Eucharisztia – Megjelent a Pannonhalmi Szemle 2020/2. száma

A folyóirat elsősorban a humán értékekre (filozófia, teológia, szociológia, pszichológia, művészetelmélet és -történet, zene és pedagógia) nyitott olvasók párbeszédét kívánja szolgálni. Az egyes számok mindig a lap címlapján olvasható témát járják körül. A nyitószövegként, továbbá a Tanulmányok, a Művekről és A Regula ösvényén rovatokban megjelenő írások többsége közvetlenül kapcsolódik a szám témához, s lépnek izgalmas dialógusba egymással, míg a Figyelőben aktuális eseményekről (könyvek, kiállítások, koncertek, színházi előadások, filmek, CD-k) közölnek beszámolókat és recenziókat.

A Pannonhalmi Szemle idei második számát a szerkesztőség az eucharisztia gondolatkörének szentelte, elsősorban a koraőszre tervezett Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus miatt. A szám előkészítésekor még nem volt ismert, hogy az eseményt jövőre halasztották.

Mindezzel együtt a lapszám – amely tartalmilag a 2020/1-es Vendégségben tematikájú szám ívét folytatja – fontos gondolatokkal gazdagítja az eucharisztia fogalmát, a kongresszus apropóján, ám azon jóval túlmutatva.

A nyitószöveg az ökumenikus gondolat jegyében vezeti be a lapszámot Fabiny Tamás evangélikus püspöknek a pannonhalmi hamvazószerdai vesperáson elmondott homíliájával.

A címadó fogalmat a lap hagyományainak megfelelően elsőként biblikus tanulmány vizsgálja, amelynek szerzője Zamfir Korinna, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karának oktatója. Írásának címe az eucharisztia alapító eseményét idézi: „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre!” A biblikus szöveget egyháztörténeti követi, a jelenleg teológiai tanulmányait végző egyszerű fogadalmas bencés szerzetes, Kisnémet Fülöp tollából. A szerző a II. vatikáni zsinatnak az eucharisztikus egyháztan irányába mutató mozzanatait tekinti át.

A történeti szempontot két írás emeli be, mindkettő az 1938-as budapesti eucharisztikus világkongresszust állítja középpontjába. Klestenitz Tibor történész a világkongresszusok tágabb kontextusát vizsgálja, míg Mélyi József művészettörténész már kifejezetten a budapesti rendezvényre koncentrál.

A tanulmányrovatot kerekasztal-beszélgetés zárja, amelyben az aktuális járványhelyzet tanulságait, az online térbe helyeződött egyházi küldetés és eucharisztiaünneplés kérdéskörét járják körül a szerzők: Fabiny Katalin, a budapesti Fasori Evangélikus Gimnázium német–angol szakos tanára, Csiszár Klára pasztorálteológus, a linzi katolikus egyetem professzora, Görföl Tibor teológus, a Vigilia főszerkesztője és Dejcsics Konrád, a Pannonhalmi Szemle szerkesztője.

A verseket követő Művekről rovatba változatos témájú írások kerültek. Komorjai László a nemrég elhunyt nemzetközi hírű filozófus, Tengely László munkásságát vizsgálja legfontosabb művein keresztül. Miklya Zsolt Visky András Nevezd csak szeretetnek című kötetét elemzi, méghozzá a tízparancsolat mentén. Körösvölgyi Zoltán a sajátos mediális világú művész, Bill Viola video-oltárképeit mutatja be. S végül Ruzsa György egy magyarországi aukción nemrég előkerült, eddig ismeretlen orosz ikon analízisét végzi el. Az ikon, valamint hátlapjának reprodukciója a lap belső borítóján is látható.

A Művekről rovathoz hasonlóan sokszínű recenziókat sorakoztat a Figyelő. A lapot záró Regula-meditáció pedig visszahozza a főtémát, méghozzá az eucharisztikus egység jegyében, amelyről Toókos Péter János bakonybéli szerzetes elmélkedik.

A szám végén olvasható Naplóban ezúttal is Hirka Antal bencés szerkesztő idézi fel az előző szám óta történt, a bencés rendet és gimnáziumot érintő legfontosabb eseményeket.

*

A szerkesztőség úgy döntött, hogy a nyomtatott változat megjelenésével egy időben a 2020/2. számot elektronikus formában is elérhetővé teszi a Pannonhalmi Szemle weboldalán.

Magyar Kurír