Krisztusban vagytok boldogok? Az már valami! – Varga László püspök a Tábor Hegyi Napokon

„Keresd a békét” (Zsolt 31,15) mottóval rendezték meg idén a Tábor Hegyi Napokat Homokkomáromban. A Nyolc Boldogság Közösség által szervezett táborba a 16–35 év közötti fiatalokat várták lelki feltöltődésre és találkozásra egymással, önmagukkal és Jézus Krisztussal.

A szentmise elején Szeidel Péter CB, a Nyolc Boldogság Közösség lelkésze köszöntötte a kaposvári megyéspüspököt és Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspököt, valamint a jelenlévő papokat és a táborozókat. Varga László megyéspüspök a boldogmondásokról, majd Krisztus békéjéről és a békességteremtésről beszélt prédikációjában.

– Boldogok vagytok? – tette fel a kérdést a főpásztor. – Krisztusban vagytok boldogok? Az már valami! Amikor Jézus elküldi a tanítványait, hogy menjenek és gyógyítsák meg a betegeket, űzzék ki az ördögöket, támasszák fel a halottakat, akkor a tanítványok elmennek, s mikor visszajönnek, tele vannak lelkesedéssel. Azt mondják Jézusnak, hogy az ő szavára még az ördögök is engedelmeskedtek nekik. Jézus erre nagyon érdekes választ ad. Azt mondja, hogy ne annak örüljetek, hogy a démonok is engedelmeskedtek, hanem annak, hogy a nevetek fel van jegyezve a mennyben!

A boldogmondások lényege a mennyország, hiszen azt ígéri meg Jézus.

Az üldözötteknek és a szegényeknek egyenesen megígéri, hogy övék a mennyek országa. Az igazi cél az Isten dicsőségében való részesedés, a mennyek országába való bejutás. Nem tudom, hogy kik keltek fel ma úgy, hogy szeretnének oda jutni. Nem sokat foglalkozunk vele, lehet, hogy mi, papok sem, azonban én szeretek róla beszélni, mert szeretnék mennyországba jutni, s már gyakorlom itt, a Földön is.

A mennyország, az Isten dicsőségében való részesedés az Isten országa, ami köztünk van. Ennek a történetnek a tétje a személyes megtérésed. Eldöntötted-e már, hogy követni akarod a Mestert, az Úr Jézus Krisztust, az ő tanítványa szeretnél lenni, tettekre váltva mindazt, amit tanított, megélve azt a lelkületet, amely őbenne volt?

A nyolc boldogság leírja, hogy milyen volt Krisztus. Krisztus a szegény, Krisztus az együttérző, a szenvedővel együtt síró, a szelíd, az Igazság, a Békesség, a tisztaszívű, az üldözött. Az ő profilja, lelkülete jön át számunkra a boldogmondásokban.

A boldogságok nem célok, hanem következmények. Nem kell kiizzadni, nagy erőfeszítéseket tenni.

A boldogságok annak a kapcsolatnak a gyümölcsei és ajándékai, mely a megtérés következtében élővé vált Krisztussal. Minél szorosabb és mélyebb a kapcsolatod vele, annál inkább vállalod a szegénységet, mert egyetlen kincsed és gazdagságod Jézus lesz, annál inkább vállalod a szelídséget és az alázatot, annál inkább leszel békességteremtő, irgalmas szívű. S ha kell, vállalod az üldözést is. Ezek a Krisztussal való kapcsolatunkból fakadó gyümölcsök. Ezért

sokkal inkább kell figyelnem arra, hogy naponta miként tudom élővé tenni és mélyíteni a Krisztussal való személyes kapcsolatomat, mint arra, hogy most éppen mennyire vagyok alázatos, szelíd és a többi. Ez a kapcsolat a döntő.

A Tábor Hegyi Napok témája a békességteremtés. Jézus boldognak hívja a békességszerzőket, s halála előtt megígéri a tanítványainak, hogy nekik adja az ő békéjét. Azt is elmondja, hogy ez a béke nem azonos a világ békéjével. Nem úgy adja, ahogyan a világ. A világban a békesség fegyverszünet, kompromisszumkészség, meditációs gyakorlatból fakadó béke. Krisztus békéje nem ez.

Miben áll az ő békéje, melyet nekünk ajándékoz? Abból fakad, ami minden szentmisében megtörténik. Krisztus békéje az önmagát teljesen odaadó szeretet békéje. Úgy ad békességet, hogy teljesen elégő áldozattá válik a szeretetben. Nem győz le, s nem győz meg senkit. Teljesen odaadja magát szeretetből áldozatként. Ebben a szentmisében is ez fog történni. Az ő békéjével köszöntöttelek benneteket a szentmise elején, a szentmise végén az ő békéjével küldelek majd benneteket, s a szentáldozás előtt elhangzik, hogy az „Úr békéje legyen veletek mindenkor!” Ez a béke az áldozatból fakad, melyet magunkhoz veszünk a szentáldozásban. Ez Krisztus békéje. Mindennap odaadja magát szeretetből értünk, értetek. S ha megértjük az ő békességteremtését, akkor hasonlóképp fogunk cselekedni. A szív békéje azoknak ajándék, akik hajlandóak meghalni önmaguk számára, s hajlandóak odaadni az életüket másoknak, másokért. Ez Krisztus békéje, s ha megértettük, akkor erre törekszünk.

Békességet teremt a szívünkben a Szentlélek az önátadó, önmagunkat teljesen feláldozó szeretetben. Akik ezt választják, azokban Krisztus békéje él, s ezt nem lehet csinálni, ez egyszerűen belülről fakad. Hogyan lehet békességet teremteni a kapcsolatainkban?

Azt gondoljuk, hogy mindent a bűn, az erőszak és a hatalom mozgat. Nehéz meggyőzni az embereket arról, hogy ez nem így van.

A keresztények is azt gondolják, hogy ezt a világot az erőszak mozgatja és tartja fenn, de mi tudjuk, hogy ezt a világot Isten szeretete tartja fenn. Ha kivonná a szeretetét a kapcsolatainkból, akkor minden összeomlana. A házasságok, a kapcsolatok, a társadalom.

Hogyan lehetünk békességteremtők? Akikben ott van Krisztus békéje, azok készek a megbocsátásra. A megbocsátás egy döntés. Eldöntöm, hogy Jézus kérésére vagy parancsára elengedem az adósságot. Mert

amikor megharagszunk, megsértődünk, akkor mindig megtartjuk a másik adósságát, mert adósunk lett a szeretetben, megsebzett bennünket.

A békességteremtők készek a megbocsátásra, készek elengedni az adósságokat, ahogyan Jézus minden adósságlevelet széttépett és megsemmisített a kereszten.

De Jézus nem csak azt kéri tőlünk, hogy bocsássunk meg és engedjük el az adósságokat. Ennél még többet kér: azt, hogy szeressük az ellenségeinket. Nem hallgattuk meg őt.

Amíg a szívünkben megosztottság van bárki felé, előítélet és ítélet, s jogosnak tartjuk a haragot és a gyűlöletet a másik ellen, addig potenciálisan mindegyikünkben ott van a világháború, mert minden háború a szív megosztottságából fakad.

Abból, hogy utáljuk egymást, elítéljük egymást és képtelenek vagyunk vagy nem akarunk megbocsátani. Jézus azt kéri tőlünk, hogy szeressük az ellenségeinket. Tegyünk jót azokkal, akik minket bántanak. Ezért tartom fontosnak a döntést, hogy követni akarom Krisztust. Enélkül nem teremnek a boldogságok az életünkben. Ha eldöntöttem, hogy követni akarom, akkor szeretném megélni az ellenségszeretetet is, ahogyan ő példát adott erre, s megbocsátott a gyilkosainak.

Ha észreveszed a megosztottságot, az ítéletet, vagy az előítéletet, akkor törekedj a megbocsátásra, és kezdj el áldást imádkozni arra, akivel szemben ítélet, harag van a szívedben. Kérj áldást a másikra és saját magadra is! Az átok rombol, az áldás viszont épít, és gyógyítja a te szívedet is, mert amikor megharagszol, akkor gyógyulásra van szükséged, s Krisztus az, aki meg tudja gyógyítani a haragos, megosztott szívedet – fogalmazott a megyéspüspök prédikációjában, mely teljes egészében meghallgatható:

Forrás: Kaposvári Egyházmegye

Fotó: Kling Márk

Videó: Szerafin Zoltán

Magyar Kurír