A konszekrációt az tette indokolttá, hogy a templomon kívül-belül, az utólagos falszigeteléstől a torony keresztjéig szinte minden megújult. A felújítás első szakaszában a tetőzet, a templomkülső, a falszigetelés helyreállítása megtörtént 2018–19-ben, állami faluprogramos és egyházmegyei támogatásból. A hasonló volumenű második szakasz már teljes egészében egyházmegyei forrásból valósult meg, kiegészítve a hívek adományával és megannyi felajánlott önkéntes munkaórával, köztük szakmunkával.
Az ünneplést megelőzően a templomba érkezett Boldog Apor Vilmos vértanú püspök ruhaereklyéje – a halálos lövések nyomán vérrel átitatott ingéből leválasztott szövetdarab –, mely a főoltár oltárkövében kapott helyet.
A püspökségről Bősárkányba szállított relikviát az ottani hívek kis csoportja gyalog zarándokolva vitte végleges helyére.
A 260 évvel ezelőtt épült és mostanra teljesen megújult maglócai templom konszekrálása vízszenteléssel kezdődött, majd Veres András győri megyéspüspök végigvonult a templomon, és meghintette szenteltvízzel a falakat és a híveket.
A főpásztor tanítását a templomszentelés valóban rendkívül ritka ünnepi eseménye köré fonta. Szentbeszédében hangsúlyozta:
a szép templomra nem a világmindenséget alkotó Istennek, hanem nekünk van szükségünk: Isten jelenlétébe érkezhetünk.
A képek, szobrok, jelképek is ezt hivatottak szolgálni, hogy Istenhez emelkedjünk, vele találkozzunk, jelenlétében időzzünk. Az épülő vagy felújított, működő templom a közösség és a nemzet életrevalóságának kifejezője.
Veres András püspök a világhírű építészt, Gaudít idézte, aki miután megkérdezték, hogy mikor fejeződik be a barcelonai templom, a Sagrada Família akkor éppen csak elkezdődött építése, ezt az elgondolkodtató választ adta: „Addig él a nemzet, amíg épül templom.”
Ami a családnak a családi asztalt jelenti és a megerősítésüket szolgálja, az Isten családjának az oltár asztala, az eucharisztia áldozata,
amelyet közösségben ünnepel, mely ezáltal egyénileg és közösségileg is erősödik. A Tábor hegyére Jézussal együtt felkapaszkodó és ott az isteni dicsőséggel találkozó apostolokból felszakadó kiáltás: „Uram, jó nekünk itt lenni!”, a mi örömünk kifejeződése is lehet, ha hűségünkkel, a templomért hozott áldozatainkkal fáradságot vállalva mi is nekiindulunk a hegynek – zárta buzdítását, jókívánságait kifejezve a főpásztor.
A szentelési szentmise leglátványosabb eleme az volt, amikor a megyéspüspök tizenkét helyen megkente a templom falait krizmával.
Kereszteléskor, bérmáláskor, pap- és püspökszenteléskor (katolikus királyok koronázásakor is) használatos a krizma, mely a Krisztusnak való lefoglaltságot, ezzel együtt a krisztusivá történt átlényegítést, az Ő „illatát” hordozót, a Krisztust megjelenítőt jelzi.
Az ünnepélyes áldás után a plébániatanács elnöke, Farkas András megköszönte Veres András püspök szolgálatát és a jelentős támogatást, amelyből Maglóca temploma ismét a „Hanság gyöngyszeme” lehet.
Forrás: Győri Egyházmegye
Fotó: Sooters Fotó és Videó Csorna - Erdős Zsolt
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria