„Az új dolgok” pápája – 120 éve hunyt el XIII. Leó

XIII. Leó (Vincenzo Gioacchino Pecci, 1878–1903) – egyáltalán nem rövid, negyedszázados – pápasága két jól ismert, történelemformáló egyéniség, Boldog IX. Piusz (1846–1878) és Szent X. Piusz (1903–1914) közé ékelődik.

Ahogy Tóth Tamás egyháztörténész, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára rámutatott: egy egyre inkább szekularizálódó, a keresztény értékekkel szakítani akaró világban kellett az Egyház értékeit és jogait védelmeznie. Az ő idejére esik a német Kulturkampf éppúgy, mint a francia nyíltan egyházellenes törvényalkotás időszaka.

Enciklikáiban a híveket a hit szerinti életre buzdította. Nemcsak elítélte kora tévedéseit, hanem szembenézett a fölmerült problémákkal, és válaszolni is próbált azokra. Védelmébe vette az államok önállóságát és méltóságát, függetlenül az államformától; védte a népek jogait, és hangsúlyozta, hogy a katolikus tanítás nincs ellentmondásban egy mértéktartó demokráciával.

Ő volt az első pápa, akit a Pápai Állam megszűnése (1870) után választottak meg. Az úgynevezett római kérdésben azonban nem járt sikerrel: a pápai szuverenitás kérdését csak 1929-ben sikerült megoldani, amikor létrejött a Vatikánvárosi Állam.

A Rerum Novarum (Az új dolgok) kezdetű enciklikája szociális területen és a munka témakörében korszakalkotó útmutatás volt. Az ipari forradalom két hullámban söpört végig a kontinensen, és a találmányok, mint James Watt gőzgépe korábban elképzelhetetlen emelkedést idéztek elő a termelésben. Ezzel együtt viszont tömegek váltak munkanélkülivé, a munkás értéke egyre csökkent. Ezt csak tetézte a népességnövekedés, amely főleg vidéken éreztette hatását, és ami szintén a városokba való költözésre ösztönözte a nincstelen tömegeket. Az ipari központokban összezsúfolódott munkásokat azonban kizsákmányolták, veszélyes, egészségkárosító tevékenységet végeztettek velük. A dolgozók az elégedetlenségük kinyilvánítására különböző egyleteket, munkásmozgalmi szervezeteket hoztak létre. Ugyanakkor a munkások jogos elégedetlenségét kihasználva különböző politikai mozgalmak a szabadság és egyenlőség jelszavával érvelve politikai előnyt kovácsoltak maguknak.

A 19. századra nyilvánvalóvá vált, hogy az Egyháznak a legmagasabb szinten kell véleményt formálnia ebben a kérdésben, s fel kell lépnie a kizsákmányolás ellen, és bár helyi kezdeményezések voltak, a pápai megnyilatkozás egyre csak késett. A Rerum novarum kiindulópontja a munkások mérhetetlen szenvedése, kizsákmányolása, majd ezt követően a dokumentum felvázolja, hogy miért nem életképes a szocialista megoldás. Végül a harmadik, leghosszabb részben az Egyház, az állam, valamint a munkaadók és munkavállalók kötelezettségeit foglalja össze.

Csonta István a Vasárnap című katolikus hetilap 2021/20. számában megjelent írásában úgy fogalmazott: a Rerum novarum jelentősége nemcsak abban áll, hogy temérdek olyan kérdést válaszolt meg az evangélium szemszögéből, ami a munkásságra vonatkozott, hanem abban is, hogy elindította az olyan enciklikák sorozatát, amelyek időről időre feldolgozták, aktualizálták a társadalom problémáira adott katolikus választ.

XIII. Leó pápa teológiai és tudományos munkássága is kiemelkedő. Felkarolta a biblikus tudományokat, megreformálta a bencés és ferences közösségeket. Tudományos elkötelezettségének egyik bizonyítéka, hogy megalapította az Aquinói Szent Tamás Pápai Akadémiát. Nevéhez fűződik a Vatikáni Titkos Levéltár (mai nevén Vatikáni Apostoli Levéltár) 1881-es megnyitása, valamint a modern Vatikáni Csillagvizsgáló létrehozása is.

Pápaságának huszonöt éve alatt az Egyház igazi világegyházzá lett. Közel kétszázötven püspökséget alapított, és csaknem ötven apostoli vikariátust, illetve prefektúrát állított fel, köztük a kelet-indiai (1886) és a japán (1891) egyházi szervezetet. Elsőként ismerte el a keleti rítusok jogát, és lemondott a latin rítus és egyházfegyelem terjesztéséről a más rítusú katolikusok között.

1896-ban, a magyar állam megalapításának ezredik évfordulóján engedélyezte a Magna Domina Hungarorum (Magyarok Nagyasszonya) ünnepet. XIII. Leó pápa és a magyarországi helyi egyház közötti szoros kapcsolatot elevenítette fel 2021. március 14-i adásában a Vatikáni Rádió. XIII. Leó pápasága alatt a magyar egyház három körlevelet kapott. Ezekről bővebben ITT és ITT olvashatnak.

Forrás: Magyar katolikus lexikon; Romkat.ro; Wikipédia

Fotó: Wikimedia Commons

Magyar Kurír