„Az Egyház otthon és menedék” – Érseki áldással nyílt meg a megújuló veszprémi Várnegyed

Az ünnepi eseményen jelen volt Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár, Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, Ovádi Péter helyi országgyűlési képviselő, Takács Szabolcs, a Veszprém megyei kormányhivatal vezetője, Nacsa Lőrinc, a nemzeti vallásturizmus koordinácójáért felelős miniszteri biztos, Porga Gyula, Veszprém polgármestere, valamint Fazakas Márton csornai premontrei apát, illetve a Veszprémi Főegyházmegye számos papja.

Veszprém városa 2018 decemberében nyerte el a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet, melyhez kapcsolódóan a Veszprém–Balaton–Bakony régió mutathatja meg a világnak épített és természeti értékeit, kulturális sokszínűségét. Kiemelt helyszíne e projektnek a 10-11. században a hét dombra épült Veszprém fölé magasodó vár, mely körül a meredek, szakadékos hegyoldalak szélén körbefutó fal jelzi az egykori középkori erődítmény körvonalait. A falon belül lépésről lépésre történelmi épületek állnak, amelyek szinte kivétel nélkül a Veszprémi Főegyházmegye fenntartásában működnek. 2020-ban a Várhegyen nagyszabású felújítási munkálatok kezdődtek, amelyek során 2025-ig összesen 18 műemléki szempontból is kiemelkedő értéket képviselő épület újul meg. A barokk kor óta nem látott léptékű munkálatok most félidőhöz értek, így két és fél év után ismét megnyithatta kapuit a Várnegyed, s benne számos épület, amelyek megújult homlokzattal és belső terekkel, sőt esetenként új funkciókkal gazdagodva várják az ide látogatókat.

Az ünnepi eseményt a Veszprémi Főegyházmegye a május 7–14. között zajló Gizella-napokra időzítette, beillesztve a „királynék városa” legnagyobb összművészeti fesztiváljának gazdag zenei, képzőművészeti, színházi, irodalmi és családi programkínálatába.

A kedvezőtlen időjárás miatt az ünnepi beszédekre a székesegyházban került sor. A vendégeket Takács István általános helynök, főszékesegyházi plébános köszöntötte.

Nyitányként Malek Miklós fúvósokra és ütős hangszerekre komponált Gizella-fanfárja hangzott fel, mely mű a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program támogatásával a Veszprémi Főegyházmegye és a Filharmónia Magyarország tavaly májusban meghirdetett közös zenei pályázatán első helyezést ért el. Az előadásban az In Medias Brass fúvóskvintett működött közre.

Az ősbemutatót követően elsőként Porga Gyula mondta el ünnepi beszédét. Felidézte, hogy Udvardy György érsekkel való második találkozásakor hallotta tőle először az azóta veszprémi mottóvá is vált mondatot: „Őseink hite a jövő reménye”, s mára az is világossá vált, hogy a főpásztor valóban ennek szellemében dolgozik fáradhatatlanul Veszprém nagy múltú városáért és vele együtt a főegyházmegyéért. A polgármester rámutatott: szép folytonosság, hogy Veszprém korábbi püspökei – kimondatlanul is – mindig e jelmondat szellemiségében tevékenykedtek, s igyekeztek a nyájat egyben és a hitben megtartani a legnagyobb üldöztetések és veszedelmek idején is. A történelem során számos alkalommal vált sorskérdéssé, hogy a város egyáltalán meg tud-e maradni, de kiderült: Veszprém képes múltja örökségéből táplálkozni és építkezni, hogy legyen jövője.

Porga Gyula beszédében három kiemelkedő püspök előd alakját idézte fel. A török pusztítását a reformáció térnyerése követte, gróf Volkra Ottó (hivatalban: 1710–1720) volt az, aki rekatolizálta a várost: plébániákat és szemináriumot alapított, letelepítette a piaristákat, akik iskolát indítottak; későbbi utódjának, Padányi Biró Mártonnak (hivatalban: 1745–1762) a vár ma is elénk táruló, európai szemmel is kiemelkedő látványát köszönhetjük, aki szinte a semmiből építtette újjá a török által lerombolt, tűzvészekkel sújtott Várnegyedet; Hornig Károly (hivatalban: 1888–1917) adományának köszönhetően pedig a város gyermekkórházat építhetett egy olyan időszakban, amikor erre önerőből nem lett volna lehetősége. Mindhármuk életútja hatással volt a veszprémiek hitére, hogy merjenek bizalommal tekinteni a jövőbe. Udvardy György is erre a gazdag múltra alapozva végzi bátor és korszakos munkáját – emelte ki a város polgármestere.

Navracsics Tibor Veszprém szülötteként köszöntötte az ünneplőket. A tárca nélküli miniszter emlékeztetett: Közép-Európában a 7. század elején a salzburgi érsekség a nyugati rítusú keresztény egyház legkeletibb bástyája, míg Veszprém a kereszténység peremvidéke volt; a magyarság jövője lényegében mégis e helyen dőlt el. Később  a vár adott otthont Magyarország első egyetemének is. Az 1970–80-as évek regressziója nem kímélte Veszprémet sem. A Várnegyedre megbecsülendő épületegyüttesként tekintettek, de úgy vélekedtek, a múlthoz tartozik. A figyelem helyette a „korszerű jövőre”, a Cserhát városrészre, s benne a híres húszemeletes házra, illetve az új, „modern” lakótelepekre irányult. Ezzel együtt a Várnegyed kereszténységünk és magyarságunk egyik bölcsője, mostani nagyszabású megújulása ezért is bír óriási jelentőséggel – hangsúlyozta Navracsics Tibor.

Nem először éljük át, hogy az Egyház oltalom és menedék – fogalmazott beszéde elején Udvardy György veszprémi érsek, utalva a hirtelen jött lehűlésre és esőre is, ami miatt a Szentháromság tér helyett végül a főszékesegyházban került sor a megnyitó ünnepségre. A főpásztor hangsúlyozta: a Várnegyed megnyitása nem a munka befejezését jelenti, hanem azt, hogy két és fél év után végre olyan fázisba érkezett a beruházás, amikor már van lehetőség bemutatni az eddigi eredményeket a közösségnek: elsősorban a város lakóinak, akik nagy érdeklődéssel követték és követik az eseményeket,  a híveknek, zarándokoknak, és mindazoknak, akik Európa kulturális fővárosába látogatnak mostanában. Az érsek az ünnep jelentőségének illusztrálására Izajás próféta szavait idézte: „Kelj föl, ragyogj Jeruzsálem, mert elérkezett világosságod, és az Úr dicsősége felragyogott fölötted!” (Iz 60,1) Az Egyház, amely e földi világon szolgálatát végzi, s benne mi is mindannyian, erre vágyunk: arra a szépségre, arra az igazságra, kiteljesedésre, arra a hazaérkezésre, amit a mennyei Jeruzsálem dicsőségének képe felidéz. Ezért épít az ember templomot, szentélyt, ezért nyitjuk meg egymás előtt a kapukat, közösségi tereket, ezért hívunk vendégeket, ezért vágyunk együtt ünnepelni a liturgiában és a hétköznapokon egyaránt.

A főpásztor hálát adott az eddigi eredményekért, és megköszönte mindazok munkáját, akik hozzájárultak a nagyszabású beruházáshoz: a magyar kormány tagjainak, a hatóságok, szakhatóságok, a tudományos háttér képviselőinek – művészettörténészeknek, régészeknek, restaurátoroknak –, a Castellum Vagyonkezelő Igazgatóság projektvezetőinek, koordinátorainak, különböző (jogi, kommunikációs) területeken működő szakembereinek, a kivitelezőknek és az érsekség munkatársainak. Nem ment el szó nélkül az elmúlt időszakban tapasztalható zavarkeltés és az éles kritikák mellett sem, amellyel a beruházást illették az indulása óta. Rámutatott: végre mindenki maga is meggyőződhet az eddig elvégzett munka minőségéről.

A főpásztor beszéde után Vörös Tamás, az érsekség főépítésze és Pém Attila, a Castellum Vagyonkezelő Igazgatóság igazgató-helyettese ismertették röviden a beruházást, leszögezve, hogy a legfőbb cél bemutatni azt az évezredes szellemi örökséget, amelynek megőrzése a főegyházmegye feladata.

Végül Nagy Veronika, a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény igazgatója szólt dióhéjban a Várnegyed megújulását végigkísérő rendhagyó Work in Progress 2023 (WIP’23) kiállításról, melynek keretében megismerhetők az eddigi eredmények, valamint azok a kulisszák mögött zajló munkafolyamatok – előkészítő vizsgálatok, kutatások, a koncepcióalkotás állomásai – és különleges kihívások, amelyekkel a felújításon dolgozó szakemberek szembesültek munkájuk során.

Májusban a Várnegyed több épülete is megnyílik, a Vár utcában és a Szentháromság téren pedig információs és frissítőpontok várják a látogatókat. A Biró–Giczey-ház kiállítótereiben tárlatok kapnak helyet, valamint látogathatók az érseki palota egyes terei, és ismét megnyitja kapuit az Érseki Turisztikai Központ is.

Fontos változás lesz, hogy 2025-től a Körmendy-ház ad majd otthont a megújuló főegyházmegyei múzeumnak.

A további munkálatok kapcsán érdemes követni a wip2023.hu honlapot is, mert a félidőben lévő projekt eredményei folyamatosan bővülnek: újabb helyszínek nyílnak meg, újabb munkafolyamatokba tekinthetnek be az érdeklődők, így azokat is visszavárják, akik korábban már látták a kiállítást, részt vettek az izgalmas „sisakos-bakancsos” tematikus várséták valamelyikén.

Udvardy Görgy érsek a nyitóesemény végén megáldotta az eddig elkészült épületeket és az immár látogatható Várnegyedet, majd a jelenlévőkkel együtt az Úr imájával kérte a Mennyei Atya segítségét a munkálatok folytatásához.

Az ünnepség után a főszékesegyházban gregorián énekek és orgonakoncert várta az érdeklődőket, de be lehetett pillantani a Körmendy-házba is, ahol filmvetítéssel készültek a szervezők. Az érseki palota dísztermében borkóstolót tartottak az érsekség borászatának kínálatából, illetve természetesen „sisakos túra” is indult.

A program május 13-án délelőtt ünnepi szentmisével folytatódik a főszékesegyházban.

Szerző: Horogszegi-Lenhardt Erika

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír