„Hogy egyszer még föllélegezzem” – Ferenc pápa Három pillangó a tó felett című könyvéről

Még egy meglepetés

Bizonyára sokan emlékeznek azokra a váratlan és örömteli pillanatokra, melyekkel Ferenc pápa valamennyiünknek meglepetést szerzett. Ki gondolta volna, hogy tartogat még számunkra valamit? Egy újabb meglepetést, egy titkot, melyet ránk bíz, hogy őrizzük, de talán elsősorban azért, hogy eljuttassuk mindenhová. Ez a Le tre farfalle del lago, mely idén áprilisban jelent meg, és amely magyar fordításban is olvasható.

Ez Ferenc pápa utolsó lélegzetvétele, mellyel megismétli azt, amit egész életével hirdetett: a szeretet szépségét és soha el nem múló voltát. A világ és az emberiség iránt tanúsított szeretetének utolsó nagy vallomása ez, vagy ahogy Thomas Leoncini, a könyv szerkesztője fogalmaz: „egy ölelés, amely túlnyúl a halálon.” S valóban, maga Ferenc pápa mondta ezt neki: „Az a szándékom, hogy úgy jusson el azokhoz, akik itt maradnak, mint egy ölelés, annak a jeleként, hogy a szeretet nem hal meg. Sohasem.”

Hiányzik a hangja…

Ferenc pápa hangja hirtelen távoli lett, melyet többé nem hallhatunk. Vagy mégis? Igen, ez az ajándék: újra hallhatjuk az ő hangját.

Írásában költői nyelven beszél, amely közlési mód mindig is közel állt hozzá. Ferenc pápa az irodalom szerepéről szóló levelében – Jorge Luis Borges argentin író gondolatai nyomán – kifejtette, hogy az irodalom nem más, mint „valakinek a hangját hallgatni.”[1] Nem véletlen tehát, hogy megszólalásához a lírai hangot választotta, hogy mi hallgathassuk őt; s mert így tudta elbeszélni azt, ami nehezen mondható, ami túlmutat az evilági lét keretein, és amelynek üzenete örökérvényű.

Karl Rahner teológus állítása szerint a költői szavak „tele vannak vágyakozással, a végtelenre nyíló ajtók, a mérhetetlen előtt kitáruló kapuk.”[2] Ez igaz a Három pillangó a tó felett elbeszélésmódjára is, mert benne minden a kimondhatatlan felé, vagyis a végtelenre irányul. Ekképp ez a hang soha nem fog elnémulni, mert a gyengéd szeretet, mely belőle árad, örök.

Hagyjuk-e, hogy Ferenc pápa hangja tovább visszhangozzon bennünk? Ha engedjük, hogy az ő szelíd szavai egészen a lelkünk mélyéig hatoljanak, akkor megtapasztalhatjuk, hogy mi is részesei vagyunk ennek a lélegzetnek: a sóhajnak, mely felemel minket Isten szívéhez, ahol megvigasztalódunk, s ahonnan az élet forrásai törnek elő.

A szeretet székhelye

Ferenc pápa számos megnyilatkozásában hangsúlyozta a szív fontosságát, és nagy figyelmet fordított arra, hogy lélektől lélekig közvetítse az üzenetet, melyet át szeretett volna adni. Ha visszaidézzük például apostoli buzdításainak, enciklikáinak tartalmát és mondanivalóját, rácsodálkozhatunk, hogy azok tulajdonképpen a krisztusi szeretetben gyökereznek. Valamint biztatott is minket, hogy térjünk vissza a szívhez,[3] személyünk legbelső középpontjához, oda, ahonnan az élet indul el (Péld 4,23). Arra tanított, hogy bátran figyeljünk a szívünkre – hisz az Úr lakozik ott –, és mert akkor feltárul Krisztus dicsősége, amely dicsőségben Isten minket is részesíteni szeretne. 

A Három pillangó a tó felett a maga költői nyelvén egyrészt összegzi mindazt, amit Ferenc pápa tizenkét éves pápasága alatt átadott nekünk, másrészt hagyja, hogy megszülethessen bennünk a vágy, hogy szívünk egyre inkább „a szeretet székhelye”[4] legyen.

Még akkor is, ha az élet mulandóságával találkozunk, és a hiánnyal szembesülünk? Az elmesélt történet többek között erre a kérdésre szeretne választ adni.

Amikor az ember megtapasztalja életében a hiányt, akkor keresésére indul annak, hogy miért érzi nehéznek a szívét – akárcsak a történetben szereplő kisfiú. A történet legszebb jelenete arra mutat rá, hogy a tükröződésben nyílhat meg a szív annyira, hogy észrevegye, amit keresett; mert egyedül ott láthatjuk meg önmagunkat, teljes valónkat. Ahogyan a kisfiú is a szívében – Isten hangját meghallva – találja meg identitását és küldetését.

A történet mindannyiunkat bátorít, hogy a hiány helyett arra fókuszáljunk, amink van, vagyis a szeretetre, mely bennünk van, s melyet a Lélek ki szeretne bontakoztatni az életünkben. Ferenc pápa üzenete fényes és átható: akit szeretünk, azt a szívünkben hordozzuk. És mivel a szeretet életet fakaszt, a hiány helyett az élet fogja betölteni a szívünket. Ez pedig reménnyel tölt el bennünket, hiszen a „szeretet nem szűnik meg soha.” (1Kor 13,8)

Mindenkinek

A Három pillangó a tó felett mindenkihez szól. Mert Isten mindenkit részesít az ő szeretetében. Mert a szeretet mindenkié. Ferenc pápa ebben a lelki végrendeletben ugyanúgy a szeretet parancsát hagyja ránk, mint Jézus a búcsúvacsorán az apostoloknak. A Három pillangó a tó felett a Dilexit nos kezdetű enciklika egyik gyönyörű gondolatát visszhangozza: „Az ember akkor érzi úgy, hogy tudja, mi okból és mi végett él, amikor szeret. Ekkor minden összekapcsolódik és összhangba kerül. Ezért saját személyes misztériumunk vonatkozásában talán a legdöntőbb kérdés, amit feltehetünk magunknak: Van-e szívem?”[5]

 A Három pillangó a tó felett című kötet megvásárolható az Új Ember könyvesboltban (Budapest, V. kerület, Ferenciek tere 7–8. Nyitvatartás: hétfőtől péntekig: 9–18 óráig), vagy megrendelhető az Új Ember online könyváruházban.

Szerző: Puszta Zsófia

Fotó: ÚJ Város Kiadó

Magyar Kurír