„Jertek, merítsetek fényt, a feltámadottnak világosságából” – Húsvét vigíliája egyházmegyéinkben

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Nagyszombaton este a húsvéti vigíliaszertartást Palánki Ferenc megyéspüspök a debreceni Szent Anna-székesegyházban az egyházközség papjai társaságában mutatta be.

A szertartás a tűzszentelés szertartásával kezdődött. A főpásztor a parázsló szénről vett tűzzel meggyújtotta a húsvéti gyertyát, melynek fénye Jézus Krisztus feltámadását jelzi.

Palánki Ferenc püspök elindult a fénnyel a sötét templomba, s három lépésben szétosztotta Krisztus világosságát a híveknek, akik a húsvéti gyertyáról meggyújtották saját gyertyáikat. Krisztus világossága töltötte be a sötét templomot.

Az Egyház leggyönyörűbb énekével, az Exsultettel, a húsvéti öröménekkel folytatódott a szertartás. Ezt követte az igeliturgia, végigvezetve az üdvösségtörténet nagy állomásain, eljutva az Újszövetségig. Majd felhangzott a Glória, és „visszatértek a harangok” Krisztus győzelmének ünneplésére. A szentleckét követő ünnepélyes alleluja Isten népének ujjongó örömét fejezte ki. Jézus feltámadását, az igazi örömhírt hirdette az evangélium.

Palánki Ferenc megyéspüspök homíliája ITT meghallgatható.

A katolikus templomokban ősi hagyományt követve húsvét vigíliáján, a nagyszombati szertartás során szolgáltatják ki a keresztség szentségét a felnőtt korukban megtérteknek, vagyis ekkor fogadja őket tagjai közé az Egyház. Debrecenben idén nyolcan vették fel a keresztség és a bérmálás szentségét.

A keresztelés ünnepélyes szertartását a Mindenszentek litániája előzte meg, hiszen a keresztséggel az Egyház tagjaivá leszünk, amelyhez a szentek közössége hozzátartozik.

Ezt követte a víz megszentelése és a keresztelés. A hívek megújították keresztségi fogadalmukat, ellene mondtak a sátánnak, és megvallották hitüket a Szentháromság egy Istenben. Majd keresztségükre emlékezve a főpásztor meghintette őket az új vízzel.

A szertartás a szentmise szokott rendje szerint folytatódott. A vigília végén a feltámadási körmenettel az ünneplés kilépett a templom falai közül, hogy elvigye az Örömhírt: Krisztus Feltámadt! Valóban feltámadt! Alleluja!

Bővebb beszámoló ITT olvasható.

Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

*

Egri Főegyházmegye

Április 19-én este az egri bazilikában Ternyák Csaba egri érsek vezetésével tartották a húsvéti vigíliaszertartást, amely a tűzszentelés szertartásával és a húsvéti gyertya meggyújtásával kezdődött.

A vigília szertartása négy, jól elkülönülő lényegi részből áll: a fény liturgiájából, az igeliturgiából, a vízszentelésből és az áldozati liturgiából.

Ternyák Csaba egri érsek szentbeszédében úgy fogalmazott: Isten a világ kezdetétől fogva mindig az ember javát kereste, amióta őt tette meg a teremtés koronájává. Ábrahám áldozatától kezdve az Egyiptomból való kivonuláson át a választott nép története az üdvösség története lett. Isten Fiának szenvedése, halála és feltámadása egy hatalmas nagy isteni tervnek a része, mintegy a koronája annak a műnek, amellyel Isten kiválasztott egy népet, és ezen a választott népen keresztül az ő történelmén keresztül az egész emberiségnek meghozta az üdvösséget – emelte ki a főpásztor.

Érezze meg az egész nagyvilág, hogy már tovatűnt a bűnnek árnya. Ez a szentséges éjszaka száműzi vétkünket, lemossa minden bűnünket, a bűnbánóknak ártatlan szívet ad, a szomorkodóknak vigaszt kínál. Ezt a csodálatos éjszakát Krisztus feltámadásának fénye ragyogja be, amelyet a húsvéti gyertya jelképez – mondta az érsek. – A gyertya lángja azt a világosságot szimbolizálja, amely szívünkben a feltámadás örömhírére gyulladt meg.

Húsvét éjszakája egészen különleges módon megerősíti mindannyiunk elkötelezettségét, amikor lélekben csatlakozunk azokhoz a testvéreinkhez, akik megfelelő felkészítés után most jutottak el oda, hogy a keresztség szentségében megtisztítsák lelküket és újjászülessenek Krisztusban – fogalmazott Ternyák Csaba érsek, hálát adva azokért, akik meghallották az Úr hívását, hogy a krisztusi élet útján az ő követői legyenek a beavató szentségekben.

A Mindenszentek litániájának elimádkozása után három felnőttet keresztelt meg a főpásztor, majd nyolc felnőtt részesült az Eucharisztia és a bérmálás szentségében. Ezt követően a hívek megújították keresztségi fogadalmukat.

Körmenettel zárult a nagyszombat esti vigíliaszertartás, amely a templom falai közül kilépve az egész világ számára hirdette az örömhírt: Krisztus feltámadt! Valóban feltámadt! Alleluja!

A teljes beszámoló ITT olvasható.

Fotó: Lénárt Márton

Forrás: Egri Főegyházmegye

*

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Erdő Péter bíboros, prímás vezetésével ünnepelték húsvét vigíliáját április 19-én a budapesti Szent István-bazilikában. Mások mellett koncelebrált Mohos Gábor esztergom-budapesti segédpüspök, a bazilika plébánosa.

A szertartás a bazilika lépcsőinél vette kezdetét a tűzszentelés szertartásával.

Miután a bazilikában a húsvéti gyertyáról szétosztották Krisztus világosságát, meggyúltak a fények, felcsendült a húsvéti örömének, az Exultet; majd kezdetét vette az igeliturgia.

Erdő Péter bíboros szentbeszédében kifejtette: az emmauszi tanítványok történetében azt olvassuk, hogy Jézus, a fel nem ismert Idegen elmagyarázza a két csüggedt tanítványnak az Írások igazi értelmét. Ami az emmauszi úton történt, az a tanítványok első nemzedékei körében talán éveket vett igénybe. Felismerést felismerés követett. Új hangon szólalt meg az egész Ószövetség, felfedezték a tanítványok mindazt, ami Mózes öt könyvében és prófétáknál Jézusról szól. Feltárult a zsoltárok messiási értelme is. Új fényben tűnt fel a már idézett harmincadik zsoltár negyedik verse: „Uram, lelkemet kihoztad a halál országából, megmentettél attól, hogy a sírba szálljak.”

Krisztus feltámadásának fényében magából a halálból is megnyílt az út a menekülésre. Jézus mint jó Pásztorunk első emberként támadt fel a halálból, de minket is átvezet a halál sötét völgyén, hogy az örök élet, az örök üdvösség boldogságára jussunk.

A húsvét titka átértelmezi egész életünket. Megmutatja, hogy életünk súlypontja az örökkévalóságban van, és hogy itt, a földön erre tekintettel kell gondolkoznunk, terveznünk és élnünk. A feltámadás mutatja meg az ember és a dolgok igazi értékét. Többet ér a szeretetet gyakorolni itt, a földi életben, mint szeretetlenül, mohón, másokat félretaposva javakat és pozíciót szerezni, vagy akár az egész világot megnyerni is, ha a lelkünk kárát vallja.

A szentbeszédet követően Erdő Péter megáldotta a keresztvizet, megkeresztelt három felnőtt nőt, majd kiszolgáltatta nekik a bérmálás szentségét, ahogy az már az ősegyházban is gyakorlat volt. A hívek megújították keresztségi fogadalmaikat.

Az ünnepi liturgia végén a bíboros vezetésével feltámadási körmenetet tartottak a bazilika körül.

Bővebb beszámoló ITT olvasható.

Szöveg: Zsuffa Tünde/Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Fotó: Wágner-Csapó József

*

Győri Egyházmegye

Április 19-én, húsvét vigíliáján Veres András győri megyéspüspök szentmisét mutatott be a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban. Koncelebrált Böcskei Győző székesegyházi plébános; Császár István, a Brenner János Papnevelő Intézet spirituálisa és Hencz Márton püspöki titkár.

„Egyházunk ezen az éjszakán a feltámadás ünneplésére hívott össze minket. Minden szentmisében megünnepeljük a feltámadást, ám ennek az éjszakának az ünneplése más. Szeretné az Egyház azt az éjszakát, éjszakai órát megragadni, amikor Krisztus feltámadt a sírból. A feltámadás ténye nekünk, keresztényeknek központi hittételünk: »Hiszem a test feltámadását«. Számunkra ez a hit nem pusztán egy teoretikus, elméleti hit. Vallásosnak, kereszténynek, hívőnek lenni azt jelenti, hogy Krisztussal élő kapcsolatban vagyunk – emelte ki szentbeszédében Veres András püspök. – Nem véletlenül írja Pál apostol az első korintusi levélben: »Ha pedig Krisztus nem támadt fel, akkor hiábavaló a mi igehirdetésünk« (1Kor 15,14).”

Mi még csak apró részletekben ízlelgetjük a feltámadt élet örömét. Ugyan már a keresztségben részesültünk, a feltámadt Krisztus életében, de a bűneink ennek teljes megélésétől sajnos visszatartanak bennünket a földi életben – mondta a főpásztor. – Krisztus a szentségek által, különösen a szentmisében az Oltáriszentség által táplálja bennünk az istengyermeki életet.

A szentmise végén a megyéspüspök vezetésével körmenetet tartottak a Nagyboldogasszony-székesegyház körül, hirdetve Krisztus feltámadásának örömhírét.

A körmenetet követően Veres András püspök megáldotta az oltár elé helyezett ételeket.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

Fotó: Ábrahám Kitti

Forrás: Győri Egyházmegye

*

Hajdúdorogi Főegyházmegye

„Jertek, merítsetek fényt, a feltámadottnak világosságából. És dicsőítsük Krisztust, ki föltámadt hallottaiból!” – énekelték április 20-ára virradóra a feltámadási szertartáson a Debrecenben összegyűlt hívek.

Körmenettel vette kezdetét az ünneplés, majd húsvéti tropárral és Damaszkuszi Szent János húsvéti kánonjával folytatódott a szertartás, melyen mind a nyolc ódát elénekelték a görögkatolikus testvérek. A húsvéti ikont, az evangéliumos könyvet és a keresztet is csókkal illették a közös ima végén. Kocsis Fülöp metropolita felolvasta Aranyszájú Szent János húsvéti beszédét.

A feltámadási szertartás után vette kezdetét a püspöki Szent Liturgia.

Kocsis Fülöp metropolita ünnepi szentbeszédében kiemelte: Krisztus halála a mi életünk. Föltámadása a mi erőnk és örömünk. Isten megengedte szent Fia halálát, de nem hagyta magára sem őt, sem minket, akik okoztuk a halálát. Fiát föltámasztotta, s vele együtt minket is föltámaszt, ha hagyjuk. Mert ha megmaradunk a halál iszonyú keserűségében, akkor a Mindenható tehetetlen marad velünk szemben, semmit sem tud velünk kezdeni, mert kivettük kezéből a sorsunkat. Ha nélküle akarnánk értelmezni a halált, akkor az valóban szörnyűséges és értelmetlen volna. Miként Istenbe vetett hit nélkül az egész életünk. De Isten kezében minden átalakul – hangsúlyozta a főpásztor. – A halál az élet forrása lesz. A szégyenfa a megváltás eszközévé válik. A lándzsaszúrás pedig az Eucharisztia forrása. Igen, a Krisztus testéből kifolyó vér ugyanaz, mint amit Krisztus az utolsó vacsorán a kehelyben tanítványainak nyújtott.

A kereszt és az Eucharisztia egymástól elválaszthatatlan. Hagyta az Atya, hogy megöljük egyszülött Fiát. De kézbe vette az eseményeket, és átalakított mindent. Ez az igazi pászka, az átmenet, a megváltás. Isten bűneinket irgalmának forrásává teszi. Ezt ünnepeljük húsvétkor, hogy senki és semmi nem veheti el tőlünk a reményt, az újjászületést, a föltámadást. Ne hagyjuk ki életünkből a föltámadást! Nem élhetünk húsvét nélkül. Amikor a gazdagon megterített ünnepi asztalhoz ülünk, azon keresztül a Bárány menyegzői lakomájának örömében részesülhetünk. A pászka – azt jelenti: átmenet – az édes kalács nem más, mint az új élet eledele, az Eucharisztia beszédes és érzékelhető előképe.

A hajdúdorogiak mindig tudták, hogy előbb az Eucharisztiából részesülünk, s csak azután a pászkakalácsból. Addig senki nem ehet a pászkából, amíg előtte meg nem gyónt, meg nem áldozott. Micsoda ősi tudás ez! – hangsúlyozta a metropolita. – Nem értelmezhető a húsvét öröme és a föltámadás ünneplése, a Szent Liturgia, az Eucharisztia nélkül.

Bővebb beszámoló ITT olvasható.

Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye

*

Kaposvári Egyházmegye

A kaposvári Nagyboldogasszony-székesegyházban tartott húsvéti vigíliaszertartást Varga László megyéspüspök nagyszombat este.

Nagy örömet hirdetek nektek. Az élet győzött a halál felett, a világosság győzött a sötétség felett! – kezdte szentbeszédét a megyéspüspök. – A húsvéti öröménekünk után, az igeliturgia első olvasmánya a Teremtés könyvéből volt. „Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet és az életet.” Nagyon nagy örömhír, hogy nem mi vagyunk a kezdet, s hogy az életet nem mi alkottuk, hanem ajándékba kaptuk.

Sokan közülünk egy egész életet eltöltenek azzal, hogy képtelenek elfogadni ajándékként az életüket. Mi lenne, ha hálásak lennénk? Hiszen nem mi alkottuk az életet, nem mi teremtettük magunkat, hanem mindannyian a szentháromságos Szeretetistentől kaptuk az életünket. Ha ezt felfognánk nemcsak az értelmünkkel, hanem a szívünkkel is, akkor tele lennénk örömmel, mert megajándékozottak vagyunk – emelte ki a főpásztor.

Húsvét vigíliája van. Az élet győzelmét ünnepeljük a halál felett. Jézus vállalta értünk a halált, és feltámadt. Megszerezte nekünk az új és örök életet. Ahogyan az életünket el kell fogadnunk ajándékként, ugyanúgy az örök életünket is ajándékként kell elfogadnunk Istentől. Nem mi váltottuk meg magunkat. Valaki más, az Úr Jézus Krisztus az, aki meghalt értünk, és megváltott, megszabadított bennünket a bűntől, valamint annak következményétől, a haláltól.

Fogadd el az örök életet! Az örök élet János evangéliuma szerint azt jelenti, hogy meg kell ismerünk a mennyei Atyát és akit ő küldött, az Úr Jézus Krisztust. Fogadd el Krisztust életed Urának! S amikor ez nem sikerül, mert a bűn hálójába kerülsz, mert az ellenség csapdába ejtett, mert bűnt követtél el, vagy a bűn állapotába kerültél, akkor válaszd újra az örök életet. Önként, szabadon, szeretetből tedd függővé magadat attól, akitől az életed ajándékát kaptad, s tedd függővé magadat önként, szabadon és szeretetből attól, akitől az örök életedet kaptad. Legyél nagyon hálás, hogy be tudja tölteni a szívedet a feltámadt Krisztus békéje és a feltámadt Krisztus öröme – fogalmazott prédikációjában Varga László püspök.

A szentbeszédet követően a hívek keresztvízzel való meghintésével és a felajánlással folytatódott a szertartás.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

Fotó: Kling Márk

Forrás: Kaposvári Egyházmegye

*

Nyíregyházi Egyházmegye

Április 19-én, nagyszombaton éjfélkor vette kezdetét Nyíregyházán a feltámadási szertartás. Éjfél előtt csöndes és gyertyafényes volt a templom, csupán a zsoltározó felolvasása hallatszott. A szent sírból a Krisztus testét ábrázoló lepel már korábban az oltárasztalra került.

A feltámadási szertartás kezdetén Szocska Ábel megyéspüspök háromágú gyertyájával körmenetre indult a papsággal és a jelenlévőkkel; a hívek kezében lévő gyertyák is sorra fellobbantak. Az asszisztenciát követve a feltámadási ikon haladt elől, majd az evangéliumos könyv, melyeket a közösség a Szent Miklós teret betöltve követett.

A templom kapujában a paptestvérek, papnövendékek, ministránsok, valamint a hívek gyűrűjében hangoztak el azok az ódák, amelyek a templomban részletesen kifejtve újra előkerültek a szertartás során. Szocska A. Ábel nyíregyházi püspök gyertyájával a templomajtót kereszt alakban megjelölte, s belépve üres sírt és fényességet találtak.

A feltámadási szertartás kitörő örömét a harsogó dallamok, Damaszkuszi Szent János húsvéti kánonjának énekei tükrözték: az ódákkal, irmoszokkal, katavásziákkal.

Gánicz Endre főhelynök húsvéti üzenetként – hagyományos módon – Aranyszájú Szent János ünnepi beszédét olvasta fel. Az ikon- és keresztcsókolással személyesen köszöntötték egymást a püspök, a hívek és Szabó Tamás pasztorális helynök a felkiáltással, mely az elkövetkező hetekben a görögkatolikusok köszönésévé válik.

A szertartás végén Szocska Ábel püspök megszentelte a pászkás kosarakat.

Bővebb beszámoló ITT olvasható.

Szöveg és fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye

*

Pécsi Egyházmegye

Felföldi László püspök április 19-én, nagyszombat este a pécsi Szent Péter- és Szent Pál-székesegyházban tartott húsvéti vigíliaszertartáson arra hívott minden hívőt, hogy bátran adják tovább Jézus Krisztus fényének és világosságának üzenetét. A szentmisén koncelebrált Máger Róbert, az Egyházmegyei Hivatal püspöki irodaigazgatója, a székesegyház plébánosa és Molnár Erik püspöki titkár. Az asszisztenciában az egyházmegye papnövendékei is szolgáltak.

A szertartás kezdetén a templom előtti téren a főpásztor a tűzszentelés szertartásában megáldotta a tüzet, melyről meggyújtották a Jézus testét szimbolizáló húsvéti gyertyát, hogy a fellobbanó láng új utat mutasson a világ sötétségének. A főpásztor és asszisztencia csendben bevonult a templomba a húsvéti gyertyával; a lángot továbbadva a fény lassan betöltötte a székesegyházat.

Felcsendült a húsvéti örömének; majd az igeliturgiával folytatódott a szertartás.

Szentbeszédében a püspök felhívta a figyelmet: az emberiség soha nem szorult rá ennyire, hogy tiszta fényt kapva meglássa, hol van, merre tart és mi van körülötte, hogy merjen a másikhoz közelebb lépni, a világosságban pedig a saját lelkéből megmutatni valamit. Ahogy az apostolok, a tanítványok is, megtapasztalva a húsvét igazi mélyét, a föltámadt Krisztus valóságát, örömét, fényét, adták, vitték, ajándékozták tovább.

Az istenkapcsolat közösség nélkül megélhetetlen, mert csak ebben születik meg és nyer értelmet a feltámadás titka – emelte ki Felföldi László, aki arról is beszélt, hogy a megújulás nem a következő nemzedék feladata; már elkezdődött. Ezen az éjszakán Párizsban ötezer felnőttet keresztelnek meg, akik úgy döntöttek, hogy Krisztus Egyháza mellé állva keresztények akarnak lenni. Ez a megújulás az, amelyet a jövő kér tőlünk, hogy családjaink, egyházi közösségeink életében otthont teremtsünk az Istent kereső embereknek; egy meghívó, befogadó, feltámadást hirdető tanítványi közösséget teremtve.

A szentbeszédet követően a főpásztor megáldotta a vizet, majd meghintette vele a híveket, akik megújították keresztségi ígéretüket.

A húsvéti vigília zenei szolgálatban a pécsi bazilika Mozart kórusa, az orgonánál Kovács Szilárd Ferenc, a bazilika orgonaművész-zeneigazgatója működött közre.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye

*

Székesfehérvári Egyházmegye

Nagyszombaton este a székesfehérvári székesegyházban tartott vigíliaszertartáson Spányi Antal megyéspüspök arról szólt, hogy a világban zajló konfliktusok aggodalomra adnak okot mindannyiunknak, de húsvét új utakra, új életre hív minket a szívünkben és a lelkünkben, hogy eljöjjön a béke, a szeretet az emberek közé.

A keresztény világban az örömhír hallatára, hogy Krisztus feltámadt, megdobban a hívek szíve. Megtörtént a megváltás. Nem a bűné az utolsó szó – hangsúlyozta homíliájában a főpásztor. – Húsvét vigíliáján elérkeztünk az igazi örömhírig. Az evangélium tanúsága szerint az asszonyok sietnek az apostolokhoz, hogy elmondják, amit az angyaloktól hallottak: Krisztus feltámadt. Miután tanítványok is meglátják az üres sírt, és találkoznak a feltámadott Úrral, a sötétség, a félelem, a szorongás, reménytelenség eltűnik a lelkükből. Megértik, hogy megvalósult az ószövetségi ígéret. Amiért a második isteni személy emberré lett, beteljesedett. Valami egészen új kezdődött el az életükben. Betöltekeznek a Szentlélekkel, és bátran tanúságot tesznek Krisztusról, vállalva az üldöztetést, a börtönt, a vértanúhalált is.

Krisztus halálával és feltámadásával új életet kapunk; a hit és béke ajándékát kapjuk. Így lesz élettel teli az imánk, szívünk megtelik szeretettel, és képesek leszünk megfeledkezve magunkról másokon is segíteni. Vigyük el ezt a békét másoknak is – buzdított szentbeszédében Spányi Antal püspök. – Az angyal hírül adta, hogy Krisztus feltámadt, és ez hír az Egyház tanításán keresztül, megérinti a szívünket. Fogadjuk be a feltámadt Krisztust a szívünkbe, és senkinek ne engedjük őt kiűzni onnan. Tegyünk meg mindent, hogy a világ Isten akarata szerint a hit a béke a szeretet és az igazi remény országává váljék.

A Mindenszentek litániáját követően a megyéspüspök megszentelte a vizet, megáldotta a keresztelő kutat; a hívek megújították keresztségi fogadalmukat, és a püspök a megáldott vízzel meghintette őket.

A szentmise a feltámadási körmenettel folytatódott: a főpásztor vezetésével húsvéti énekekkel és a templomi csengők kíséretében körbejárták Székesfehérvár belvárosát.

A püspök megáldotta a négy égtájat, hogy elvigye az egész világ számára az örömhírt: Krisztus feltámadt! Valóban feltámadt! Alleluja!

Bővebb beszámoló ITT olvasható.

Fotó: Berta Gábor

Forrás: Székesfehérvári Egyházmegye

*

Szombathelyi Egyházmegye

Április 19-én este tűzszenteléssel kezdődött a szombathelyi székesegyházban is a húsvéti vigília szertartása, amelyet Székely János megyéspüspök mutatott be a plébánia papjainak koncelebrálásával.

Miért keressük az élőt a holtak között? Nincs itt feltámadt – kezdte szentbeszédét a főpásztor. – Húsvét hajnalban az asszonyok és az apostolok találkoznak a feltámadás örömhírével, majd a feltámadott Krisztussal. Megnyílt az apostolok szeme, új szívet kaptak, húsvéti fényben látták innentől ezt a világot. Aki találkozik a feltámadott Úrral, az új szívet, új szemet kap. Néha szenvedések, kudarcok, nehézségek vezetnek oda, hogy az emberek szeme és szíve megnyíljon. Húsvét ünnepe arra hív, hogy találkozzunk a Feltámadottal, lássuk meg az ő fényét, kapjunk tőle új szívet és szemeket – mondta Székely János.

A Jézussal történő találkozás formáljon át minket hiteles tüzes lelkű keresztényekké. A jó tesz boldoggá, nem a jólét. Szeretetre születtünk, akkor leszünk boldogok, ha megtanulunk szeretni – zárta prédikációját a főpásztor.

Székely János szentbeszéde ITT meghallgatható.

A szentbeszéd után a megyéspüspök megáldotta a vizet, a hívek és a katekumenek megújították a keresztségi fogadalmukat, majd a főpásztor megkeresztelt két katekument, amit az összes katekumen bérmálása követett.

A szentmise végén feltámadási körmenetet tartottak a templomtéren át a Berzsenyi teret érintve. Visszatérve a székesegyházba a szentségi áldás után a húsvéti eledelek megáldásával zárult a húsvéti vigília szertartása.

Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye

*

Váci Egyházmegye

Vácon a nagyszombati húsvéti vigíliaszertartást Marton Zsolt megyéspüspök vezette a felújított Nagyboldogasszony-székesegyházban.

A húsvéti vigília sötétedéskor, a tűzszenteléssel kezdődött a székesegyház előtt. A gyertyán a püspök elhelyezte a Krisztus öt sebét kifejező öt tömjénszemet.

A megszentelt tűzről meggyújtották a Krisztust jelképező húsvéti gyertyát – az erről továbbadott fény kifejezte, hogy Jézus velünk van újra.

Szentbeszédében a főpásztor többek között kiemelte: a nagyböjtben úton voltunk a találkozás felé Krisztussal. A szent három nap liturgiája mintegy hegygerincen járva vezet bennünket végig, amelynek zárásaként eljutunk a hegylánc legkiemelkedőbb pontjára, nagyszombat vigíliájához. Ez egyházi évünk legcsodálatosabb napja, legcsodálatosabb éjszakája, amikor a húsvéti öröménekben fölséges nagy királyunk győzelmét énekeljük meg – fogalmazott a püspök. – Az Exultet ötször mondja áldottnak ezt az éjszakát. Krisztus teszi áldottá, az ő feltámadása hozza meg az örömöt a hívő ember számára. „A halál bilincsét ekkor törte szét Krisztus, mert semmit sem érne földi életünk, ha a megváltás ránk nem árad”, hangzik az ének szövege. Krisztus kereszthalála és feltámadása teljesítette be a megváltást.

Az egész nagyböjt megtérésre hív, és nagyszombaton átélhetjük, amit Szent Pál apostol a rómaiakhoz írt levele mond: „úgy tekintsetek tehát magatokra, mint akik meghaltatok a bűnnek. És most Istennel, Istennek éltek”.

Húsvét éjszakájának ez a legfontosabb üzenete: Van örök életünk. Megváltottak vagyunk, és ez akkor válik igazán valósággá bennünk, ha krisztusi módon gondolkodunk, érzünk, cselekszünk és beszélünk, ha egész lényünket, testünket, lelkünket Jézus Krisztusnak adjuk – hangsúlyozta Marton Zsolt püspök.

Bővebb beszámoló ITT olvasható.

Forrás és fotó: Váci Egyházmegye

*

Veszprémi Főegyházmegye

Urunk feltámadásának ünnepén, húsvét vigíliáján Udvardy György veszprémi érsek vezette az ünnepi szertartást a veszprémi Szent Mihály-főszékesegyházban.

Homíliájában a főpásztor rámutatott: a húsvéti ünnep nem csupán a múlt eseményeire való emlékezés, hanem a jelen és a jövő átalakulásának forrása. Krisztus feltámadása valódi világosságot hoz életünk minden sötét pontjára, ahogyan a húsvéti gyertya fénye is lassan betölti a templomot. A feltámadás hatalma átalakít mindent, amit érint. Új értelmet ad az életünknek, döntéseinknek, kapcsolatainknak. Krisztus világossága nemcsak megvilágítja, hanem átformálja a valóságunkat.

A feltámadás fényében élni azt jelenti, hogy döntéseinket, mindennapjainkat is az isteni élet ereje hatja át. Az élet nem marad a szenvedés, a halál és a kilátástalanság fogságában, mert Krisztus legyőzte ezeket – mondta az érsek. – A húsvéti hit cselekvő hit, amely képes életet és világot megváltoztatni. A húsvéti öröm tehát nem csupán ünnepi érzés, hanem olyan életerő, amely bátorít bennünket a hit megélésére és a szeretet gyakorlására.

A szertartás során Udvardy György érsek kiszolgáltatta a keresztség és bérmálás szentségét az arra felkészült híveknek, megerősítve őket az új élet útján.

A szentmise után feltámadási körmenetet tartottak, amely a Szentháromság szobornál, a húsvéti hit közös tanúságtételével zárult.

Bővebb beszámoló ITT olvasható.

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír