„A fiataloknak sok mondanivalójuk van” – Parolin bíboros Ferenc pápa lisszaboni látogatásáról

– Ferenc pápa hogyan készült a fiatalokkal való találkozóra?

– A Szentatya nagy várakozással tekint a lisszaboni ifjúsági világtalálkozóra; több videoüzenetében is arra hívta a fiatalokat, hogy csatlakozzanak hozzá és készüljenek fel – különösen imában – erre az egyházi eseményre. A pápa imádkozik minden fiatalért, akik ezekben a napokban annak a tudatában érkeznek Lisszabonba, hogy ezek a találkozók önmagukban is nagy erőt hordoznak, ami képes megváltoztatni egyeseknek az életét. Nemrég ő maga mondta, hogy „a fiatalok nagyon sokat fejlődnek az ilyen találkozókon”. A Szentatya tehát nagy reményektől fűtve készülődött az ifjúsági világnapra (augusztus 2.), és arra buzdította a fiatalokat, hogy ugyanígy viszonyuljanak annak minden pillanatához, amelyeket együtt élnek meg. Néhány hete ő is megkapta azt a hátizsákot, amit a lisszaboni fiatal zarándokok közt osztanak ki.

– Az ifjúsági világnap Szent II. János Pál pápa kezdeményezésére született. Mit jelent ez a világtalálkozó most, 2023-ban?

– Azt mondanám, hogy II. János Pál választása kétségtelenül prófétai választás, egyfajta prófétai megérzés volt; azt mondta, hogy az Egyház kísérni szeretné a fiatalokat, hirdetni szeretné nekik az evangéliumot, hogy megkönnyítse a Krisztussal való találkozásukat. Az Egyháznak világszinten egyre elkötelezettebbnek kell éreznie magát a fiatalok gondjai és reménysége iránt, hogy mind jobban megfelelhessen elvárásaiknak is, hogy Krisztussal találkozzanak, aki az Út, az Igazság és az Élet.                 

II. János Pál pápa prófétai megérzése teljes jelentőségével érvényes tehát még napjainkban is, mivel éppúgy meg akarja erősíteni az Egyház elkötelezettségét a fiatalabb generációk iránt ma, mint egykor.

Világunknak, amely mélyreható változáson megy keresztül, és amely megismerte a világjárvány tragikus tapasztalatait és számos egyéb konfliktustól szenved, így ma minden eddiginél nagyobb szüksége van arra, hogy a fiatalok megismerjék Jézus Krisztus valódi arcát és üdvözítő Igéjét, és hogy a tanítványaivá váljanak.

Így az ifjúsági világnap továbbra is az evangelizáció fontos eszköz és lehetőség. Továbbá az egyetemes testvériségnek is van egy olyan szempontja, hogy ezek a különböző országokból érkező, ezért eltérő kultúrájú, nyelvű, életstílusú fiatalok találkozhatnak egymással, és kicserélhetik tapasztalataikat, ajándékaikat. Hálásnak kell lennünk, hogy ezt a tapasztalatot 40 éven keresztül ápolták és továbbadták, így az ma is nagy eséllyel formálhatja a fiatalok életét.

– Mit tanulhat az Egyház a mai fiataloktól?

– Hiszem, hogy az Egyház előtt áll a hit továbbadásának és közvetítésének nagy kihívása. Úgy gondolom, hogy az Egyháznak ebben a feladatában a fiataloknak sok mondanivalójuk van. A mai világban nem kevesen vannak, akik nem ismerik Jézus Krisztust vagy esetleg elutasították, így egyre növekszik azoknak a száma, akik elvesztették a hitüket és úgy viselkednek, mintha Isten nem is létezne. A pápa gyakran beszélt a hit átadásának a megszakadásáról Isten népének nemzedékei között, kifejtve, hogy bizonyos szempontból érthető a csalódottságuk az Egyházban, mely szerintük cserbenhagyja őket, amiért is nem tudnak többé azonosulni a katolikus hagyománnyal. Egyre növekszik azoknak a szülőknek a száma is, akik nem kereszteltetik meg gyermekeiket, nem tanítják meg őket imádkozni.

Ezek a problémák szorosan érintik a fiatalok életét, akiknek sok olyan kérdésük van, amelyekre maguktól nem tudnak választ adni. Ezért azt kérik az Egyháztól, hogy újítsa meg apostoli buzgóságát és félelem nélkül járja a lelkipásztori és missziós megtérés útját, amelyre a Szentatya olyannyira vágyik. Ehhez

kreatívnak kell lenni, meg kell találni a bátorságot és a megfelelő nyelvet, hogy Jézus Krisztust a maga frissességében, teljes időszerűségében mutassuk be a mai fiataloknak,

akiknek van érzékenysége, stílusa, cselekvési módja. Így találkozhatnak Vele és megélhetik a hit mélységes megtapasztalását, amit megoszthatnak minden társukkal. Már csak ezért sem maradhatunk nyugodtak a falaink között, hanem

legyünk valóban misszionáriusok a fiatalok felé, és vonjuk be őket mind jobban a hitben való haladásban.

– Annyi válságon megy keresztül a világ: háborúk, szegénység, közömbösség, elhagyatottság, önzés, szekularizmus... Leküzdhetik-e a fiatalok ezeket a kihívásokat?

– Igen, és úgy gondolom, hogy a jelzés pontosan abban az üzenetben érkezik hozzánk, amelyet a Szentatya a fiatalokhoz intézett a találkozóra, mely úgy mutatja be a Szűzanyát, ahogy ő az Angyali Üdvözlet után sietve útra kel és elmegy Erzsébethez, hogy segítsen neki. Ezzel a Szűzanya a közelség és a találkozás példáját adja. Úgy gondolom, hogy

a fiatalok, amikor bejárják a közelség és a találkozás útjait, képesek önmagukban szembenézni társadalmunk számos kihívásával, hogy segítséget nyújtsanak azok megoldásában és leküzdésében. Sok fiatal tanúságtételére gondolok, akik a Szűzanyához hasonlóan nem féltek feladni kényelmüket, hogy közel lehessenek a rászorulókhoz.

Úgy gondolom, hogy a fiatalok így tudnak hozzájárulni korunk nagy kihívásainak megoldásaihoz.

– A fatimai út utólag került a világtalálkozó programjába. Mit jelent ez a látogatás e Mária kegyhelyen?

Fontos látogatás ez, ahol a Szentatya beteg fiatalokkal is találkozik, hogy velük együtt imádkozza a rózsafüzért. Szerintem Ferenc pápa szeretné feleleveníteni a Szűzanyának a három pásztorgyermekhez intézett üzenetét, akiknek 1917-ben megjelent. Üzenete a vigasztalás és a remény szavai voltak egy háborús világban, melytől nem sokban különbözik napjaink tapasztalata sem. A Szűzanya imára hívta a kis pásztorokat, és rajtuk keresztül arra kérte az embereket, hogy imádkozzanak, és különösen is nagy bizalommal mondják el a szent rózsafüzért, hogy béke legyen a világban.

Ferenc pápa, aki mindig szívén viseli a konfliktusok drámáját, a fatimai kegyhelyen tett látogatásával arra kér bennünket, hogy ne bátortalanodjunk el, hanem tartsunk ki az imádságban.

– Lehet és kell is, hogy az Ifjúsági Világtalálkozó a meghallgatás pillanata legyen. Mi születhet a találkozó során?

– Mindenekelőtt Isten kegyelme munkálkodik a fiatalok szívében, de szeretném hangsúlyozni, hogy a találkozásnak három fontos mozzanata van. Az első az, hogy hallgassunk az Úrra, az ő hívására. Ebben az értelemben különösen jelentős a szombat esti virrasztás az Oltáriszentség előtt. Az Eucharisztiában jelenlévő Úrral találkozni azt jelenti, hogy készek vagyunk hallgatni az Ő Igéjére, mert itt olyan találkozás történik, amely valóban megváltoztathatja sok fiatal életét. A hallgatás második mozzanata a pápa meghallgatása. Tudjuk, hogy a pápa képes kapcsolatba lépni a fiatalokkal, rájuk tud hangolódni, könnyen képes beszélni velük és megrendítő szavak révén tudja bátorítani őket, hogy a legjobbat nyújtsák. Péter utódával, a hit tanújával és tanítójával való találkozás fordulópontot jelenthet a fiatalok életében. A harmadik mozzanat pedig a fiatalok egymás közötti találkozása és egymás meghallgatása, hiszen minden ifjúsági világtalálkozó alkalom arra is, hogy más országokból érkezett fiatalokkal találkozzanak, hogy megtudják, ők hogyan élik meg társaik sokszínűségét, és hogy hogyan gazdagíthatják egymást.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír