Nagy örömünkre idén sikerült megrendezni az első városmissziót Nagykanizsán. Ez a különleges alkalom lehetőséget adott közösségeinknek arra, hogy megmutassák Jézus Krisztusba vetett reményüket, és tanúságot tegyenek arról, milyen jó Isten népéhez tartozni.
A Gondviselés ajándékának tekintettük, hogy ez az esemény éppen a XIV. Leó pápa megválasztása utáni második napon valósulhatott meg. Az új Szentatya – Ferenc pápa nyomdokain haladva – különös jelentőséget tulajdonít a missziónak.
E misszió azonban nem erőszakos, hanem nyílt, vonzó és hiteles; az Egyház akkor lehet valóban missziós közösség, ha így éli meg küldetését.
A napot két zenekar dicsőítése keretezte. A Magvető Közösség, amely immár negyvenegy éve hűséggel végzi szolgálatát, segített ráhangolódni az Isten és egymás felé való nyitottságra.
A Jó Pásztor vasárnapjához kapcsolódva két papnövendékkel beszélgettem hivatásukról. Nemcsak múltjukra, hanem jelenükre és jövőképükre is figyeltünk – s ez utóbbi különösen fontos: Egyházunk csak akkor tud előrehaladni, ha van jövőképe, amely irányt mutat és lelkesít.
Délben együtt elénekeltük a Mennynek Királyné Asszonyát, majd a plébánián szeretetvendégség keretében együtt fogyasztottuk el ebédünket. Ekkor csatlakozott hozzánk városunk polgármestere is.
A délután folyamán Matykó Árpád állandó diakónus és felesége, Marcsi osztották meg tanúságtételüket szolgálatukról és az időspasztorációról. Előadásuk – melyhez egy másik házaspár is hozzájárult – azt mutatta meg, hogyan lehet méltósággal és örömmel megöregedni. A házaspár egész nap tanácsadással, szűrővizsgálatokkal és beszélgetéssel segített kézzelfoghatóvá tenni az idősek iránti figyelmet és szeretetet.
A missziós nap zárásaként délután három órától a Fénysugár Együttes dicsőítése emelte lelkünket Isten felé.
Egész nap működött az úgynevezett imasátor, ahol minden imádkozni vágyót szeretettel vártak.
A legkisebbeket Kancsárné Őri Ági hitoktató vezette be Mária tiszteletének világába a Kett-módszer segítségével: a gyerekek jelképesen virágot is vihettek a Szűzanyának.
Kovácsné Évi hitoktató és munkatársai a kerület hittanosainak szerveztek előadást a templomban, amelyre nemcsak gyermekek, de felnőttek is szívesen beültek. A torinói lepelről szóló előadás során a résztvevők megismerkedhettek Jézus szenvedésének történeti és lelki mélységeivel.
Összességében egy hosszú, de tartalmas napot tudhatunk magunk mögött – egy olyan napot, amely megmutatta: az Egyház él. Az Egyház nyitott a párbeszédre, a közös út keresésére, és nem csupán a templom falai között van jelen – hanem kilép a világba, megszólít, és megszólíthatóvá válik.
Forrás: Kaposvári Egyházmegye; Jézus Szíve plébánia, Nagykanizsa
Fotó: Kele Tamásné
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria