Korunk legnagyobb tévedése pontosan az ember titka körül van, korunk nagy szellemi kihívása pedig, hogy ki az ember, mi a szabadság, mi a létünk célja – fogalmazott előadása elején Székely János püspök. Ezután felolvasta a tanítása mottójául – „Válaszd az életet” – szolgáló szentírási részt: „Ma tanúul hívom ellenetek az eget és a földet: életet és halált, áldást és átkot tártam a szemetek elé. Így hát válaszd az életet, hogy te is, utódaid is életben maradjatok” (MTörv 30,19).
Hogy az emberi élet végtelen érték, szent és sérthetetlen, azt az emberi értelem is felismeri, így minden mélyen gondolkodó ember, amióta világ a világ
– mondta a főpásztor.
Előadásában két helyzetet emelt ki az emberi életből: az élet kezdetét és az ember életének befejeződését. Mindkét helyzet életünk gyenge és védendő pillanata – mutatott rá Székely János.
Hamis az a gondolat, amelyet gyakran hangoztatnak, hogy a nő a saját testének ura, és azt tesz a megfogant gyermekkel, amit szeretne. Hiszen az a gyermek él, és nemcsak testi jeleket ad, hanem Isten Lelkét is megkapta – hangsúlyozta a szombathelyi főpásztor. Arra is felhívta a figyelmet előadásában, hogy az abortuszok számának mindössze 5 százaléka orvosi vagy kriminális indíttatású.
Az abortuszok száma világméretben nagyon magas, ami mutatja, hogy az élet értéke, az élet védelme nem áll első helyen a mai, főleg a nyugati ember gondolkodásában.
A püspök a méhen belüli vizsgálatokról is szólt, amelyek eldönthetik egy kis magzat sorsát. Ha valamilyen rendellenességet tapasztalnak, sokan inkább az abortuszt választják. Arról nem beszél senki, hogy egy ilyen döntés a nő egész további életére hatással van. Hogyan dönthet valaki arról, hogy egy megfogant magzat, gyermek élhet-e, vagy sem? A sérült gyermekek legtöbbször a család kincsei – mondta.
Az eutanáziával kapcsolatban az emberi élet kioltásának tilalmát fogalmazta meg a főpásztor. Feltette továbbá a kérdést, vajon miért akarja valaki, hogy idő előtt „átsegítsék” a halálon. Az ezzel a helyzettel kapcsolatban végzett pszichológiai vizsgálatok azt mutatják, hogy nem csak a súlyos szenvedés az indok.
Sokszor az ember életének rendezetlensége, az, hogy úgy érzi, már nem fontos, nincs értelme az életének – ezek az érzések, gondolatok mind közrejátszanak abban, hogyha valaki már nem akar élni, és betegség esetén inkább az eutanáziát választaná.
Székely János püspök előadása ITT visszahallgatható.
Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye
Nyitókép: Pixabay
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria