást, melyet mind az ordinariátus, mind személyes létemben megélhettem. Ez az egység valóban hordozza az annyiszor elhangzott felkiáltást: Hazámat szolgálom!

Ferenc pápa idei békevilágnapra írt üzenetének témájává tette: A gondoskodás kultúrája a béke útja. A kereszténység ölén született meg és mélyült el a személy fogalma, melynek lényege a kapcsolatok gazdagsága, hiszen a személy mindig igényt formál a közösségi életre. A honvédség intézményes keretei között szolgálók a béke útjának építői, ahol a bajtársiasság és nem az individualizmus, az egymás felé való segítőkész gondoskodás és nem a kirekesztés vezeti őket. A tábori lelkészi szolgálat különböző ágai ebben szeretnének a jövőben is segítő támogatást nyújtani sajátságos eszközeikkel, egységben egymással, egységben a honvédelem vezetésével, egységben nemzetünkkel és mindazokkal, akik a békét szövetségben szolgálják.

Szeretett Testvéreim, Katonalelkészek, a Katonai Ordinariátus Munkatársai!
Amikor köszöntöm Berta Tibor kinevezett tábori püspököt, megragadom az alkalmat arra is, hogy egyben búcsúszót mondjak felétek, a minisztérium és a honvédség vezetése, valamennyi katonája és munkatársa felé. Bár egyházjogilag továbbra is az ordinariátus tagja maradok, de megváltozik a szolgálati viszonyom, hiszen magam is alárendelt leszek abban a küldetésben, amelyben tíz évig szolgálhattam.

Hálásan köszönöm, amit kaptam közvetlen környezetemtől és mindazoktól, akikkel a honvédségben találkoztam.

Kívánom, hogy a Jóisten áldása kísérje továbbra is életünket és szolgálatunkat, őrizve az egységet az együttes munkálkodásban és a közös küldetésben!

Imádsággal és testvéri szeretettel:

Bíró László
püspök,
kiérdemesült katonai ordinárius

Forrás: MKPK Sajtószolgálat

Fotó: Merényi Zita (A képek 2018. január 13-én a Mátyás-templomban tartott doni emlékmisén készültek.)

Magyar Kurír