Veres András megnyitotta a Szent László-évet Győrben

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A szentmise elején a Szent László Határőr Hagyományőrző Egyesület felvezetésével ünnepélyesen a szentélybe vitték a Győr városának évszázados tiszteletét kifejező Szent László-hermát, hazánk harmadik kiemelt nemzeti ereklyéjét.

Ahogy a 18. században, a földrengés fenyegetése miatt a győriek a herma előtt imádkozva kérték Szent László közbenjárását megmentésükre, úgy forduljanak most is az emberek a szent király ereklyéje előtt Istenhez életünk, országunk lelki megújulásáért – ez az emlékévet meghirdetők szándéka.

„Szentmisében nyitjuk meg az egész éven át tartó ünnepi folyamatot, mely alkalom arra, hogy Szent László király közbenjárását kérjük Egyházunk, köz- és társadalmi életünk megújítására azon értékek jegyében, melyek Szent László egész uralkodását áthatották” – köszöntötte Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke a székesegyházat megtöltő sokaságot. A főpásztorral koncelebrált Várszegi Asztrik bencés főapát és számos paptestvér az egyházmegye területéről.

A székesegyház belső tere és az épületet körbevevő tér sokszorosan tanúságot tesz elődeink és a ma élők Szent László-tiszteletéről. A belépő figyelmét megragadó szentély az oltárkép mellett elhelyezett Szent István- és Szent László-szoborral üzen a látogatónak: azokat az alapokat, amelyeket első királyunk lerakott, László szilárdította meg. A szentély mennyezeti freskójáról Szent László mint a hit bajnoka tekint le. A főhajóban egy ólomból készült domborművön a Szent István koporsóját felnyitó Szent László látható, emellett a Szűz Máriának a rózsafüzérét felajánló László király ábrázolása is helyet kapott a főtemplomban, a hermát őrző Héderváry-kápolna egyik üvegablaka pedig az Árpád-házi szentek sorába helyezi az uralkodót. A székesegyház előtt 2012-ben felállított, Lászlót nem fegyverzetben, hanem ünnepi öltözetben, lovagként ábrázoló szobor egy helyi művész, Lebó Ferenc alkotása, ahogy az egyházmegyei hivatal falán 1995-ben elhelyezett dombormű is. Mindkettő az uralkodó ma is élő tiszteletéről tanúskodik.

Veres András szentbeszéde középpontjába az életszentségre törekvés feladatát állította. „Szent Lászlóra emlékezve arról elmélkedünk, amiről egész életünk szól” – mutatott rá arra, hogy boldogságra teremtettünk és életszentségre hívattunk meg. A jubileumi év kezdetén annak átgondolására hívott a főpásztor, amit Prohászka Ottokár fogalmazott meg: a magyar eszmény Lászlóban lett kereszténnyé és szentté. Az emlékév lehetőséget ad, hogy László életszentségét újra és újra felmutassuk. Mennyire igaz ez egyéni és társadalmi életünkre? Jó úton haladunk? – szólított fel önvizsgálatra Veres András, rámutatva, hogy az életszentség nem emberi csúcsteljesítmény, hanem a kegyelem műve bennünk. Aki kész elfogadni a Szentlélek indításait, abban tud működni a kegyelem. Minden ember vágyik a jóra, a szeretetre – utalt mindannyiunk meghívottságára a főpásztor, és Babits Mihály Psychoanalysis Christiana című versét idézve mutatott rá, milyen „szentek vagyunk mi”. Isten belénk ültette a vágyat, hogy mindig jobbak legyünk, de e vágy felett gyakran győz a szeretetlenség, az indulat. Nem sikerül túllépnünk a „darabos szikla s durva törés tátog” állapotán, a kifaragatlanságunkon. A Krisztus-követés életre szóló feladat, amit a mindennapokban kell megvalósítanunk. Küzdelemmel jár, önfegyelmet és sok-sok bátor döntést igényel. Reményik Sándor soraival buzdított küzdelemre Veres András: „Egy istenarc van eltemetve bennem: / Antik szobor, tiszta, nyugodt erő. / Nem nyugszom, amíg nem hívom elő.”

„Ne nyugodjunk, ez éltessen, vezessen minket! Akkor annyi szeretet, figyelmesség, jóság fog megjelenni a szívünkben, hogy körülöttünk mindenki megtapasztalhatja az isteni szeretet nagyszerű érzését, örömét. Ahogy Szent László korában is megvalósult. László nemcsak szent, hanem szeretett királya volt a magyar nemzetnek” – hangsúlyozta a győri megyéspüspök.

A nemzet akkor válik kereszténnyé, amikor eszmények keresztelik meg – utalt a főpásztor Szent László egyházszervező tevékenységére. A szent király nagy gondot fordított az Egyház strukturális megújítására, zsinatot hívott össze, templomokat, kolostorokat építtetett. „Imádkozzunk, hogy ma és az egész jubileumi esztendő folyamán szent királyunk emléke minél több embert lelkesítsen, hogy legyen nemzetének, Egyházának hűséges gyermeke” – buzdított szentbeszéde végén Veres András.

A szentmise után az éneké lett a főszerep. Első ízben hangzott el a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának Boldog Özséb Színtársulata előadásában Szent László király énekelt életrajza, „Értünk támadt fényes csillag, Virág ország gyökerén” címmel. A művet Medgyesy S. Norbert művelődéstörténész, a PPKE egyetemi docense állította össze, szerepeltetve benne számos, Szent László helyi tiszteletét kifejező népéneket. A hangszerkíséretet Dömény Krisztián népzenész, zeneszerző írta. A darab előadásában közreműködött a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszéke, a budapesti Bartók Béla Konzervatórium, valamint a győri Bartók Gyermekkórus, a Collegium Musicum Jaurinense, a győri székesegyház Palestrina Kórusa és a Prohászka Ottokár Orsolyita Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda kórusa.

A jubileumi nyitóprogram nem ért véget a templomban: a Győri Egyházmegye és Győr városa együttműködése jegyében a győri városháza dísztermében folytatódott a Szent László-emlékév megnyitása alkalmából rendezett ünnepség.

Fotó: Lambert Attila

Videó: Credo TV, Győr

Trauttwein Éva/Magyar Kurír