Égrekiáltó – Új korszak kezdődik a StEFREM történetében

Egy kárpátaljai padláson megtalált, százéves görögkatolikus liturgia dallamaitól a Budapest Park színpadáig, a bizánci zenétől a Platon Karataev dalainak elemi erejű megszólaltatásáig hosszú utat járt be a StEFREM. A korábban Szent Efrém Férfikarként ismert együttes közel negyed évszázados történetének most új fejezete kezdődik – ennek első és talán legfontosabb lenyomata az Égrekiáltó című album.

Az új lemez több szempontból is fordulópont. A StEFREM történetében először minden tag szerzőként is részt vett az anyag létrehozásában: Az eredeti dallamok mellett javarészt saját szövegek alkotják a lemez anyagát, így az Égrekiáltó az együttes eddigi legszemélyesebb és legorganikusabb munkája.

A dalok a jelen emberének kérdéseiből, kétségeiből és tapasztalataiból indulnak ki. A darabok a mindennapjaink és világunk kevésbé szívderítő alaphangulatát tükrözik, ugyanakkor az „égrekiáltásban” a kétségek mellett a remény hangjai is visszacsengenek. Az album szeptember 4-én jelenik meg a Spotify, az Apple Music, a Deezer és minden ismert streaming szolgáltató felületén.

Egy örökség újragondolva

Az Égrekiáltó megszületése egy mélyebb művészeti átalakulás része. A StEFREM története ugyanis egyben generáció- és családtörténet is. Az alapító Bubnó Tamás által létrehozott, erős művészeti és szellemi örökségből mára egy új alkotói modell bontakozik ki. A korábban markánsan egy művészeti vezető köré szerveződő formációban egyre nagyobb hangsúlyt kap a közösségi alkotás: a tagok nemcsak előadói, hanem szerzői és alakítói is annak a világnak, amelyet StEFREMnek nevezünk.

A vezetést Bubnó Lőrinc vette át édesapjától, a generációváltással pedig olyan kérdések kerültek az együttes gondolkodásának középpontjába, amelyek túlmutatnak a zenén. Hogyan lehet megőrizni egy örökséget anélkül, hogy pusztán megismételnénk? Hogyan válhatnak az örökösök alkotótársakká? És mit jelent ma a szakralitás egy olyan generáció számára, amely egészen más világban keresi a válaszait, mint elődei?

A StEFREM nem szakít szakrális és kulturális gyökereivel, hanem új nézőpontból közelít hozzájuk. Az egyházi és liturgikus hagyományból kiinduló zenei gondolkodás egyre személyesebb és önreflektívebb igazságkereséssel találkozik. Ennek a nyitásnak fontos állomásai voltak az elmúlt évek műfajokon átívelő együttműködései is, többek között a Platon Karataevvel és Дeva-val.

A zenei megújulással párhuzamosan a StEFREM teljes vizuális identitása is átalakul. Az új arculat ugyanazt a kettősséget hordozza, mint az Égrekiáltó: reflektál a múltra, miközben egyértelműen a jövő felé mutat. Tradíció és kortárs kultúra, szakralitás és személyesség, örökség és önállósodás nem egymást kizáró pólusokként, hanem egymással párbeszédben jelennek meg.

Az Égrekiáltó először a Magyar Zene Házában szólal meg

Az új korszak első látványos megjelenése szeptember 10-én a Magyar Zene Házában lesz, ahol az Égrekiáltó teljes anyaga először hangzik el élőben, amit megelőz az anyag megjelenése szeptember 4-én minden streaming felületen.

A StEFREM-ről

A budapesti StEFREM egy egyedi hangzású zenei formáció, amelynek középpontjában az emberi hang áll. Modern hangzásvilágú zenéjükben sajátos módon értelmeznek újra szakrális zenéket, szövegeikben létkérdéseket boncolgatnak. A többszörösen díjnyertes együttes rendszeresen koncertezik Európa-szerte Londontól Bukarestig, de felléptek már Afrikában, Indiában és Dél-Amerikában is. Olyan neves előadókkal dolgoztak együtt, mint Jevgenyij Nyesztyerenko, Deva, a Platon Karataev vagy az Amadinda. 2002 óta 19 lemezük jelent meg.

Forrás: StEFREM

Fotó: Wanda Martin

Magyar Kurír