„Hiszed-e ezt?” – Udvardy György érsek volt az ökumenikus imahét első igehirdetője Veszprémben

Závodi Zsuzsanna bevezetőjében elmondta, hogy az idei imahét anyagát az Olaszországban működő bosei monasztikus közösség állította össze. A 2025-ös év különleges jelentőségű az ökumené szempontjából, ugyanis most van a Niceai Zsinat 1700. évfordulója, amelyen az egyik legősibb keresztény hitvallás született. A zsinatot Nagy Konstantin császár támogatásával tartották meg, aki fontos szerepet játszott egy új korszak megteremtésében: az ő uralkodása alatt vált a keresztény hit elfogadott vallássá a Római Birodalomban, és ezzel véget ért a keresztényüldözés korszaka.

„Az idei ökumenikus imahét arra hív bennünket, hogy merítsünk közös örökségünkből, hogy még jobban elmélyüljön keresztényeket egyesítő hitünk” – mondta a református lelkész.

Udvardy György érsek igehirdetésében a hit mélységéről, személyességéről és közösségi vonatkozásairól elmélkedett, a feltámadott Jézus Krisztusba vetett hitet állítva a középpontba.

Az esemény alapigéje Jézus és Márta párbeszéde volt Lázár feltámasztásának történetében, amely Jézus kérdése – „Hiszed-e ezt?” – válaszolva mindannyiunkat személyes hitvallásra hív.

A főpásztor hangsúlyozta: a hit ajándék Istentől, amelyet nem lehet kiérdemelni, miközben mégis tudatos döntést és együttműködést kíván. A hitben való élet nem csupán tanult vagy intellektuális tudás, hanem mély, személyes bizalom Jézus Krisztusban, aki életünk Ura. Ezt a hitet a keresztény közösség is kifejezi az ősegyház hitvallásának teljességében, ami ma is irányt mutat.

A hit elválaszthatatlanul összefonódik az engedelmességgel, ami az isteni akarat elfogadásában és megélésében valósul meg – mutatott rá a veszprémi érsek. Kiemelte, hogy ez a folyamat nem mindig könnyű, mert olykor érzelmeink, akaratunk, döntéseink átalakítását igényli. Az isteni kegyelemmel való együttműködés ugyanakkor szabadságot és erőt is ad ahhoz, hogy hitünkben kitartsunk.

Az Egyház missziójának középpontjában az evangéliumi tanúságtétel áll, amely a feltámadásba és a bűnbocsánatba vetett hitből fakad. Udvardy György példaként említette Bódi Mária Magdolnát, akinek boldoggá avatása április 26-án Veszprémben lesz. „Magdi életének tanúsága – aki tisztaságáért és hitéért életét áldozta – az evangéliumi radikalitás és a feltámadásba vetett hit élő példája. Ez a radikalitás nem szigort jelent, hanem világos elköteleződést Jézus Krisztus mellett, amely az igen és nem határozottságában nyilvánul meg” – fogalmazott a főpásztor.

Nem elég tudni, hogy mit hiszünk, az is nagyon fontos, hogy hogyan éljük meg azt: hogyan imádkozunk, ünnepelünk, és cselekedeteinkben hogyan megmutatjuk meg.

A hit cselekvő a szeretetben bontakozik ki, amikor osztozunk mások fájdalmában, és vállaljuk a sorsközösséget a rászorulókkal.

Ez a fajta hit bátorságot és kezdeményezőképességet kíván, amely a feltámadás bizonyosságából fakad – mondta Udvardy György.

Beszéde végén érsek arra hívta a jelenlévőket, hogy hitükkel munkálják az egységet, amely az ökumenikus imahét alapvető célja is. Bátorságra buzdított, mondván:

a hit nemcsak reménységet ad, hanem az élet minden területén irányt mutat.

A feltámadott Jézus Krisztussal való találkozás reménye minden keresztény életének kiindulópontja és középpontja: „Hiszem, hogy te vagy a Krisztus, az Isten Fia, akinek el kell jönnie a világba.” Ez az öröm és bizonyosság arra indít, hogy egymás felé is tanúságot tegyünk hitünkről, és az egységért való imádságban és munkában valódi közösséget építsünk – zárta igehirdetését Udvardy György érsek.

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír