„Ez az Ürög szép helyen van...” – Helytörténeti könyvet írt Iregszemcse plébánosa

Lovász Zsolt plébános igazán nem szokványos módon szólította meg Iregszemcse lakosait: öt éven át – a lelkipásztori szolgálat mellett – azzal foglalatoskodott, hogy korábbi helytörténeti kutatásokat tanulmányozva és feldolgozva könyvet írt a település több évszázados múltjáról. A munkálatokba pedig az Iregszemcsén élőket és az onnan elszármazottakat is bevonta. Riczel Etelka – a kiadvány olvasószerkesztője és az est szakmai háziasszonya – ötven évig élt távol Iregszemcsétől, mielőtt anyai ősei szülőfalujába visszatért volna, és nekifogott a helytörténet kutatásának. Az eredmény tekintélyt parancsoló: mintegy 720 oldal terjedelmű, A4-es méretű, fotókkal gazdagon illusztrált, 20 oldalas irodalomjegyzékkel kiegészített kötet.

A könyv bemutatja a település múltját az őskortól napjainkig, aztán ahogy lapozunk benne, megismerkedhetünk hitéletének, egészség- és oktatásügyének, művelődésének történetével – fogalmazott Lovász Zsolt atya.

A helytörténeti munka kiindulópontjául a Székely Benjámin református lelkész könyvespolcáról származó szöveggyűjtemény szolgált, mely az 1960-as években készült. Az iregi születésű – magyar–lengyel gyökerekkel rendelkező – Gazdáné Szczaurski Ágnes és férje, Gazda István tudománytörténész szorgalmazta húsz évvel ezelőtt, hogy Iregszemcsének is legyen tudományos értékű helytörténeti kiadványa.

E könyv szellemiségét legjobban a Mátyás szolgái című rajzfilmből származó idézet ragadja meg, mely a kötet elején kapott helyet: „Fogadd e színarany tollat becsülésem jeléül, hiszen ez a kicsiny szerszám erősebb a kardnál, hosszabb az emberi életnél. Mi már rég porrá leszünk, amikor e soraid még mindig hirdetik és megítéltetik életünket és tetteinket. Legyen hát becsülete a tollnak, mely az idő földjét szántja, és tanúskodik a jövendő előtt” – mondta az animációs filmben maga Mátyás király.

A könyv elkészültéhez jelentős segítséget nyújtott három szakértő, akik közreműködtek a kiadvány anyagának előkészítésében egy 2016-os pályázathoz: Aradi Gábor, a Tolna Megyei Levéltár főlevéltárosa, Balázs Kovács Sándor, a Wosinsky Mór Megyei Múzeum munkatársa és Szilágyi Mihály. A levéltár akkor már nyugalmazott igazgatója tízoldalas szakvéleményt írt az anyagról – a pályázat azonban nem nyert. Rá egy évre Lovász Zsolt plébániai kormányzó megérkezett Iregszemcsére: 2019-ben nekiállt, és minden hiányosságot – amit a lektori vélemény tartalmazott – pótolt, sőt, kicsit még túl is teljesítette az eredeti tervet.

A kötet munkacíme a Bartók Béla által Felsőiregen 1906–7 táján gyűjtött népdal kezdősora volt: Az ürögi faluvégen. Lovász Zsolt azonban úgy vélte, ezzel a település alvégén lakók nem éreznék magukénak a könyvet. Ezért Bartók népdalgyűjtéséből keresett egy olyan, itt gyűjtött, másik népdalt, amelynek szövege minden iregszemcseit megszólít. Így lett végül a kötet címe: „Ez az Ürög szép helyen van…” A Bartók által lejegyzett eredeti kottában – amely az MTA BTK Zenetudományi Intézetének honlapján megtekinthető, ugyan a helen szóalak szerepel, de végül a szerkesztők úgy döntöttek, hogy mai írásmóddal írják. A népdal szövegében egyébként több régies, nyelvjárási kifejezés található, ami ma már magyarázatra szorul (például a tulipiros nemcsak a piros színt jelenti, hanem egy szőlőfajta neve is volt):

Ez az Ürög szép helen van,
a szőlőhegy mellette van,
ott terem a tulipiros...

A kutatómunka során az alkotóknak sikerült hozzájutniuk a Viczay–Kornfeld-kastély Országos Széchényi Könyvtárban őrzött vendégkönyvének digitalizált változatához, melyből kiderül, kik voltak azok az ismert személyek, akik Iregszemcsére, illetve annak kastélyába látogattak a múlt század elején. Megtalálható a vendégkönyvben például az indiai származású Rabindranáth Tagore költő bejegyzése, a világ első, nem európai Nobel-díjasáé, aki bejárva az egész világot 1926-ban Balatonfüreden találta meg a boldogságot, ahol a szívkórházban kezelték. Képzőművész felesége még rajzolt is a vendégkönyvbe…

A kiadvány bevezetőjében Andrásfalvy Bertalan Széchenyi-díjas néprajzkutató, egyetemi tanár méltatja az kötetet, amely, úgy véli, kiemelkedik a hasonló helytörténeti munkák közül.

A könyvbemutatón a jelenlevők a helyi Bartók Béla Nyugdíjasklub, a Harmónia Énekegyüttes és a REFrén Kórus előadásában Bartók helyben gyűjtött népdalai közül hármat hallgathattak meg, illetve érdekes szemelvényeket ismerhettek meg a község történetéből. Az egyik szerint a település katolikus temploma nagyharangjának latin felirata szerint Iregszemcse valamikor régen mezőváros volt. Egy másik szerint pedig 1945 januárjában az akkori nagy havazás akadályozta csak meg, hogy az egész falut kitelepítsék. Már mindenki összecsomagolt, mert a közelben volt várható a német és az orosz hadsereg összecsapása.

A kitelepítés elmaradt. Sajnálatos, hogy nem így történt a faluban élő zsidókkal, akiket Pincehelyen gyűjtöttek össze, hogy onnan hurcolják el őket. Rájuk emlékeztet a helyi emlékparkban a „Haláltáborba elhurcoltak” piramisa, valamint a bemutató napja is, mely a holokauszt nemzetközi emléknapja. A gyertya értük is égett.

Tolna megyében a Tamásitól mintegy 10 kilométerre fekvő, alig háromezer fős népességű Iregszemcse ma is él és virágzik. A település polgármestere, Tóth Szabolcs díszoklevelet adományozott a képviselő-testület nevében a helytörténeti kötet elkészítéséért Lovász Zsolt plébánosnak, aki egyben ezzel a könyvvel búcsúzott a településtől, hiszen Felföldi László megyéspüspök 2023. február 1-jével Hosszúheténybe helyezte át.

Az „Ez az ürög szép helyen van...” című helytörténeti kiadvány megvásárolható az iregszemcsei Bartók Béla Művelődési Házban, de mivel az első kiadás példányait két nap alatt elkapkodták, ezért az utánnyomásra még várniuk kell az érdeklődőknek.

Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye

Magyar Kurír