„Az én kimondására irányuló bátorság” – Ferenc pápa üzenete a Rimini Meetingre

A Szentatya Pietro Parolin bíboros államtitkár aláírásával ellátott üzenetében elsőként örömét fejezi ki annak kapcsán, hogy a nagyszabású nemzetközi összejövetelen idén ismét személyesen részt lehet venni azok után, hogy a Covid-19-járvány miatt 2020-ban virtuálisan rendezhették csak meg az eseményt. Ferenc pápa sok sikert kíván a szervezőknek és a résztvevőknek a találkozó lebonyolításához a járványügyi intézkedéseket tiszteletben tartva.

A 2021-es Rimini Meeting Søren Kierkegaard dán filozófus naplójának egy mondatát emeli ki fő témaként, amely az „én kimondására irányuló bátorságra” utal. Ebben a nehéz időszakban ez nagy jelentőséggel bír – állapítja meg pápa –, hiszen fontos, hogy jól sikerüljön a válság utáni újraindulás, és a pandémiából származó lehetőséget sem szabad elszalasztani.

Az újraindulás nem egy magától értetődő, automatikus folyamat, mivel minden emberi kezdeményezésben jelen van a szabadság.

XVI. Benedek pápa tanítása szerint „a szabadság föltételezi, hogy az alapvető döntésekben minden ember, minden nemzedék új kezdet. A szabadságot pedig mindig újra meg kell nyerni a jó számára” (Spe salvi, 24.). Ebben az értelemben pedig a kockázatvállalás bátorsága elsősorban a szabadság egy cselekedete.

Ferenc pápa üzenetében a Covid-19-járvány miatti első teljes lezáráskor mondott beszédét idézi, amellyel a szabadság gyakorlására utal. „A járvány okozta válságnál rosszabb csak az lehet, ha hagyjuk elpazarolni az abból fakadó lehetőségeket.” A járvány ugyan fizikai távolságtartást idézett elő, ugyanakkor középpontba is helyezte az embert, és a létezés értelméről, az élet hasznosságáról szóló kérdésekre irányította sokak figyelmét. A személyes felelősségvállalás érzését keltette fel, amelyről sokan tanúságot tettek számos helyzetben és esetben a pandémia idején. Így a betegség és fájdalom láttán, a szükséghelyzet esetén sokan voltak azok, akik nem hátráltak meg, hanem bátran azt mondták:

Itt vagyok, készen állok, hogy segítsek.”

Felelős személyek nélkül nincs társadalom, hanem csak olyan lények véletlenszerű halmaza, akik nem tudják, miért vannak együtt. Az egyetlen összekötő erő csak az önzés és az érdek maradna, amely közömbössé teszi az embert minden és mindenki iránt. A hatalom és a pénz nem személyekkel, hanem olyan egoista egyénekkel tud eredményt elérni, akik csakis saját szükségleteikre és jogaikra összpontosítanak. Nem nyitottak azokra, akik a testvériségért és társadalmi barátságért, a „mi” formálásáért fáradoznak. Ferenc pápa üzenetében hangsúlyozza, hogy

a személy az a pont, ahonnan újra kell indulni a járványt követően. Ehhez az kell, hogy bátran ki tudjuk mondani azt, hogy „én”, de nem egoizmusból, hanem felelősségteljes módon, életpéldával, tanúságtétellel alátámasztva azt.

A Szentatya a Rimini Meetingre szóló üzenetét a változáshoz, változtatáshoz szükséges bátorság kérdésével folytatja, amely nem egy magától értetődő adomány. Korunk félelemmel és bizonytalansággal teli korszak, amelyet elsősorban a fiatalok éreznek a jövővel kapcsolatban. Don Luigi Giussani, a Rimini Meetinget megrendező Comunione e Liberazione katolikus lelkiségi mozgalom alapítója szerint

két veszélyforrás fenyegeti az énünkhöz való hozzáállást: a folytonos kétség és az önelégültség.

Honnan lehet tehát bátorságot meríteni ahhoz, hogy énünkhöz pozitív, építő módon viszonyuljunk? Ferenc pápa a találkozást jelöli meg válaszként üzenetében. Csakis a találkozás adja meg a lehetőséget énünk számára, hogy képes legyen az embertársak befogadására. Aquinói Szent Tamás tanítása szerint az ember élete a szeretetkapcsolatban találja meg kiteljesülését, amely támogatást nyújt neki egész élete során.

A mennyei Atyával való gyermeki kapcsolat jelenvalóvá válik a Krisztus által átjárt, megérintett emberekben, amely következetességet ad énjüknek, megszabadítja a félelmektől, és pozitív hozzállással megnyitja őket a világ felé. Ferenc pápa az Evangelii gaudium kezdetű apostoli buzdításában így fogalmaz: „Az igazság és a szépség minden hiteles megtapasztalása ki akar áradni, és minden mély szabadulást átélő személy érzékenyebbé válik mások szükségletei iránt. A jó a közlés által ver gyökeret és fejlődik. Ezért aki méltósággal és teljességgel akar élni, annak nincs más útja, mint a másik megismerése és javának keresése” (Evangelii gaudium, 9).

A hit az Istenhez való hűségen alapuló szeretetre való meghívás, amelyért érdemes magunkat átadni. A keresztény ember bátorsága maga Krisztus. A Feltámadt Úr a mi biztonságunk, aki békét ad a legnagyobb viharok idején is. A Szentatya üzenetében annak a reményének ad hangot, hogy a Rimini Meeting rendezői és résztvevői erről a hitről tesznek tanúságot, követve azt a tanítást, amelyet az Evangelii gaudiumban fogalmazott meg: „...sokan titokban keresik Istent, mert az ő arcának nosztalgiája mozgatja őket; még az ősi keresztény hagyományokkal bíró országokban is... A keresztények kötelessége hirdetni az evangéliumot anélkül, hogy bárkit kizárnának, de nem mint akik új terhet raknak rájuk, hanem mint akik megosztanak egy örömöt, szép távlatot mutatnak és egyfajta vágykeltő lakomára hívnak” (14).

Az evangélium öröme („Evangelii gaudium”) a híveket új utak felfedezésére buzdítja. „Bátornak kell lenni az új jelek, az új szimbólumok, az új test megtalálásában a szó átadására..., amelyek a többiek számára különösen vonzóvá váltak” (uo. 167). A Szentatya az újrainduláshoz szükséges hozzájárulást kéri a Rimini Meetingtől, hogy a hit ereje lehetővé tegye a tanúságtételt és a párbeszédet mindenkivel, kivétel nélkül, hiszen Krisztus horizontja az egész világot átöleli.

Ferenc pápa végül a hívek imáját kéri üzenetében és apostoli áldását küldi az egyhetes összejövetel szervezőire, résztvevőire, önkénteseire és az esemény sikeres lebonyolítását kívánja számukra.

*

A Rimini Meeting 1980 óta ad helyet a kulturális, vallási, politikai, művészeti eszmecserére, elmélkedésre találkozók, kiállítások, zenei koncertek keretein belül az Olaszország keleti partján található Riminiben.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír