„Eszményünk a szenvedélyes valóságszeretet” – Beszélgetés Kuminetz Gézával, a PPKE rektorával

– A pontszámok kihirdetése után mit látunk, ennek tükrében hogyan áll most a Pázmány?

– Nagy örömünkre az idén közel 10 százalékkal több hallgatót tudtunk felvenni az egyetemre. Ez nagy siker, különösen, ha figyelembe vesszük a demográfiai mutatókat. A pontos adatokat tekintve ebben az évben 2948 főt vettünk fel a Pázmányra az általános felvételi eljárás keretében. 

De nem csak a felvettek száma nőtt, országos összehasonlításban is magas felvételi ponthatárok jellemzik idén a Pázmányt.

A pszichológia vagy a nemzetközi tanulmányok szakon, valamint a jogászképzésen is kiemelkedő teljesítmény kellett a bejutáshoz. Legnagyobb karunkon, a BTK-n idén 14 százalékos növekedést látunk, itt 1990 fő kezdi meg a tanulmányait. A jogi karra 806 diákot vettünk fel, ami szintén több mint az előző évben. A levelező képzés is egyre népszerűbb, valamint az idei évben már a mesterképzésre jelentkezők száma is jelentősen emelkedett mindhárom érintett karunkon. Természetesen ezek még nem a végleges eredmények, a pótfelvételit követően a számok előreláthatóan még növekedni fognak.

– Melyek a legkedveltebb szakok a BTK-n?

– A pszichológia, a nemzetközi kapcsolatok, a kommunikáció- és médiatudomány, a politikatudomány és az anglisztika szakok a legnépszerűbbek A mesterképzésen is a pszichológia áll az élen. Emellett három új mesterképzést indítottunk: a gondoskodáspolitikai tanulmányok, a mentálhigiénés családkonzulens, valamint a neveléstudomány területen, melyekre 174 fő jelentkezett. A jogi karon tavaly indult el a Master of Business Administration mesterszak, amely idén is nagyon népszerű volt.

– Jól látható, hogy a Pázmány folyamatosan alkalmazkodik az új igényekhez. Tervezik-e tovább bővíteni az egyetem portfólióját?

– Szeretnénk minél szélesebb kínálatot nyújtani leendő hallgatóinknak. Reményeink szerint el tudunk indítani egy gazdaságtudományi képzést. A fenntartótól megkaptuk erre az engedélyt, egyelőre a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság előtt fekszik ez a tervezet.

– A BTK 2024-ben az ország legnépszerűbb egyetemi kara lett, összesítve a nappali és a levelező tagozatos, alap- és osztatlan képzési szintű, állami ösztöndíjas elsőhelyes jelentkezők számait. Ön szerint minek köszönhető a Pázmány népszerűsége?

– Úgy gondolom, nem lehet egyetlen okra visszavezetni. Mindenképp fontos eleme, hogy Birher Nándor, a BTK dékánja jól fogja össze a kommunikáció és a fejlesztés különféle területeit, valamint a már említett új képzési irányok is szerepet játszanak ebben. Biztos, hogy Ferenc pápa 2023-as látogatása is hatással van arra, hogy egyetemünk az érdeklődés előterébe került. Ez egy olyan pluszt adott nekünk, ami a mai napig kihat a működésünkre. Természetesen munkatársaink is igyekeztek a középiskolákat felkeresve láthatóvá tenni a kar tevékenységét. A leendő diákok személyes megszólítása, az egyetemről való élménybeszámolók és bemutatók nagyon fontosak a mai világban, így válik kézzelfoghatóvá, hogy a magas szintű képzés mellett milyen közösség van nálunk.

Ez az eredmény azért is figyelemre méltó, mert a bölcsészkar van most a legnehezebb helyzetben, legalábbis ami az elhelyezést, a körülményeket illeti. Bízunk benne, hogy hamarosan az ő helyzetük is rendeződik.

– Hogyan lehet a lécet még magasabbra tenni?

– A felsőoktatást napjainkban egyfajta verseny jellemzi, ám mi igyekszünk úgy idecsábítani a hallgatókat, hogy közben emeljük az oktatás színvonalát. Ehhez jó lenne, ha az oktatóink elkészítenék az adott tudományterület bázistankönyvét. Fontos, hogy komoly szakmai könyveket, tanulmányokat olvassanak a tanáraink, de egy konkrét téma kutatása mellett segíteni kell a hallgatókat a teljes terület megismerésében is.

Az egyetemnek távlatokat kell felkínálnia, olyan tudósokra van szükség, akik az adott tudományterület széles spektrumát belátják, és meg tudják alapozni a tudományos világképet.

Rá kell mutatniuk a „konstruktív hiedelmekre”, mint ahogyan azt is meg kell mutatniuk a hallgatóknak, hogy mely felvetések bizonyultak tévedésnek. A diákoknak ismerniük kell az alapvető tényeket, megközelítéseket, adatokat, emellett oktatóinknak egyfajta szemléletmódot is át kell adniuk. Az így kialakított tudományos világképnek el kell vezetnie a világnézethez, melynek szinonimájaként alkalmazható a vallás is. A katolicitás ebben az esetben nem leszűkít, sokkal inkább gazdagít.

– Hogyan jelenhet meg egy egyetemen az említett katolicitás?

– A mi egyetemi eszményünk, hogy az igazság várát kell ostromolnunk. S bár bevehetjük egy bástyáját, mindig lesz egy újabb, aminek neki kell veselkednünk. Emellett

a szenvedélyes valóságszeretet jellemzi egyetemünket. Nem szabad ideológiák szekértolójává vagy valamilyen kommunikációs manipulátorrá válnunk. A pluralitás azt jelenti, hogy az igazsághoz sokféle úton eljuthatunk, de az igazság létezik.

Az egyetem másrészt a magyar katolikusokat szolgálja. Sokféle felsőoktatási intézmény van a világon, közöttük olyanok is, mint a Pázmány, amely katolikus fenntartású és szellemiségű. A szaktudományok sohasem emancipálhatók a világnézeti előfeltevésektől. Ez egy nagy tévedése volt a modern, posztmodern megközelítésnek. Vallási, világnézeti háttere minden tudománynak van. Ezenkívül a Pázmány magyar katolikus egyetem. Minden nemzetnek megvan a joga ahhoz, hogy saját kultúrát építsen. Ez a többi nép számára is fontos, mert ők is gazdagodnak általa, így kiegészítve egymást. Ennek elsőrangú képviselője az egyetem. Nekünk a magyar géniuszt kell fenntartanunk és fejlesztenünk. 

– De a korszellem mintha nem ebbe az irányba mutatna.

– Valóban nem, ám ennek előbb-utóbb az lesz az eredménye, hogy az adott tudományág művelője sok jelenséget észre sem fog venni. A tudós kutató értékrendet is átad, emellett a személyiségre is hat.

A Pázmány műveltséget szeretne közvetíteni, hogy ne csak jól informált legyen az idejáró hallgató, hanem képes legyen jó döntéseket is hozni.

Fontos az is, hogy az itt szerzett tudás révén megtalálja a helyét a társadalomban. Egyre inkább szükség van arra, hogy az emberek értő módon tudjanak napjaink kihívásai elé nézni, képesek legyenek értelmezni azt a sokféle információt, ami ránk zúdul. Sok esetben azt látjuk, hogy a hatalom, a média azt titkosítja, amit nyilvánosságra kellene hozni, és azt kürtöli szét, amit nem szerencsés másokkal megosztani.

– Mi volt a célja az Alumni Tanács létrehozásának?

– A Pázmány rendszerváltás utáni történetének harminckét esztendeje során tekintélyes számú hallgató végzett nálunk. Mostanra jutottunk el oda, hogy korábbi diákjaink már az élet számos területén szép sikereket értek el, ennek eredményeként már számíthatunk rájuk. Idén kezdtük el új alapokra helyezni az alumnihálózatunkat. Ennek során azt tapasztaltuk, hogy bárki, akit ezzel kapcsolatban megkeresünk, készséggel a rendelkezésünkre áll, részt vesz a programokon. Ha valaki szeretett ide járni, szívesen segít bennünket, ez az az alap, amire a jövőben építhetünk.

– Mit lehet tudni az új campus beruházásával, építésével kapcsolatban?

– A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a Pázmány fenntartójaként a napokban átadta az új campus helyszínéül szolgáló, a Bródy Sándor utca – Szentkirályi utca – Múzeum utca – Pollack Mihály tér által határolt terület meghatározott részét az Építési és Közlekedési Minisztériumnak (ÉKM). Ha a beruházó a szükséges adminisztratív folyamatoknak a végére ér, akkor a napokban elindulhat egyes épületek belső, finom bontása. Néhány épületet az MTVA augusztus 31-éig még használ, kiköltözésük után ezekben is megkezdődhet a munka.

– Az elkövetkezendő időszakban mi várható a területen?

– Az egyetem fenntartója számára kiemelt fontosságú feltétel volt az ÉKM felé, hogy az érvényben lévő előírásokat maximálisan be kell tartani. A környéken lakók és dolgozók érdekében a lehető legkisebb terheléssel kell megvalósítani a munkálatokat. Fontos, hogy ennek

a beruházásnak az eredményeként egy lepusztult területen egy nagy zöldfelülettel rendelkező, a helyiek számára is igénybe vehető szolgáltatásokat – könyvtár, étterem, sportcentrum – nyújtó épületkomplexum jön majd létre. Felújításon esik át a két történelmi palota, emellett az egyetemi polgárok élettel teli közeggé varázsolják majd ezt a területet.

Hosszú távon ez mindenkinek jobb lesz, mint a jelenlegi állapot.

– Említette, hogy Ferenc pápa tavalyi magyarországi apostoli látogatása a Pázmányra is ráirányította a figyelmet. Hogyan emlékszik vissza erre az alkalomra?

– Ez mindenképpen nagyon különleges látogatás volt, hiszen a pápák egyetemet nem szoktak felkeresni. Ezen a találkozón nem csak a Pázmány oktatói, hallgatói voltak jelen; képviselte magát a magyar tudományos élet, és itt voltak más magyarországi egyetemek vezetői is. A pápa itt elmondott beszéde mindannyiunknak útmutatást ad, érdemes szavait át- és átelmélkedni. Ezért is szerveztünk a látogatás évfordulójára egy konferenciát, melyen az előadók arról beszéltek, hogy a tudományterületükkel összefüggésben milyen jelentősége van Ferenc pápa üzenetének. Az itt elhangzottakat szeretnénk a közeljövőben egy kötetbe gyűjtve megjelentetni.

– A Szentatya így fogalmazott a Pázmányon elmondott beszédében: „A gépekkel kapcsolatba kerülő ember egyre inkább egysíkúvá válik, miközben a közösségi élet szomorúvá és ritkává lesz.” Napjainkban a virtuális világ sokszor belép a valóságos helyére, ráadásul a mesterséges intelligencia (MI) térnyerése minderre rá is erősít. Hogyan maradhat az oktatás emberi úgy, hogy a hallgatók az MI alkalmazásával, lehetőségeivel is tisztában legyenek?

– A mesterséges intelligencia lehetőségeket, de veszélyeket is rejt magában. Meglátásom szerint előbb a hagyományos eszközök használatát kellene elsajátítaniuk a hallgatóknak. A források felkutatása, rendszerezése és megfelelő alkalmazása ugyanis visszahat a kutatóra is, ezáltal mélyebb ismereteket szerezhet a tudományterületéről. Ha csak a mesterséges intelligencia révén jut információhoz, az meglehetősen szűk és egyoldalú eredményre vezet majd.

Az embernek elsősorban a saját intelligenciáját kell fejlesztenie, mert csak így tudja jól használni azt a mesterséges intelligenciát, amely végül is a természetes intelligenciából származtatott.

Az emberi intelligencia nem csupán a gondolkodásra vonatkozik: az érzelmi, a nehézségek leküzdését segítő, a dialógusképességre vonatkozó mellett fontos az etikai dimenziót magában hordozó intelligencia is.

Ezek eszközei, készségei a személyiségnek, vagyis egyáltalán nem mindegy, hogy mire használjuk őket. Építésre, a világ jobbá tételére vagy pusztító vírusok, bombák előállítására? Az emberi intelligencia csúcsát egyébként a teológiai erények jelentik: a hit, a remény és a szeretet.

– Ennek fényében, van egy katolikus egyetemnek missziós küldetése?

– Mindenképpen, hiszen a Katolikus Egyháznak is ez a Krisztustól kapott feladata. A Pázmány a Katolikus Egyház sajátos intézménye.

Jézus Krisztus a tudománynak is megváltója, nekünk pedig az a célunk, hogy mindenkivel megismertessük az igazságot, méghozzá a krisztusi igazságot, krisztusi módon.

Fotó: Lambert Attila (archív)

Baranyai Béla/Magyar Kurír

Az interjú nyomtatott változata az Új Ember 2024. augusztus 11-i számában jelent meg.