„Boldog a nép, amely tud ünnepelni” – Beöltözés, fogadalomtétel- és megújítás a domonkos nővéreknél

Elsőként Cserháti Alberta nővér 25 éves fogadalmi jubileumát és fogadalmának megújítását ünnepelték. Az eseményen családja is jelen volt.

Nagy ajándék volt megtapasztalni Isten hűségét, amely látható módon valósul meg minden olyan életben, amelyet odaajándékoz neki az ember, és ő elfogadja és megtartja azt.

Kakucs Petra nővér, a domonkos nővérek általános főnöknője köszöntése után Alberta nővér fejezte ki köszönetét és örömét a közösség egészének. Kiemelte néhány személy fontosságát a hivatása kibontakozásában, ezzel is kifejezve, milyen értéke és tétje van annak, ha egy fiatal mellé odaszegődünk, segítjük őt az Isten felé vezető úton és bátorítjuk a meghívására adott válasz kimondásában.

Augusztus 6-án, Urunk színeváltozásának ünnepén a reggeli szentmisében négy fiatal nővér újította meg fogadalmát.

„Öröm és az Úristen megerősítő ereje, amit ilyenkor kap az ember, és egy olyanfajta bizonyosság a közösség és a Jóisten részéről, amely kitágítja az ember szívét és a valódi erővel lendít az örök cél felé” – válaszolta az egyik junior nővér arra a kérdésre, hogy mit tapasztal a fogadalomújításkor.

„A hegyről lejövet megparancsolta nekik, hogy ne mondják el senkinek, amit láttak, amíg az Emberfia fel nem támad a holtak közül” – hangzott el a szentmisén, az aznapi evangéliumban. Az Egyház hite és annak minden látható jele e Krisztus-esemény tanúságát is hordozza magában, és amikor a szerzetes a habitust magára ölti, látható jelként éli tovább életét, hirdetve az Emberfia feltámadását a holtak közül.

A vesperás után került sor a beöltözés szertartására: Dömötör Zsóka jelölt új nevet kapva, Regina nővérként kezdte meg a noviciátus két évét.

Ezek a napok alkalmat adnak arra, hogy az egymástól távol lévő házakban élő nővérek egymással is találkozzanak, illetve többéves hagyományt követve az általános főnöknő és a kongregációs bizottságok vezetői is beszámolnak a tevékenységükről, az év fontosabb történéseiről.

Augusztus 6–7-én zajlott az örökfogadalmas nővérek állandó továbbképzési programja, amelyet két domonkos előadó, Sr. Anne Catherine Burleigh, a Szent Cecíliáról nevezett domonkos nővérkongregáció vikáriája, és Vivian Boland OP ír domonkos testvér, az Angelicum professor emeritusa tartottak. A képzés témája az engedelmesség volt.

Augusztus 8. előestéjén az egész kongregáció együtt imádkozta Szent Domonkos – domonkos rítusú – vesperását, matutínumát, majd szentségimádással folytatódott a virrasztás, amelyet a közösség az örökfogadalmára készülő Jácinta nővérért ajánlott fel.

„Olyan jó megtapasztalni azt, hogy a közösségünk minden tagja más. Más erősségek, más gyengeségek. Másban vagyunk tehetségesek, másként tudjuk szolgálni az embereket és Isten országát, de mégis közös a cél, mindnyájan tudjuk, hogy a mennyországba tartunk. Úgy kell élni, hogy oda eljussunk és másokat is ebben segítsünk. Ennek megtapasztalása volt az esti közös imádság, virrasztás, szentségimádás.”

Augusztus 8-án 11 órakor kezdődött az ünnepi szentmise, amelynek főcelebránsa Szoliva Gábriel ferences testvér volt. Prédikációjában a tanítványság, a mester és a tanítvány kapcsolatát emelte ki és jelölte meg követendő példaként. Kiemelte:

egy szerzetes Istennel való kapcsolata csakis egy ilyen kapcsolati dinamikával lehet élő, másokat éltető és értelmezhető.

Ennek a tanítványságnak a végérvényes felajánlására és Isten részéről történő elfogadásának ünneplésére gyűltünk össze – mondta a szónok.

„Minden kedves testvérnek köszönjük, hogy együtt ünnepelhettünk, és hogy imáikban hordoztak minket! Hálát adunk az Úristennek, hogy meghívott minket Országának hirdetésére, építésére, mások szolgálatára! Deo gratias!” – zárul a domonkos nővérek augusztus elején tartott ünnepi eseményeiről szóló beszámoló.

Forrás: Árpád-házi Szent Margitról nevezett Szent Domonkos Rendi Nővérek Apostoli Kongregációja

Fotó: domonkos nővérek; Lambert Attila (archív)

Magyar Kurír