„A hit oly fontos, mint a levegő, amit lélegzünk” – A Srí Lanka-i katolikusok élete

Kitekintő – 2024. január 10., szerda | 9:46

A Katolikus Egyház ázsiai történéseiről tájékoztató UCA News részletes beszámolót közölt a halászatból élő Srí Lanka-i hívők életéről. Ennek összefoglalását a Vigilia szerkesztőségének Facebook-oldalán megjelent írás alapján közöljük.

Az Indiától délre fekvő Srí Lanka egyik legnagyobb városában, Negombóban hajnali öt órakor a templomokból hangszórón játszott himnuszok ébresztik a halászatból élő helyieket. A lakosság magas száma és a sok-sok katolikus intézmény miatt az országban „kis Rómának” nevezett Negombo kétharmada katolikus: az 1500-as évek elején a várost központjuknak megtevő portugálok a halászcsaládok túlnyomó többségét megkeresztelték. A katolikus közösséget a városban 33 templom szolgálja, s ezenkívül három hindu templom, kilenc mecset és három buddhista templom is működik.

Az óceán felé tartva reggelente a halászok feleségükkel együtt imádkoznak a sikeres útért a számos Mária-szentély egyikében:

A hit oly fontos nekünk, mint a levegő, amit lélegzünk, miközben egymagunk dolgozunk a kék ég és a hatalmas óceán között”,

– vallják a halászok, akik soha nem tudják, mire számíthatnak: „a fogás és a bevétel éppoly kiszámíthatatlan, mint a tenger” – mondják. Átlagosan három férfi közösen indul útnak egy halászhajón, s ha szerencséjük van, 40 ezer forintnak megfelelő bevételen osztoznak hetente: ennyi jut a családjuknak. A halászat és a piaci árusítás után (a negombói halpiac a második legnagyobb Srí Lankán) a legtöbben este hét órakor családi körben együtt elmondják a rózsafüzért, mielőtt nyugovóra térnének.

Vasárnap senki nem dolgozik, a halászok nem mennek ki az óceánra, és a halpiac is zárva tart. Május és augusztus között, amikor a Jala-monszun tombol a térségben, kevesen merészkednek ki a nyílt vízre, a halászok a part mentén igyekeznek dolgozni, és korábban megszárított halakat árusítanak.

A 2019 óta folyamatosan romló gazdasági körülmények között a lakosság feltartóztathatatlanul eladósodott: „a halászok reményben élnek, a soha nem szűnő adóssági válság ellenére is; nem valószínű, hogy valaha is meg fogunk szabadulni az adósságtól” – mondja egyikük. Ugyanakkor a Katolikus Egyház is a szegények pártján van az országban: a plébániák segítséget nyújtottak a 2004. évi szökőár következtében házukat elvesztők talpra állásában, és a 2019 húsvétján történt bombatámadások áldozatainak hozzátartozóit is támogatták. Negombói papokból olyan csoport szerveződött, amely minden hónapban munka- és egyéb eszközökkel látja el a legszegényebbeket. A család Istenbe vetett szilárd hite segíti át őket a nehézségeken – mondja egy fiatal lány, aki hozzáteszi:

Mindennap együtt imádkozunk, s ez megtart minket.”

Forrás és fotó: Vigilia Szerkesztőség Facebook-oldala

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria