„Hálásak vagyunk, hogy keresztények lehetünk!” – a 35. Rimini Meeting zárónapja

Az utolsó, szombati napon két nagy találkozóra került sor. Az első előadást, Globalizáció és versenyképesség címmel, Sergio Marchionne, a Fiat és a Chrysler csoport vezérigazgatója tartotta. Marchionne 2010-ben látogatott először a meetingre – amint akkor fogalmazott: „kíváncsiságból, mert a Fiatnál egy év kell, hogy annyi minden történjen, mint itt köztetek egy hét alatt!” A rendkívül befolyásos üzletember, aki sok-sok embernek munkahelyet, megélhetést biztosít, személyes felelősségébe nyújtott betekintést, amely egyben tanúságtétel is volt. „Mi a siker titka?” – tette fel a kérdést. „Sikereink mögött nyitott emberek vannak, akik szabadok a múlt és a szokások rabságától, akik képesek továbblépni az ismeretlenbe, nap mint nap újrakezdeni.”

Marchionne arra hívta a fiatalokat, hogy törjék meg a tehetetlenség ördögi körét, és mozduljanak képességeik kibontakoztatása érdekében. „A jövő tőlünk függ, nem várhatjuk a sült galambot. Legyetek ti magatok azon változások előmozdítói, amelyeket a társadalomban látni akartok. Megváltoztatni a dolgokat nem utópia, ha mindenki végzi a maga feladatát.” Az üzletember elmesélte, ő minden este felteszi magának azt a kérdést, sikerült-e jobbá tenni a dolgokat, mint ahogy reggel találtam? Erre buzdította a fiatalokat is.

Emilia Guarnieri a meeting elnök asszonya úgy értékelte: „Sergio Marchionne előadása a valóságra koncentrált, amely támadásnak van kitéve, ezért sokan bezárkóznak a saját gondolataikba, nem látják a valóságot. Egy ilyen bizalommal teli felhívás segít, hogy úgy keljünk fel, tudjuk: a konkrét helyzetben, amiben élünk, képesek vagyunk megváltoztatni, jobbá tenni a világot, magunknak és másoknak is.”

A szabadság tanúi című konferenciazáró beszélgetésen többek között részt vett Paul Jacob Bhatti pakisztáni orvos, aki a meggyilkolt testvére, Shahbaz Bhatti emlékére létrehozott alapítvány elnöke, Ignatius Kaigama, a josi egyházmegye érseke, a nigériai püspöki konferencia elnöke, Shlemon Warduni bagdadi káld segédpüspök és Domenico Quirico, a La Stampa újságírója. 

Bhatti testvére hősi halála mellett arról is beszélt, amikor egy istenkáromlás miatt halálra ítélt lányt meg tudtak menteni muszlim barátaival, az imámmal közös fellépésükkel, tanúságot téve a hitről, a harmóniáról és a vallásközi párbeszéd lehetőségéről. „Nekünk, keresztényeknek, minden jó szándékú emberrel egységben kell lennünk, hogy megvédjük az emberi jogokat. Hogy megvédjük azokat, akik a radikális ideológia áldozatai. Nekünk, egészséges hitűeknek egységeseknek kell lennünk az imában, a jogok védelmében, hogy megvalósuljon a béke az egész világon. Ez közös felelősségünk, mert a béke mindenkinek alapvető joga!” – hangsúlyozta. Utalt a nevelés fontosságára, valamint a hiányából fakadó szegénységre, amelyre szintén érzékenynek kell lennünk.

Kaigama érsek is a közvetlen életveszély hétköznapi valóságából érkezett. Amellett, hogy beszélt a nigériai belpolitika kettősségéről, valamint a Boko Haram mozgalom rémtetteiről, tanúságot tett a hitből fakadó bátorság és szabadság mellett: „Nektek, akik itt vagytok, nagy hitetek van. A hit és a barátság hatalma győzni fog.” „Nem eshetünk kétségbe. Nem dőlhetünk be azok trükkjeinek, akik a rosszat teszik. Le kell győznünk a rosszat jóval. A barátság hatalmas eszköz, amely le tudja győzni a rosszat, amíg egyek vagyunk a szeretetben” – emelte ki a nigériai főpásztor. Végül további imádkozásra hívta a jelenlévőket, illetve arra, hogy politikai szinten is hallassák hangjukat a terrorizmus megfékezése érdekében: „Akik gyűlölködnek, nem győzhetnek, csak akkor, ha a másik fél is elkezd gyűlölni, mert a gyűlölet által tönkreteszi saját magát” – zárta beszédét Kaigama érsek.

Domenico Quirico, a La Stampa újságírója személyes tapasztalatai alapján, drámai módon írta le a szíriai katasztrófát, majd hozzátette: „Isten nem hagyta magára az embert, de mi, emberek, mi magukra hagytuk az ottaniakat. Az új kalifátussal nem egyszerűen diktatúra van születőben, hanem egy új totalitarizmus, amely a másik személyét teljesen semmibe veszi”. Shlemon Warduni bagdadi káld segédpüspök felidézte az ott élő testvérek állhatatosságát. „Méltósággal meghalni sokkal jobb, mint megaláztatások közepette élni. Hálásak vagyunk, hogy keresztények lehetünk.”

A 35. Rimini Meetinget lezáró sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a találkozónak láthatóan kevesebb látogatója volt, mint a korábbi években, de a szervezők elégedettek. Nem mondtak konkrét számot, de úgy fogalmaztak, „a válság ellenére nem panaszkodhatunk”. A meeting történéseit sokan követték, olyanok is, akik nem tudtak Riminibe jönni: az előadásokat az interneten és a közösségi médiákon követve átélhették az élményt.

Az egyhetes programra több mint hetven országból érkeztek résztvevők, köztük magyarok is. Az előkészítésben és lebonyolításban háromezer-hatszáz önkéntes dolgozott, összesen negyvenhat országból. Számokban kifejezve: száztíz találkozót rendeztek kétszáznyolcvan előadóval, valamint tizenegy kiállításra, huszonegy zenei, illetve színházi előadásra és tizenhat sporteseményre került sor a meeting keretében.

Emilia Guarnieri összegzésében elmondta: a „Mit kerestek?” kérdéssel hívott meg minket a Szentatya arra, hogy a találkozó témájának mélyére menjünk. Mindezt egy olyan nemzeti és nemzetközi helyzetben, ami drámaibb, mint valaha, ami komoly aggodalomra ad okot. Az elmúlt héten nemcsak az emberi perifériák tapasztalataiba tudtunk betekinteni, hanem a nagy nemzetközi válsághelyzetek személyes tanúinak hangját is meghallottuk. „A hiteles vallásos hozzáállás jellemzője” – folytatta Guarnieri – „a lényegre való koncentrálás, illetve a boldogság vágya. A lényeges az ideál, amelynek mindannyian átadjuk, kiszolgáltatjuk a boldogság utáni vágyunkat. A lényegesre törekedni minden és mindenki iránt érdeklődővé tesz minket, ezáltal válunk barátokká. Hiszem, hogy kihívás volt – elsősorban számunkra – a szív hatalmát a legváltozatosabb helyzetekben, találkozásokban meglátni. Hiszem, hogy ez a kihívás továbbra is él. Mert amit láttunk és hallottunk, az éppen a szív hatalma, valamint a valósághoz idomulásra való képessége. 2015-ben ezt fogjuk folytatni.”

A következő találkozó mottója ennek megfelelően a 2005-ben elhunyt olasz költőtől, Mario Luzitól kölcsönzött mondat: „Kinek a hiánya, ó szív, az a hiány, amely hirtelen eltölt?” „Jövő év augusztus 23–29. között együtt kérdezzük majd, mi ez a hiány, a szívünk hiánya? És milyen utat nyit meg ez a hiány? 2015-ben találkozunk újra a Rimini Meetingen!” – zárta beszédét Emilia Guarnieri, a Rimini Meeting Alapítvány elnöke.

Magyar Kurír