A hit és a történelem évszázados találkozási pontján, a csíksomlyói Kissomlyó-hegyen álló Salvator-kápolnánál gyűlt össze több száz zarándok. A nándorfehérvári diadal emlékét is őrző kápolnánál az ünnepi liturgiát Albert István Leander OFM, a csíksomlyói ferences kolostor házfőnöke celebrálta.
Szent Ferenc példája – a hegy mint a belső béke szigete
Leander atya szentbeszédében mély párhuzamot vont a Tábor hegyén történt események és a ferences lelkiség között. Emlékeztetett arra, hogy Assisi Szent Ferenc is rendszeresen a hegyek magányába vonult vissza, amikor az élet viharai elérték. Ferenc nemcsak akkor kereste a csendet, amikor elhagyatottnak érezte magát, hanem akkor is, amikor fájó szívvel tapasztalta: a rendtársai, a testvérek nem egészen úgy élik az életüket, ahogyan azt ő a tiszta evangéliumban látta és megálmodta.
„Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik”
A búcsú legfőbb üzenete a mennyei Atya szavaiból forrásozik, amelyeket a színeváltozáskor intézett a tanítványokhoz.
Jézus dicsőséges arcának felragyogása nem egy pillanatnyi látványosság volt, hanem a jövő záloga.
Jézus ma is azt szeretné, ha mi, mai hívők is megtapasztalnánk az ő isteni dicsőségét és szeretetét, és ezt tovább is adnánk a mindennapokban.
A Salvator-kápolna búcsúünnepe idén is bebizonyította, hogy a csíksomlyói hegyek nemcsak fizikai, hanem szellemi magaslatot is jelentenek az itt élők és az ide látogatók számára – egy olyan helyet,
ahol az ember újra meghallhatja az Atya hangját: „Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik”, és megerősödve indulhat vissza.
Forrás: Virág Zsolt, Transylvanian Talk/Romkat
Fotó: Xantus József
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria






