„Az Egyház éneke mindannyiunk éneke” – Sapszon Ferenc a Kossuth téri pápai mise zenei programjáról

– A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson (NEK) Önre bízták a teljes zenei program megtervezését és megvalósítását. Milyen tapasztalatokat adott ez a világrendezvény?

– Azt mondanám, ha nem lenne ez a tapasztalat mögöttem, nehéz helyzetben lennék. Akkor két évünk volt az előkészületekre, most alig több mint két hét. A NEK olyan alap, olyan nagy többlet, amiből ki tudunk indulni.

A NEK alatt többször megtapasztaltuk a „rendező Szentlélek” vezetését, remélem most is Ő lesz a főszereplő.

Az ismeretlen tényező mindig az idő, az a szinte tervezhetetlen faktor, amivel a legnagyobb küzdelmet vívjuk. A liturgia egy élő folyamat, s mivel

a zene szerves része a liturgiának, együtt kell hogy éljen, lélegezzen a liturgikus eseménnyel.

Egy éneket a közepén nem lehet abbahagyni, így szükség van az improvizációra, gyors döntésekre. 

– Milyen szempontok vezették a zenei program összeállításakor?  

– Most is a minőség, a minél aktívabb részvétel a liturgiában és az egyensúlyteremtés volt a legfőbb szempont. Nagyon fontos, hogy a szent eseményeken az Egyház azt mutassa meg, hogy ő kicsoda. Ne úgy akarjunk népszerűek lenni, hogy utánozzuk a világot, hanem legyünk önmagunk, higgyünk abban, hogy nagy vonzerőnk van. Szentlelkes inspirációból, a Szent ünneplésére elkülönített értékes zenével mutassuk meg magunkat mint Egyház és mint magyarság. Se olcsó, se átlagos ne legyen az, amit adunk.

Ne érjük be azzal, hogy „így is jó lesz”, a lehető legszebbet adjuk!

Maradjon meg a felfelé irány mindenben. Ezért igényes, szép és értékes darabokat válogattunk össze.

– A NEK értékelésében is kiemelte, hogy a hívő közösség képes és szeret együtt énekelni, introitust, communiót és népéneket egyaránt.

– Igyekszünk egyensúlyt teremteni a zenei műfajok között, legyen minél több olyan ének, amelybe bele tud kapcsolódni sok-sok ember. Az a tapasztalatom, hogy ha felszólítjuk az embereket a bekapcsolódásra, azt örömmel teszik. Fontos, hogy mindenki érezze, hogy amikor az Egyház énekel, abban én is benne vagyok, a közös hangból az én hangom sem hiányozhat. Érezzük azt, hogy a liturgiában a mi énekünk szólal meg. Az éneklés ugyanis a legegzisztenciálisabb, legőszintébb, legtermészetesebb és legszebb megnyilvánulása az ünneplő közösségnek, a részvételünk legteljesebb módja. Mindebben majd egy füzet is segít bennünket, amelyben minden ének benne lesz.

– Kiktől milyen műveket válogatott be a programba?

– Egyrészt a magyar egyházzene legértékesebb terméséből válogattunk. A gerincet Kodály Zoltán Magyar miséje adja, a legszebb minőségben és formában, a Koloss István által meghangszerelt ünnepi változatban. Elhangzanak Harmat Artúr, César Franck, Liszt Ferenc, Rahmanyinov és Marco Frisina művei is. Ezek mellett lesznek értékes magyar népénekek és a taizéi közösség világszerte ismert, kedvelt és megimádkozott énekei. Beillesztettünk a programba kórusműveket is.

A szentmisét megelőzi egy félórás előkészület – amíg a pápa körbejár a téren –, ez a lelkünk ráhangolódásának az ideje. Ekkor gyönyörű kórusművek hangzanak fel, taizéi éneket éneklünk, és húsvéti népének készíti fel szívünket a szentmisére, megteremtve azt az atmoszférát, amelyben köszöntjük a Szentatyát. A bevonuláskor felhangzik Liszt Tu est Petrusa, a zeneirodalomnak erre a szövegre készült talán legszebb alkotása. Kivonuláskor Kodály Missa Breviséből az Ite missa est zárja a szertartást. Egy nagy közös könyörgésként a békéért, amely minden bizonnyal a szentmisén is fontos és aktuális téma lesz. Szeretnénk, ha ez lenne az egész mise kicsengése.

– Ebből az alkalomból is összmagyar kórussal találkozunk?

– A kórus 312 fős lesz. A bázist – 190 énekest – a Kórusiskola jelenlegi és volt növendékei adják. Őket egészítik ki az ország minden egyházmegyéjéből érkező meghívott énekesek, akiket ezúttal is Varga László kanonok, a Váci Egyházmegye zeneigazgatója és székesegyházának karnagya fog össze. A báziskórussal egy próbát tudtunk eddig tartani, a többiek vállalták, hogy rendkívül rövid idő alatt, tulajdonképpen önállóan tanulják meg a műveket. A zenekari kíséretet ismét az Operaház zenekara adja, az orgonista Harmath Dénes lesz. Egyetlen nagy próbánk lesz, amikor mindent összejátszunk. Most is több karnagy vezényel: Sapszon Borbála, Varga László, Czifra János, Ménesi Gergely, Szili Zoltán és jómagam.

– Milyennek álmodja a misét?

– Úgy gondolom, a Szentatya legutóbbi ittlétekor megtapasztalta azt a szeretetet, ami a magyarok részéről feléje irányult. Szeretnénk, ha köztünk ismét megérezné ezt, és azt is, hogy Isten népeként egy nagy családot alkotunk.

A Szentlélek segítségével a legszebbet fogjuk nyújtani, amire képesek vagyunk.

Szerző: Trauttwein Éva

Fotó: Merényi Zita, Lambert Attila (archív)

Magyar Kurír