„Emberebb embert, magyarabb magyart” – Pünkösdi hétvége a fillmore-i Sík Sándor Cserkészparkban

Éppen nyolcvan éve, amikor 1948-ban a kommunista hatóságok betiltották a keresztény ifjúsági szervezeteket, köztük a Magyar Cserkészszövetséget (MCSSZ), az emigráns magyarok már javában szervezték a mozgalmat külföldön, amely így rövidesen a világ diaszpóra magyarságának egyik legfontosabb jellemnevelő szervezetévé vált: Észak- és Dél-Amerikától kezdve Nyugat-Európán át egészen Ausztráliáig a cserkészmozgalom a magyar nyelv és kultúra megőrzésének és továbbadásának a kulcsa lett. Mindez az alapító, Lord Baden-Powell eredeti szándékával egyező módon vallásos keretek között történt és történik.

Észak-Amerikába a második világháború és az 1956-os forradalom után érkeztek menekültek, akik hamarosan kiépítették saját vallási és kulturális szervezeteiket. Rövidesen felmerült egy saját cserkészpark igénye, így a Külföldi Magyar Cserkészszövetség (KMCSSZ) 1963 végén megvásárolta a New York Állam nyugati szélén fekvő fillmore-i területet. A vételárat menekült cserkészvezetők adták össze, akik közül többen erőn felül vállaltak anyagi áldozatot az ügy érdekében.

A helyet Sík Sándor piarista szerzetespapról nevezték el, aki ugyanabban az évben hunyt el, és akinek a hazai cserkészpedagógia kidolgozását köszönhetjük. Hozzá kötődik az „emberebb embert, magyarabb magyart” nevelési elv, és mindez keresztény keretek között.

Fillmore azonnal az Egyesült Államok keleti és középső, illetve Kanada keleti részének legfontosabb táborhelye, a cserkészvezető-képzés központja lett. A rendszerváltást követően, a hazai cserkészmozgalom újraindulása idején az első magyarországi cserkésztiszteket ugyancsak Fillmore-ban képezték ki. Az 1989-ben végzettek közt több katolikus pap is volt, így Görbe László piarista, Forrai Tamás jezsuita vagy Felföldi László, jelenlegi pécsi megyéspüspök.

Fillmore-ban ma is rendszeresen zajlanak nyári, illetve vezetőképző táborok, köztük a hagyományos pünkösdi akadályverseny. Idén több mint háromszázan érkeztek ide az egyesült államokbeli New Jersey, New York, Massachusetts, Ohio és Connecticut államokból, továbbá Washington DC szövetségi fővárosból, illetve a kanadai Ontario és Quebec tartományokból, valamint a főváros Ottawából a pünkösdi hétvégére azért, hogy játékos keretek közt adjanak számot cserkésztudásukról.

A kétnapos megmérettetésre otthon hónapokon keresztül készültek a fiatalok. Az akadályverseny témáját most az 1956-os forradalom adta. Miközben a cserkészek megmutatták tudásukat például a magyar nyelvű imádságok, a térképészet és geocaching, az elsősegélynyújtás, a népzene vagy a tűzrakás és palacsintasütés terén, ismereteket szereztek a forradalomról és annak fájdalmas következményeiről. A résztvevők közt többen voltak olyanok, akiknek a nagyszülei vagy szülei akkor, hetven évvel ezelőtt kényszerültek elhagyni hazájukat, örökre megváltoztatva ezzel az saját és leszármazottaik életét.

A cserkészeket a szokatlanul hideg és esős idő sem tántoríthatta el a hagyományos esti tábortűztől, amely a közös táborázásoknak mindig egyik kiemelkedő eseménye. A tábor lelki csúcspontja azonban a pünkösdi szentmise volt, amelyet idén Tóth Tamás egyháztörténész, cserkész segédtiszt mutatta be, aki a KMCSSZ meghívására a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Külföldi Magyar Lelkipásztori Szolgálata koordinálásával érkezett a cserkészparkba.

A Sík Sándor Cserkészpark területe jelenleg 64 hektár. A tulajdonos a KMCSSZ, amelyet 1946-tól kezdve Bodnár Gábor vezetett. Tőle 1996-ban Lendvai-Lintner Imre vette át a stafétát, aki az elnöki teendőket 2025-ben adta át Vajtay Istvánnak. A szövetségnek jelenleg 4 földrész 14 országa 72 csapatából 3 ezer cserkész tagja van. Az MKPK a Külföldi Magyar Lelkipásztori Szolgálaton keresztül évek óta támogatja a Fillmore-ban folyó nevelő munkát.

Szerző: Tóth Tamás

Fotó: Sík Sándor Cserkészpark, Magyaródy Tamás és Tóth Tamás

Magyar Kurír